Könyvekről mindenkinek

Talán Az eastwicki boszorkányok Updike legnagyobb karrier befutott regénye. Készült belőle  színdarab ( Magyarországon is bemutatták), musical, egész estés játékfilm, filmsorozat. A népszerűség tehát adott- és ekkor kezd el az ember gyanakodni. Vajon nem csúszott át a regény túlzott popularitásba? A közönséget mindig is érdekelte az okkultizmus. Azért érdekelte, mert tiltott gyümölcs. Tiltja a kereszténység, tiltják az iskolában a józanabb tanárok, s tiltja az ember józan esze: hiszen boszorkányok nem is léteznek, a tárgyakat nem lehet gondolat által elmozdítani stb. Ám az ember " játékos" énje is megszólal:hiszen ez csak egy könyv, egy film, itt minden megtörténhet, itt megeshetnek olyan dolgok, melyek a hétköznapi életben nem. És itt tévednek az okkult írók és filmesek. Egy regény nemcsak egy akármi könyv, egy film nemcsak egy látnivaló. A látottak-hallottak- könyvből olvasottak nagyon is beleégnek a tudatba, főleg a fiatalabb befogadók tudatába. És ezek a tudattartalmak

Győrffy Iván remek tollú kritikus. Élettel teli írásai a legfontosabbhoz: magához a műalkotáshoz, a filmhez vezetik el az Olvasót. Aki elolvas egy Győrffy-kritikát, annak kedve támad a " kés alá pakolt" filmet is megtekinteni. Végül is ez a cél... Nekem Az élet kísértése című könyvből a Fél teke című írás tetszik leginkább. Danny Boyle: Transz című, 2013-ban bemutatott filmjének szakzsargontól és pesti-értelmiségi-vagyok- attitűdtől mentes kritikája ez. Már önmagában véve az, hogy Győrffy nem szégyell olyan filmeket is " megkritizálni", melyek erősen a tömegkultúra és magaskultúra határán mozognak, jelzi a Szerző kompetenciáját. A Fél teke úgy meséli el a Transz cselekményét, hogy közben ironikus-szakraksztikus stílusban rámutat a mű erényeire és fogyatékosságaira. Például arra, hogy az operatőrnek " agorafóbiás képi kompozíciói" vannak. Aki látta a filmet, maximálisan igazat ad Győrffynek. A hipnózissal kapcsolatban kissé élesebben is fogalmazhatott v

Jó könyv ez.Modern,háborús,szerelem,anorexia.Minden benne van,akár egy jó koktélban.Siker lesz és film az biztos.Minden évben kiadnak egy-két háborús,szerelmes könyvet.Nem baj,nem veszélyes ez.Daisy élete nem egyszerű:mostohaanyjával nem találják a közös hangot,így apja angol rokonokhoz küldi,ahol már éppen kezd jól érezni magát,amikor kitör a háború.A regény tabukat dönget.Unokatestvérek közötti szerelem,Daisy étkezési zavarai és a háború nyomasztó emlékei a kamaszokban.Meg Rosoff könyve gyönyörű,keserédes történet a felnőtté válásról.A regényből már készült is film,Kevin MacDonald rendezésében. Alexandra könyvkiadó 2013

Bud Spencer, eredeti nevén Carlo Pedersoli, a hetvenes- nyolcvans években vált világhírűvé sajátos humorú, verekedős filmjeivel. Ám hosszú út vezetett a világsikerhez. Carlo Pedersoli vízilabdázóként indult, Európa-bajnokságot is nyert ( ha jól tudom, csapata épp a magyarokkal szemben vívta ki az elsőséget), aztán egy véletlen folytán felfigyelt rá egy hollywoodi producer, és innentől kezdve már nem volt megállás. Hogy valóban nagy színész volt-e Bud Spencer? Azt gondolom, nem volt az. Filmjei kommerszek, néha idétlenek, sokszor öncélúan erőszakosak- bár, azt hozzá kell tenni, e tekintetben messze elmaradnak az amerikai szörnyűségektől. Ám egy kommersz színész is írhat érdekes, érdekfeszítő könyvet. Pedersoli megtette.

A Korunk Romániában megjelenő magyar nyelvű kulturális folyóirat. Tematikus számokkal jelentkezik minden hónapban. A 2008.februári szám témája a film volt, de olvashattunk irodalmi, művelődéstörténeti témájú írásokat is. A folyóirat tartalmából: A filmtörvény jól szolgálja a magyar közönségfilm érdekeit- A Simó-osztály:művészfilmek és közönségfilmek- Interjú M. Tóth Gézával- Cristi Puiu, a román filmgyártás nagy ígérete- Melyek a mai román és magyar filmek erősségei?- A románság ábrázolása Németh Lászlónál és Mikecs Lászlónál- Angi István írása: A Patyomkin cirkáló filmretorikája- Erdélyi magyar költészet 2006-ban.

Avar János könyvének alapkoncepciója: Reagan elnöki karakterében mindig is ott volt a filmsztár, melytől a filmvásznak egykori cowboya soha nem tudott szabadulni. Reagan elnökségének legnagyobb belpolitikai és gazdasági dilemmáját az úgynevezett stagfláció okozta, melyhez hasonló még soha nem fordult elő az Amerikai Egyesült Államok történelmében. Azt is megtudhatjuk a könyvből, hogy- bár mai történetírásunk Reagant a neokonzervatívok táborába sorolja- ő maga meglehetősen gyanakodva fogadta ezt a társadalompolitikai- eszmei irányzatot. Kicsit "ingyenebédnek" érezte, hiszen a szövetségi kormányzat voltaképpen mentőövet nyújtott a válságban lévő középosztálynak. A híres- hírhedt SDI-programról is szó esik, mely nagyban hozzájárult a hidegháború korszakának lezárásához. A nyolcvanas évek, mely e sorok írója számára még a gyermekkor időszaka volt, mai fiatalok számára már történelem. Kívánom, hogy minél több fiatal olvassa el ezt a könyvet, s tanuljon meg minél többet az USA hu