Könyvekről mindenkinek

 Václav Klaus Csehország történetének egyik legkarakterisztikusabb politikusa. 2003-2013.között volt hazája köztársasági elnöke. Nagyon megosztó személyiség,politikusi tevékenysége állandó viták tárgyát képezte. Néha pedig eléggé gyerekesen viselkedett,Chilében úgy írt alá egy megállapodást,hogy közben ellopta a tollat... A szabadság hullámvasútján című,életrajzi elemeket és általános következtetéseket is tartalmazó könyvében Klaus megpróbálta összefoglalni,mit is gondol hazájáról,Közép-Kelet-Európáról,és úgy általában a nemzetközi politikáról. Nagyon mély,sokrétegű gondolatok ezek,egy ilyen rövid könyvajánlóban nincs is mód részletesen ismertetni a művet. Pusztán a főbb gondolatokat emeljük ki. 1. A demokrácia illetve az azon alapuló világrend sohasem statikus állapotú,folyton mozog,alakul,változik. Ez lehetőséget nyújt minden demokratikus országnak arra,hogy behozza a különböző szférákban adott pillanatban létető lemaradását. De a felül lévő országok sem lehetnek nyugodtak,hiszen a f

 Szilágyi Szabolcs a Magyar Rádió varsói tudósítója volt,mégpedig Lengyelország történelmének olyan időszakában,amelyet leginkább a forrongás jellemzett.1979-ben sztrájkok robbantak ki,formálisan az ellátás zavarai miatt,valójában az embereknek a "szocialista"vezetésből lett mélyen elegük. A Varsói krónika című,igényesen és ízlésesen megírt,gazdag tartalmú könyv ebbe a forrongó országba és ebbe az időszakba vezet el bennünket. Megismerhetjük a nagypolitika történései,Gierek majd Kania bukását,Jaruzelski tábornok hatalomra kerülését,a szükségállapot bevezetését,a villanyszerelőből országos jelentőségű politikussá emelkedett Lech Walęsát.De képet kapunk az egyszerű emberek életéről is:látjuk az üzletek előtt kígyózó,kenyérre vágyó hosszú sorokat,a dühö,csalódott időseket,az áramszünet miatt órákig álló gyárakat. Bejutunk a gdanski hajógyárba,ahol kiderül,hogy az egyenlők között is vannak egyenlőbbek,és hogy a lengyel-magyar viszony sem mindig felhőtlen. Megismerjük a varsói ifj

 Nicholas Evans könyve emberek és állatok olykor rendkívül bonyolult viszonyáról szól. A csapda című könyvet a természetrajongóknak,környezetvédelem iránt érdeklődőknek ajánljuk elsősorban. A történet Montana amerikai államban játszódik. Itt a farkasok már a 19.században kipusztultak,legalábbis mindenki úgy hitte. A szövetségi kormányzat ezért visszatelepítési programot indított. Nincs is ezzel semmi baj,egészen addig,míg az állatok túl nem szaporodtak. Egy napon egy fekete farkas lejött a hegyekből,egészen Hope faluig. Majdnem megevett egy csecsemőt,akinek életét a család önfeláldozó labrador kutyája mentette meg. Aztán több borjútetemet is találnak,melyet szintén a farkasok ejtettek el.  A helyi birtokosok,élen Buck Calderrel,követelik,hogy a szövetségi kormányzat emberei irtsák ki a farkasokat. Az állatvédők pedig a farkas-populáció megmentését várják el a szövetségiektől. A farkas-kérdésből politikai kérdés lesz. Vajon sikerül-e mindkét fél számára kielégítő megoldást találni?És va

 Kerttu-Kaarina Suosalmi finn írónő nevét legfelejebb irodalomtörténészek, specialisták ismerhetik, pedig kiváló klasszisa az észak-európai irodalomnak. Magyarul, tudomásom szerint, egyedül a Boldogságvadász c. könyve jelent meg, sajnos, valahogy elsikkadt fölötte mind a kritika, mind pedig a nagyközönség... A regény főhőse és narrátora Risto, a kényszerből tanár és örömből író finn, negyvenes éveiben járó férfi, aki nyűgnek érzi egész életét. Felesége, Marjatta, rendkívül ambíciózus, ugyankkor sznob nő, mindenféle társadalmi funkciókat vállal, maximalista, anyagias, és álszent- legalábbis a férfi így látja. A házasságból kiábrándult Risto aztán máshol keres vigaszt, fiatal lányoknál, amiről felesége vagy tud, vagy nem, a férfit már nem is érdekli. Számtalan szeretője közül meghal az egyik, és örökösödési botrány kerekedik a dologból.  Risto kiábrándult a politikából is. a hatvanas években ő is együtt úszott a szabadság állítólagos mámorában lubickoló hippimozgalommal, de a hetvenes év

