Könyvekről mindenkinek

Bóna István könyve elsősorban régészeknek és régészet szakos hallgatóknak készült, mégis, ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik a magyarság középkori történelme iránt. Az Árpádok korai várairól című munka két részből áll: egy több, mint 70 oldalas bevezető tanulmányból, illetve a várak régészetileg pontos rajzaiból. Bóna István elsősorban azt kifogásolja, hogy az Árpád-kori magyar történelmet még mindig a mítoszok befolyásolják, elsősorban a Bóna által " nagy képzelőerővel megáldott vagy megvert"Anonymus nézetei. Ezért a középkorral foglalkozó történettudomány megpróbálja a régészet eredményeit alárendelni saját elméleteinek, még akkor is, ha a tárgyi leletek ellentmondanak egy-egy történészi koncepciónak. (Recenzens itt hiányolja, hogy nem esik szó a kivételekről...).Bóna István szerint a várkutatás elsősorban régészeti, nem pedig történészi feladat. Bóna ezek után részletesen elemzi az Árpád-korból- vagy állítólag onnan- fennmaradt várakat. Megkülönböztet római falakkal

A könyv alcíme: Szavak, amelyek megváltoztatják az életünket Joel Osteen:Értékes vagy című könyvét szívből ajánljuk minden magyarnak. Merthogy ennek az országnak ennek a népnek, különösképpen szüksége van rá. Olyan pesszimista, lemondó nyelvezetünk- és mentalitásunk- van, annyira negatívan tekintünk önmagunkra és másokra, hogy saját szavaink húznak le bennünket oda, ahonnan már nem tudunk visszajönni. Az Értékes vagy pontosan az ellenkezőjét tanácsolja. Beszéljünk pozitívan, használjunk olyan szavakat, melyek erősítenek, tekintsük magunkat értékesnek, optimizmussal legyünk önmagunk iránt. Osteen mindezeket bibliai példákkal támasztja alá- merthogy Isten szereti az embereket, az Ő alkotásait, és jót akar azoknak. Nagyon jól olvasható, biblikus, okos és szókimondó könyv. Saját gyarlóságunkkal szembesít, aztán megtanítja, hogyan léphetünk ezen túl, majd elmondja, hogy emelkedhetünk fel. Isten segítségével, természetesen. Patmos Records , Budapest, 2016.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) dolgozik azon, hogy egységes adatbázis készüljön a régi, muzeális értékű magyar könyvekről. Hogyan, milyen alapelvek mentén dolgoznak ezen a könyvtáros és muzeológus szakemberek, valamint természetesen az informatikusok, arról itt tájékozódhat: oszk.hu/hirek/muzealis-konyvkincsek-online Érdemes utánanézni, mert ha ez tényleg megvalósul, akkor nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú adatbázis készülhet a régi magyar könyvekről.

A magyar irodalom sokáig nehezen tudott keresztény irodalommá válni. Ady Endrétől József Attilán át Illyés Gyuláig: minden nagy magyar költőnek volt valami baja Istennel- vagy inkább saját magával, amit aztán Istenre vetített ki. Albert Zsuzsának ilyen robblémája nincs. Ő össze tudja egyeztetni a keresztény hitet a költészettel, az irodalommal, a teremtéssel. Odaát esik című kötetében minden az isteni viálgban nyeri el értelmét: a gyász, a táj, a mindennapi apróságok, a szeretet- ideértve mindenféle szeretetet. Albert Zsuzsa költészete nem formai, vállal ő mindenféle formát, ami csak egységbe kerülhet a tartalommal. Nagyom ajánljuk mindenkinek, aki még szereti a szép magyar nyelven írt, keresztény eszmeiségű, de nem politikai és nem kirakatkeresztény költészetet. Kortárs, 2014. Ez pedig a Kiadó nagyon profi és szép weboldala: kortarskiado.hu

Hú, de jó cím...A közelmúltban tragikusan fiatalon elhunyt magyar író, Térey János utolsó kötete verseket, kisprózákat tartalmaz, látszólag minden e körül a bizonyos Rosmersholm körül forog, valójában egyfajta létösszegzés ez a könyv, álmokról, emelkedésről, stagnálásról, bukásról. Rosmersholm értelmezhető allegóriaként: Magyarországként, Európaként, városként, a rendszerváltás utáni társadalomként, emberi életként, és kiváló irodalomtudósok még biztosan találnának néhány értelmezési lehetőséget. A versekben a közeg mindig az emberrel együtt jelenik meg, az élet mindig viszonyítja önmagát az éppen aktuális Rosmersholmhoz: Budapesthez, Debrecenhez, a Balatonhoz. A versek formavilága olyan téreys: nem egypoénos, csattanós befejezés, hanem ívelő gondolat, amelybe belefér a 19. századi lírai utánérzés éppúgy, mint az abszurd ön-rákérdezése. Ebben a könyvben minden egyes vers és verssor egy kicsit dráma is: értékek beszélgetnek értéktelenséggel, múlt a jövővel, vagy azzal, amit a múltban j

