Könyvekről mindenkinek

És nem lett világháború? Hurrá. Serfőző László és Sterl István arra vállalkozott, hogy fiatalok számára röviden összefoglalja a második világháborút követő időszak- azaz a hidegháború- fontosabb nemzetközi eseményeit. Ez a történelmi összefoglalás igencsak marxistára sikerült, meg a kor marxista átlagtörténetírásához képest is igencsak ultrabalos. Amerika mindvégig atomháborút akar. A Szovjetunió és a béketábor viszont egyáltalán nem akar atomháborút. A vietnami háborút az USA agressziója robbantotta ki. A vietnamiak kizárólag áldozatok, az amcsik pedig hódító imperialisták. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy Magyarországon 1956-ban győzzön az ellenforradalom. A Szovjetunió és Nyikita Hruscsov bölcsessége mentette meg a világot a kubai rakétaválság alatt a világháborútól. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy a gonosz csehszlovák reformerek- akik valójában imperialisták- átvegyék 1968-ban a hatalmat. Carter gonosz, Reagan nem különben. A lengyelországi eseményekben a reakci

Nagyon jó kis pszichothriller, amely a jellemábrázolás által kelt feszültséget. Nincs poénja, nem derül ki a végén semmi váratlan, nem lesz brutális gyilkos az ártatlan nagymamából- mégis, az Olvasó tűkön ül, nem győzi falni, meg feldolgozni ezt az iszonyatot... A Zárt ajtók mögött című könyv főhőse egy házasság. A férfi, Jack, pszichopata, egyetlen igazi élvezetét az jelenti, ha mások szenvedését közelről nézheti ( ifjúkorában a saját anyját is agyonverte). Foglalkozása ügyvéd, bántalmazott nőkkel foglalkozik, és még soha nem veszített egyetlen pert sem. A nő, Grace,a történet elbeszélője, bármelyik mai angolszász fiatal nő lehetne. Jack már a házasság első napjaitól kezdve kínozza Grace-t: thaiföldi nászútjuk során kizárja az erkélyre, éhezteti, amikor pedig Grace szökni akar, elhiteti a szálloda személyzetével, hogy elmebeteg. Házukat Jack úgy alakítja ki, hogy abból börtönt csinálhasson Grace-nek, aki naphosszat otthon ül, bezárva a szobájába, még egy könyvet vagy újságot sem ka

Oravecz Imre: Ókontri című, kitűnő regénye A rög gyermekei című regényciklus III. ( hírek szerint befejező) kötete. A történet valahol a 19.században kezdődik. Az Árvai család Amerikában próbál boldogulni- mezőgazdasági termelésből. Csakhogy a 19-20. század az iparosodás százada, a társadalom mindinkább magára hagyja élelemtermelőit, furcsa, múltból itt ragadt, anakronisztikus figuraként tekint rájuk. A fiatalabbik Árvai érzi, hogy váltani kellene, modernizálni, de apja hajthatatlan- mint ahogy előbb-utóbb a fiú is azzá válik. A generációs konfliktus elviselhetetlenné válik. A család eljut a vagy te-vagy én állapotig. A fiú hazajön az óhazába, Magyarországra, mert itt jobb a talaj. Itt sem boldogul. A történelem, az egymást váltó politikai rendszerek ráadásul maguk alá temetik. A történet végül 1956-ban ér véget- nem éppen happy enddel. Oravecz Imre regénye lenyűgözően érdekes, egy nép és egy család drámája. Mértéktartóan szép nyelv, életszerű cselekmény, mély ismeret jellemzi a regé

A legtöbb keresztény misszionárius mindig hagy magának egy menekülési útvonalat. Állami pénzből dolgozik, és ha omlik a rendszer, már ott sincs, a világ másik táján kell segítenie a szegényeknek. Keres magának egy másik intézményt. David Wilkerson nem intézményt keresett, hanem Isten szavát hallgatta, és Isten utasítását vitte véghez. Egyszerű vidéki lelkész volt ( már amit ez Amerikában jelent), ám egyszer csak szólt hozzá az Úr: menj New Yorkba! És Wilkerson nem maradt gyáva, nem dugta be a fülét, hanem ment. A kocsijában aludt egy veszélyes környéken ,mert nem volt szállása. Elment a város legsötétebb gettójába, hogy ott segítsen azoknak a bandatagoknak, azoknak a partravetett fiataloknak,akiknek a leginkább szükségük volt a segítségre. Ezeknek a srácoknak korábban senki nem adott semmit, szeretetet legkevésbé. David Wilkerson atya elvitte hozzájuk a ruhát, a lakást, az Igét, mindenkinek, azt, amire szüksége volt. Hajléktalanok, alkoholisták, heroinista terhes anyák, jó útra tér