Ne pajzánkodjunk!Nagyon szellemes a cím, egy Fiányos mondattöredék, s manapság a hiány inspirál, mert be kell tölteni valamivel az űrt, például megtudni, hogy kicsoda F (úr? szerv?), és mi a bánatot keres ebben a történetben. Amúgy rokonszenves könyv Kalapos Éva Veronika tollából- meg persze a Kiadóéból- ez az F mint, a nyelvezet az úgynevezett intelligens nyócker, Krasznahorkai jobb napjait idézi, néha egy-egy csúnyácska szó, de azért nem veri ki azt a bizonyos biztosítékot, mely nem álszentség, csak jóízlés, nem veri ki ez azt, az ezt, kocsmák és hirtelen magányok világa ez, végletek iránti vágyaké, meg a végletek kerülése iránti vágyaké, mert mindenki szeretne egyszer normálisan, mondhatni, középosztálybelien élni, az az ügyvédnő például példa lehet a törekvők számára de hogy ha egyszer az emberlánya orra előtte férfiak verekszenek a korcsma előtt, és valami Zorrós-kapucnis- fekete- láthatatlanság kell hogy kihúzza onnan, és innentől már megint nem a konszolidáció következik, han

A könyv alcíme: fent bedobod, lent kipotyog. Technológia és költészet? Kérdezhetnénk: ez összefér egymással? Rutai Gábor igennel felel. Projektje elképesztően szellemes. Rendelni lehet tőle- pontosabban: a költőMATA-tól- meghatározott témára verset, a "készülék" pedig megírja a poémát. Nagyon sokoldalú versgyártó készüléket "talált fel" Rutai Gábor, szonettől a tájleíró versig, szabadverstől a klasszikus formájú, petőfies-népdalos költeményig mindent legyárt. A nagyon jó dolgok mellett engem két dolog nagyon zavar: a KöltőMATA időnlént nem átallja politikai nézeteit is olvasói tudtára adni. Márpedig egy ilyen magas csúcsrobotnak illendő semlegesenk maradnia, nem kell lealáznia magát a hazai pártpolitika sekélyességéig. A másik: a trágár szavakat kissé soknak találom. Jó, jó, már Petőfink is használt olykor a népnyelvből vett erőteljes fordulatokat, de azért a mindenféle sz-szel, bé-vel, f-fel kezdődő nyelvi megnyilvánulások mégiscsak vitathatóvá teszik a KöltőM

Grendel Lajos mára az egyik legjobb magyar íróvá érett, szlovákiai és összmagyar íróvá. Sajnos, 2018.decembere óta nincs közöttünk. Persze, a kiemelkedő pályafutás lehetősége már 1985-ben fennforgott, amikor is, még az átkosban, csehszlovák-magyar koprodukcióban, megjelent az Áttételek című könyv, és az Olvasók azt találgatták, vajon ez egy rákos beteg ember gyógyulásáról ,vagy egy rákos beteg ember haláláról szól, esetleg kirándulás valami értelmiségi környezetbe, ahol is egyik baj jön a másik után, és ezáltal az átlagembernek, aki amúgy mindig remek diagnoszta, eszébe jut az áttétel szó. Áttét, áttétel, áttételesen. Ritkán használt, de azért súlyos jelentéstartalmú szavak. Polgári közegbe csak hellyel-közzel valók. Mindenki, aki konvencionális történetre hangolta magát, meg lehetett lepve. Az Áttételek ugyanis a múltról szól, magáról a történelemről. Ahol is háborúk döntenek romba városokat, emlékek siklanak ki-be a szívekben, és mindig valamit visszavárunk. Megölik Hédi nénit,

A magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófájának, a 2. magyar hadsereg második világháborús vereségének irodalmi feldolgozása már jóval a rendszerváltás előtt megkezdődött. Sallai Elemér könyve. -42 fok című könyve ennek példája. Amint az egy, az 1960-as évek Magyarországán kiadott történelmi témájú könyvtől várható, a koncepció erősen ideologikus. A zömmel nemesi származású tisztek, akik kényelemben dőzsölnek és szórakozásból agyonverik a zsidó munkaszolgálatosokat, vagy egyáltalán nem nézik a nemzeti érdekeket, vagy pedig túlzóan nacionalisták. A legénység, kiknek többsége becsületes dolgozó szegényparaszt netán gyári munkás, vöröslő arccal gondol a népnyúzó tisztekre, s amikor a Vörös Hadsereg dicső és makulátlan katonái ( mert a szovjetek még a hidegben sem fagynak meg, csak a horthysta magyarokkal történik ilyesmi), szóval, a szegényparaszti sorból származó legénység előszeretettel áll át a szovjetek oldalára, hogy aztán részt vegyen a világforradalom kibontakoztatásában.

A magyar gasztronómiát sokáig azzal támadták, hogy túlzottan sertéshúspárti. Ez mára már nem igaz, amint az Tom Bridge könyvéből is kiderül. A Legjobb receptek:Csirke című modern, gazdagon illusztrált szakácskönyvben a pipihús mindenféle formáját megtaláljuk: főve, sütőben sütve, grillezve, töltve, apróra vágva, egészben, stb. a legérdekesebb az, hogy ha megvizsgáljuk ezeket a recepteket, valahogy ismerős lehet: a magyar konyha hagyományosan népszerű levese a csirkehúsleves, a töltött csirke is gyarkan kerül magyarok asztalára, a csirkemell pedig a vasárnapi és ünnepi ebédek kedvelt fogása, szinte minden formában. Lehet, hogy van kollektív gasztro-tudatalatti? Léteznek olyen ételek, melyek minden európai konyha számára az alapvetést jelentik, s ezeknek van bizonyos számú variációjuk az egyes nemzeti konyhákban? Ki tudja. Az biztos, hogy Tom Bridge:A legjobb receptek:Csirke című könyvét minden háziasszonynak, anyukának és nagyinak érdemes megvásárolnia, mert maradandó, értékes ötlete

Nagyon szép és nagyon hasznos könyv. A "kezdő" keresztényeknek Lukács evangéliumát szokták ajánlani, márminthogy azzal kezdjék a Biblia tanulmányozását. Csakhogy nem mindegy, milyen fordításban. A közölt katolikus fordítások ( Káldi, Új Katolikus) a Miatyánkból egyszerűen kihagyják a " ki vagy a Mennyekben" szövegrészt. Hogy ezt miért teszik, arra pontosan nem tudok felelni, hiszen minden keresztény elfogadja, tudomásom szerint, hogy az Atya a Mennyben van. Miért kell akkor ezt a nagyon fontos kitételt kihagyni az egyik legfontosabb imából? Az sem mindegy, hogy Jézus " szellemmel és tűzzel", vagy szellemben és tűzben" keresztel. Előbbi esetben a megkeresztelt is megkapja a szellemet és a tüzet, utóbbi esetben Jézus van szellemben és tűzben, és ő keresztel, nem tudjuk, mivel. Szóval, ezek a kis nüansznyi- vagy annak tűnő- eltérések adják a keresztény teológia bukéját. A lényeg azonban az, hogy Jézus evangéliumát mindenki a szívébe fogadja. Nyissa m

A könyv alcíme.Futball és hatalom a szocialista korszakban Ha azt halljuk: futball a huszadik századi Magyarországon, azonnal a legendák jutnak eszünkbe. Puskás Öcsi, Bozsik Cucu, Hidegkúti Nándi, az angol-magyar, a 7-1-es magyar-angol, aztán később Göröcs Titi, Albert Flóri, Mészöly Kálmán, Fazekas László, és még sorolhatnánk sok-sok nevet, mérkőzést, kapitányt. Csakhogy volt ennek a magyar futballnak egy sötét oldala. Takács Tibor:Büntetőterület című könyve erről a sötét oldalról szól. Kezdődött az egész Magyarország szovjetizálásával. A magyar labdarúgókat külföldre hívták, profinak, a magyar hatóságok ezt viszont nem akarták engedni. Kivégezték Szücsöt, internálták Lórántot, az Aranycsapat legendás középhátvédét, akit később Sebes hozatott ki az internálótáborból. Az ÁVH rendszeresen megfigyelte a szurkolókat is, főként a fradistákat. A jól-rosszul munkájukat végző beépített ügynökök jelentéseiből az illetékes hatóságok mindig tudták, miről beszél a B-közép népe... Azért tarto