Paul Johnson, a világ egyik legismertebb történésze, monumentális szellemi vállalkozásba fogott: megírja annak a népnek a történetét, az ókortól a 20.századig, mely a világon talán a legváltozatosabb történelemmel rendelkezik. A vállalkozás nagyrészt eredményesen zárult, a könyv jól sikerült, olvasható- bár sokszor eltolja a hangsúlyokat egyes hírességek magánélete felé. Ezen könyvajánló nem foghatja át egy ennyire terjedelmes szakkönyv egészét, inkább csak a nagyközönséget legjobban érdeklő újkori fejezetekkel ( Az emancipáció, A holokauszt, Cion), kíván néhány megjegyzést fűzni. 1. Az emancipáció- és a többségi társadalom ezzel kapcsolatos megosztottsága- nem korlátozódott kizárólag a zsidókra. A 19. századra általában véve jellemző volt a nemzeti köntösbe öltöztetés, az uniformizálás. Minden etnikai és vallási kisebbség igyekezett alkalmazkodni, még a cigányság is. Ez a kísérlet minden kisebbség esetében felemásan sikerült. A nacionalizmus nem volt képes a nációba integrálni a m

Egy kék-majd  fehérgalláros bűnöző, aki bevonult a történelembe...Al Capone a huszadik század egyik legnagyobb, legismertebb figurája volt. Neve eggyé lett a gátlástalansággal, az erőszakkal, az otromba bűncselekményekkel, és rengeteg pénzzel. Deirdre Bair : Al Capone-legenda és valóság című könyve Megpróbálja emberi közelségbe hozni a mai Olvasóhoz ezt a minden hájjal megkent gengsztert, de valahogy mégsem tudunk vele együttérezni. Azért, mert valaki szegény családi háttérből indult, és Amerikában nőtt fel, még nem kell embereket mészárolnia Valentin-napon. Azért, mert valaki olaszé s angolszász környezetben nehezen fogadják el, még nem kell minden angolszászt gyűlölnie. Deirdre Bair becsületére legyen mondva, nem igyekszik mentegetni Caponét vagy együttérzést kelteni iránta. De valahogy mégis úgy jön le a szöveg, mintha azt tenné. Jó könyv ez, ajánljuk mindazoknak, akiket érdekelnek a nagy bűnügyek és a nagy bűnözők, de csak óvatosan olvassuk! Még a végén chicagói gengszterekkel ál

Magyarország 20. századi történetének tanulmányozása során nem szabad figyelmen kívül hagynunk a külföldön megjelenő magyar lapok írásait és azok hatását. A Szabad Magyarság című újság New Yorkban jelent meg, az amerikai magyarság lapja kívánt lenni, és utólag azt mondhatjuk, meglehetősen éleslátó módon, illúziók nélkül tájékoztatta a magyar külföldi Olvasókat a forradalom és szabadságharc eseményeiről. A cikkek szerzői nem fűztek sok reményt  Nyugathoz. Többször is hangoztatták a Nyugat tétlenségét. Nem ígérgették, hogy majd az ENSZ, majd Amerika...Ez az álláspont akkoriban ritkaságnak számított. Nagyon pontosan látták, hogy a Kádár- kormány egy nemzetáruló kormány. Nem dőltek be  Kádárék Rákosi-ellenes szlogenjeinek, tisztában voltak azzal, hogy, a Szovjetunió által hatalomra juttatott bábkormánnyal van dolga Magyarországnak, melyet a lehető leghatározottabb módon el kell utasítani. Utólag csak annyit mondhatunk: Bravó, Szabad Magyarság! Ahogy a nagykönyvben meg van írva: csakis