Spanyolországban, festői mediterrán tájakon játszódik Schmidt Attila 1988-ban megjelent könyve, a Gyilkosság a barlangban. Egy nyáresti napon izgatott férfi állít be a rendőrkapitányságra. Eltűnt a kisfia. A keresőosztag a kisfiú holttestét találja meg, egy barlangban, nagyon különösen: a holttest alá ugyanis egy machetét helyezett a gyilkos. Szexuális erőszaknak nincs nyoma. A gyanú egy környékbeli csavargó börtöntöltelékre, Roberto Gonzalezre terelődik. A hadnagy szerint a csavargó molesztálta a gyereket, majd megölte. De akkor miért nincs nyoma erőszaknak? Mit keres a fegyver a holttest alatt? A rendőrkapitánynak kétségei támadnak... A Gyilkosság a barlangban az egyik legjobb magyar krimi. Fordulatos, izgalmas, és a befejezés, az aztán elképesztő. Bevallom, nem találtam ki. Garabonciás Könyvkiadó, 1988.

Az Úri muri kötelező olvasmány a középiskolákban, időtlen idők óta. A diákok viszont kevéssé szeretik- ismeretlen számukra az közeg, ahol a történet játszódik. Ezzel a kis könyvajánlóval Nekik szeretnénk segíteni, abban bízva, hogy egyre több és több fiatal veszi kézbe Móricz Zsigmond egyik legjobb, ha nem a legjobb-könyvét. Az Úri muri ( a muri szó nagyjából annyit jelent: mulatság, buli) története egy alföldi kisvárosban játszódik. Ebben az időben a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája volt a polgárosodni vágyó, de arra képtelen dzsentri-illetve nemesi rétegek egyre kilátástalanabb helyzete. A földbirtokos lét már a múlt volt, egyre kevésbé lehetett megélni belőle ( mind a dualizmus idején, mind az 1930-as években tömegestől adósodtak el a magyar birtokosok), más lehetőség viszont nem volt. Nem volt kitörési lehetőség, s ez nagyon kemény reakciókban mutatkozott meg: alkoholizmus, depresszió, öngyilkosság. Az Úri muri ennek a kilátástalan helyzetben élő társadalmi rétegnek

A Fried István által szerkesztett tanulmánykötet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének munkája. Az itt dolgozó kutatók tanulmányai tematikailag a kortárs magyar irodalom szinte teljes spektrumát átfogják. Itt van mindenki, aki számít: a veterán Tandori Dezső, a Nobel-díjas Kertész Imre, a költészetéről és drámáiról is ismertté vált Térey János, Garaczi László, Marno János, akinek lírája oly hevesen áll ellen az intellektuális értelmezési kísérleteknek, Kukorelly Endre, Orbán János Dénes és a mára élő legendává, generációk kedvencévé vált Varró Dániel. Számomra ez a szerény megjelenésű, de tartalmilag annál értékesebb könyv azt bizonyítja, hogy van magyar irodalom. Nemcsak atomjaira hullott alkotó-egyedek készítenek verseket, regényeket, hanem van egy huszonöt-harminc fős elitcsapat, akinek nyomtatott neve még mindig érték. Ha száz év múlva meg fogják írni a 21.századi magyar literatúra történetét, lesz miből válogatni. És e

Egykori boldogult történelemtanárom most megkérdezhetné:na, jelentkezzen, aki tudja, ki az a Kmoskó Mihály? Kevesen emelnék a kezeiket....Pedig, mint Ormos István könyvéből kiderül, Kmoskó Mihály nem volt akárki: professzora volt két egyetemnek is, politikai befolyása sem volt gyenge, ennek nem túl dicsőséges megnyilvánulása volt a numerus clausus törvényben megalkotásában való aktív részvétel. Az első világháború utáni szellemi zűrzavarban, Kmoskó Mihály elvesztette biztonságtudatát: pályafutásának hátralévő részében nem tudta eldönteni, hogy ő most akkor magyar, szlovák vagy csehszlovák? Ez a folytonos identitáskeresés jellemezte életét, s sodorta olykor tévutakra, vállalhatatlan politikai megnyilvánulásokra. Fontos viszont Kmoskó szakmai életműve. Egyrészt azért, mert ellenállt a budapesti teológiai felsőoktatást is mindjobban megmérgező liberálteológiának, másrészt azért, mert a magyar kormány igen jelentős feladattal bízta meg az első világháborúban: közel-keleti útra kérte fel,