A könyv címében szereplő forradalom nem más, mint a magyarországi rendszerváltás, Bíró Zoltán pedig a Magyar Demokrata Fórum prominens politikusa volt az Események idején. Két aktuális szövegrészt szeretnék kiemelni a kötetből. Az egyik: Soros György már a rendszerváltás idején be akart avatkozni a magyar politikába, méghozzá politikacsinálóként. Azt akarta, hogy jobbközép-konzervatív MDF olvadjon össze a liberális SZDSZ-el. Az MDF erre természetesen nemet mondott, mire Nyugaton kikiáltották őket antiszemitának, Horthy-imádóknak, meg mindenféléknek. A ballib sajtó már akkoriban is úgy működött, mint manapság. A másik szövegrész, amit alaposan érdemes lenne kielemezni, a rendszerváltás summázata. A 40-41. oldalon Bíró Zoltán összegzi, mi az, amit annakidején a politikai vezetők elrontottak. Ezek egyike a gazdasági kérdés. Magyarország a Kádár- korszak végén hatalmas államadósságot halmozott fel, Amerika és Nyugat pedig támogatta a magyar rendszerváltást. Ebből, Bíró Zoltán szerint, az

Az, hogy egy vállalatot hogyan kell helyesen irányítani, már a 19.század óta foglalkoztatja mind a munkásokat, mind a vezetőket. Sajnos, a kapitalizmus kibontakozását követően közel 100 esztendőt kellett várni arra, hogy felismerjék: a vállalat lényege az ember, nem pedig a gép. És nem is a profit. Mason Haire: Pszichológia vezetőknek című könyvének nagyon nagy szerepe volt ebben a szemléletváltásban. Olyan időszakban íródott a könyv, mikor Amerika gazdasági dicsőségének csúcsán állt, a jóléti társadalomnak egyre bővebb áldásait élvezte a középosztály- csakhogy valami mégsem stimmelt. A vállalati termelés, ha magas szinten is, de stagnált, rendszeresek voltak a sztrájkok, a közgazdászok pedig nem tudtak megfelelő válaszokat, megoldásokat találni a kialakult problémákra. Ekkor jött el a pszichológusok ideje... Mason Haire könyve mára a munkapszichológia tudományának klasszikusa lett, ismerete nélkülözhetetlen a vezetők számára. Két megjegyzést azért illendőnek tartok hozzáfűzni a szö

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err

Stephen King a 21.században bebizonyította: nemcsak horrort vagy thrillert tud írni, most, hogy befutott íróvá vált, megengedheti magának azt a luxust, hogy kalandozzon egy kicsit az igazi szépirodalom világába. Persze, ezt is olyan " Kingesen" teszi, tudja, mit várnak tőle az Olvasók. Rejtélyt, izgalmat, különös karaktereket. Meg is kapják mindezt, s az eladási listákat böngészve elégedettek is. Az Atlantisz gyermekei Amerika huszadik századi történelmét tekinti át különböző meglehetősen érdekes jellemeken( például egy alacsony, sárga emberektől rettegő idős néger) keresztül, enyhe, de percig sem titkolt baloldali-demokrata szemüvegen keresztül. A könyv jó, bár irodalmi Nobelt nem fognak adni érte. Számomra csak egyetlen kérdés merült fel: megér ez a téma 690 oldalt? A monumentális nagyregény megalkotásába már sokan belebuktak, reméljük, Stephen Kinggel ez nem történik meg. ( Ford: Bihari György, Európa, 2012.

Daniel Coleman: Romboló érzelmek című könyve- melynek alcíme: Hogyan legyünk úrrá rajtuk?, ami már önmagában is determinálja, miről fogunk olvasni a könyvben- voltaképpen azt igyekszik bizonyítani, hogy az érzelmek is a kultúra virágai, pontosabban kifejezve: másképp érez az, aki Ázsiában, s másképp, ki Európában vagy Amerikában született. Nemcsak felnőttkorban, hanem már csecsemőkorban is eltérnek az érzelmek a Föld bolygó különböző tájegységein. Ezt eddig is tudtuk, bár igaz. Mindezen tétel bizonyításához pedig jó alibit szolgáltat Őszentsége, a Dalai Láma, aki amúgy is egy nyugodt úriember benyomását kelti. Nem tudom, megjelenés előtt elolvastatták-e vele a könyvet. Csak tán... A könyv olvashatóságát nagyban megkönnyíti, hogy nincs benne semmi érdekes. Legalább nem kerülünk izgalmi állapotba, ami ugyebár káros, mert felizgat. Pusztán csak elkönyveljük: lám, megint egy nyugati ember, akit elbűvölt a buddhizmus. Pontosabban: a buddhisták nyugalma. Még pontosabban: egyes buddhisták

Jó helyen jár, aki A rossz helyt kezébe veszi- merthogy ilyen egy tökéletes horrorkönyv. Van ebben a Koontz-remekműben macskaszemmel látó kislány, rengeteg pénzzel őrülten menekülő férfi, mindenféle sötét dolgokat látó Down-kóros gyerek, s hogy a klasszikus krimi kedvelői se maradjanak műélvezet nélkül: a regény fő cselekményszála egy magánnyomozó házaspár épp aktuális ügye lesz. Mindez nyelvi igényességgel, pontosan, a feszültségkeltés szabályait az irodalom bevett szokásaival ötvözve. Kitűnő szórakoztató könyv, igazi bestseller, nemcsak Amerikában, hanem a világ minden könyvolvasó országában. Dean R. Koontz igazi bestsellereinek egyike. 

Amerika történelméről írni hálátlan dolog. Rengeteg a dokumentum, a feldolgozás, az emberek pedig mindig érzelmekkel közelítenek a témához. Mégis megpróbálom: könyvet írok Amerika történelméről.  Részleteket pedig ezen blogon teszek közzé. A könyv saját kiadásban fog megjelenni, vélhetően 2017 végén. 

Avar János könyvének alapkoncepciója: Reagan elnöki karakterében mindig is ott volt a filmsztár, melytől a filmvásznak egykori cowboya soha nem tudott szabadulni. Reagan elnökségének legnagyobb belpolitikai és gazdasági dilemmáját az úgynevezett stagfláció okozta, melyhez hasonló még soha nem fordult elő az Amerikai Egyesült Államok történelmében. Azt is megtudhatjuk a könyvből, hogy- bár mai történetírásunk Reagant a neokonzervatívok táborába sorolja- ő maga meglehetősen gyanakodva fogadta ezt a társadalompolitikai- eszmei irányzatot. Kicsit "ingyenebédnek" érezte, hiszen a szövetségi kormányzat voltaképpen mentőövet nyújtott a válságban lévő középosztálynak. A híres- hírhedt SDI-programról is szó esik, mely nagyban hozzájárult a hidegháború korszakának lezárásához. A nyolcvanas évek, mely e sorok írója számára még a gyermekkor időszaka volt, mai fiatalok számára már történelem. Kívánom, hogy minél több fiatal olvassa el ezt a könyvet, s tanuljon meg minél többet az USA hu

Olaszország 1919 utáni története- igazi európai tragédia. Mert a gazdasági válságot olyan politikai erőnek sikerült megoldania, mely nem volt felkészülve a modern hatalmi politikai rendszerbe való beilleszkedésre. Mussolini biridalomalapítónak hitte magát, ókori hősök utódainak. A történelem változhatatlanságában hitt. Elvei elavultak, anakranisztikusak voltak, módszerei pedig durvák, mondhatni: ázsiaiak. Ormos Mária könyve feltárja ennek a rejtélyes embernek, Benito Mussolininek indítékait, megismerteti velünk gondolkodásmódját- melyet az európai szélsőjobb egynémely képviselői azóta is őriz. A Duce a harmincas évek sikereit Németország oldalán vitte végbe, ám tudjuk, hová vezet a talmi ragyogás... Egyvalamit azért fel kell hozni Mussolini érdeméül. Hitlerrel ellentétben ő világosan látta, hogy a Nyugatot nem lehet térdre kényszeríteni. Mert akkor Amerikával kerülnek szembe... UI: Kár, hogy a félpucér arató-kaszáló Duce kimaradt. Hölgyek élveznék! Kossuth Könyvkiadó, 1987. 8 p