Horváth László Imre regénye a modern magyar irodalom egyik mesterműve. Egy különös szerelmi háromszög történetét meséli el, remek intuícióval, olvasóbarát fogalmazással, úgy, hogy a szívünk sajdul... Krisztián, az a bizonyos " előző pasi" , rákkal kórházba kerül. Még azt sem látja, ami kint van, az ablakon túl. A lány, aki sűrűn látogatja,hatalmas megrázkódtatásokon megy át. De Anni jelenlegi szerelme, aki egyben a  történet narrátora is, nem lát az orrától. Csak birtokolni akar. És persze, féltékeny. De olyan furcsán- elvégre az ember mégsem lehet féltékeny egy haldoklóra. Vagy igen? Kiderül a kisregényből. A kötet második részét versek teszik ki- olyan versek, melyek kapcsolódnak az előző, prózai íráshoz. Vers és próza egy könyvben, de nem mellérendelten, hanem " hálózatban", szorosan egymáshoz kapcsolva- talán példa lehet ez mindazon fiatal írók számára, akik mindkét területen tehetségesek, de nem sikerült ebben vagy abban egy egész könyvet kitevő anyagot össze

Alcím: A magyar internálótáborok története 1945-1953. Valószínűleg nem Bank Barbara az utolsó, aki feldolgozza a Rákosi-korszak egyik legaljasabb, leghitványabb intézményrendszerének, az internálótáboroknak történetét. De az könyve az egyik legjobb eddig megjelent feldolgozás erről a témáról. Széles történeti forrásanyagra támaszkodik, megfelelően ismerteti az 1945 utáni politikai hátteret, a kommunista párt szalámitaktikáját, az ellenfelek fizikai megsemmisítését, a diktatúra intézményrendszerének kiépítését. Szól arról,kiket és miért küldtek a rettegett recski internálótáborba, ahol napi 800-1000 kalória élelemadag mellett kellett a bányákban nehéz fizikai munkát végezniük. Megrázó, ahogy értesülünk a gúzsbakötésekről, az őrszemélyzet mindenféle szadista megnyilvánulásairól, a betegekkel való bánásmódról. A szakirodalomban először komplex táblázatban tanulmányozhatjuk, kik vállalták a rabok őrzését, és mi lett a sorsuk az 1953-as amensztia után. Talán ezen a területen fejlődhet

Kedvet kaptam. Ha majd eljő az idő, s e sorok írója meg nem érdemelt nyugdíjaséveit tölti valahol, foglalkozni fog a cigája juhval. Mint a Jávor-Kukovics-Dunka szerzőtriász könyvéből megtudhatjuk, egyes szakértők szerint ez nem is magyar, ez egy Balkánról idekeveredett juhfajta, származása ellenére elég értelmesnek tűnik. Olyan tiszta tekintetű, a fejét magasan, de nem hivalkodó módon hordja. A hím akár 80 kilogramm is lehet, ami azért gond, mert én is annyi vagyok csak nálam nagyobb testéméreten oszlik el a súly. Kitűnő könyvet alkotott a Jávor-Kukovics-Dunka szerzőhármas. Négy juhfajtát: a rackát, a cigáját, a gyimesi rackát és a ciktát- ismertetnek.Informatív, mégis kezelhető, vékony, de sokatmondó, releváns képek és grafikonok olvashatók benne ( érdekes például az egyes juhfajták tőgybimbóméretéről szóló blokk), szakemberek számára íródott, mégis alkalmas arra, hogy felkeltse a laikusok érdeklődését is. Aztán hajrá! ( Mezőgazda Kiadó, 2006.)

A magyar és az orosz történelem 1848. folyamán kapcsolódott egymásba először, s mi tagadás, nekünk nincsenek jó emlékeink a cári hatalom katonai beavatkozásáról. R. A. Averbuh : Carszkaja intyervencija v borba sz vengerszkoj revolucijej 1848-1849. című könyve kiválóan dokumentálja ezt a találkozást. Szó esik a nagy döntésről, mert voltak ám a cári udvarban olyanok ,akik ellenezték, hogy Oroszország katonailag támogasson egy ilyen fiatal Habsburg- uralkodót. Végül mégis a bevatkozás-pártiak kerekedtek felül, azzal kecsegtetve Miklós cárt, hogy ha megsegíti Ferenc Józsefet, akkor az majd viszonozza neki a segítséget. A történelem agyafúrt tanítómester, a krími háborúban megmutatkozott, hogy Ferenc józsef és Ausztria nem az a kifejezetten hálás természet... Averbuh részletesen foglalkozik a cári seregek vezérlete körötti botrányokkal, aztán az offenzívával, melyet úgy állít be, mintha töretlen diadalmenet lett volna. Pedig tudjuk a forradalom és szabadságharc történetéből, hogy voltak