Thomas Mann és családja- nem voltak egyszerű esetek. Legalábbis ez derül ki Tilmann Lahme német irodalomtörténész A Mannok című könyvéből. A Buddenbrook-ház és A varázshegy íróját a klasszikus humanizmus mintaképének, modernkori modelljének tekintjük. Ez a toposz nem teljesen felel meg a tényeknek. A kitűnő, dokumentumok pontos feldolgozásán alapuló mikrotörténet egy olyan értelmiségi család mindennapjaiba nyújt bepillantást, ahol - az apa árnyéka erősen rávetődött a gyermekekre - a gyermeknevelés teljes egészében az anya dolga volt, Thomas Mannak csak irodalmi pályafutására kellett koncentrálnia - több gyermek esetében már a pályaválasztással gond volt. Igaz ez Klaus esetében, aki minden iskolában botrányhősnek számított, de a legnagyobb csőd Michael, aki zenei tanulmányait gresszív pénztarháló levelek írásával egészítette ki - a homoszexualitás állandó problémákat okozott, volt, ai felávllalta, volt, aki szégyellte - több gyermek is gyógyszer-és kábítószerfüggőségtől szenvedett - a

Ross Thomas elképesztő kalandregényének főhőse Citron,a majdnem Pulitzer-díjas újságíró. Hősünk épp a Közép-Afrikai Köztársaságban időzik,mikor kémkedés gyanújával lecsukják.Aranyórája menti meg attól,hogy rabtársai megfojtsák. Reggelire húst is kap,ami vagy kecske,vagy majom, vagy pedig....Egy jogvédő szervezet csinos munkatársa révén kiszabadul,hogy aztán Amerikába hazatérve egy színésznő tulajdonában álló bérház gondnoka legyen.Ahol máris megtalálja őt egy pancser bűnöző felesége. A történet másik szála az amerikai nagypoolitikába vezeti az Olvasót. Ha akad egy szókimondó fickó,aki mindent tud az egyik kongresszusi képviselőjelölt szingapúri cégének korrupciós ügyeiről,s ráadásul az úriember halálos,áttétes prosztatarákban szenved,és ki akar tálalni-akkor arra már a milliárdos politikai lobbista is odafigyel. Csakhogy mielőtt elmondaná,amit tud,két símaszkos férfi jóvoltából halálos közúti baleset éri. Hogy mi köze az újságíróból gondnokká avanzsált Citronnak a szingapúri korrupci

A William Blackstone- law and letters in the eighteenth century című könyv szerzője,Wilfrid Prest, nem könnyű fába végta a fejszéjét. A nálunk nem eléggé ismert, a történelmi köztudatban nem szereplő William Blackstone a 18. század angol polihisztora volt, foglalkozott jogtudománnyal, politikával, természettudományokkal, költészettel, drámaírással, és természetesen régészettel és építészettel. Talán csak a futballt hagyta ki...Kora egyetemes zsenije volt.Valami olyasmi, mint nálunk egy évszázaddal később Hermann Ottó. Éppen ezért nehéz megírni életrajzát. Mert nem az kérdés, hogy it tegyünk bele, anem az, hogy mit hagyjunk ki. Prest, remekül dolgozott az arányokkal. Több tonna iratanyagon kellett átnyomoznia magát. Egy jogász, egy politikus éppúgy megtalálja a kedvére valót ebben a nagyszerű angol nyelvű életrajzban, mint egy tudós vagy egy költő. Mindenkinek ajánljuk olvasásra ( véleményem szerint nem túlzottan bonyolult angol nyelven íródott), és azért jó lenne, ha korunkban is mi

Manipuláció- ha egy szüban össze akarnénk foglalni Peter Lee könyvének tartalmát, ez lenne a legmegfelelőbb, annak ellenére, hogy Szerző az Igazságháborúk című könyvben, talán szándékosan, kerüli a " manipuláció" szót. Peter Lee elmélete szerint korunkban az egyes társadalmi-politikai kérdések kapcsán igazságok csapnak össze, mely gazságokat számtalan politikus, médiaszakember és korrumplódott tudós támogatja. Három példán keresztül mutatja be a könyv az egyes igazságok kialakulását, érvényesítésük módját. Az első a klímaváltozás. Nagyon durva, sokszor gengszerekre emlékeztető módszerekkel harcolnak egymás ellen a klímaváltozás hívei és ellenzői, s ezen módszerek alól sok esetben a klímakutatók sem mentesek. A második téma a 2008-as pénzügyi válság. Nagyon sarkalatos véleményeket fogalmaaztak meg politikusok azzal kapcsolatban, mit is kellene tenni a énzügyi válság ellen. S mivel dollármilliárdokról volt szó, a szembenálló felek nem kímélték egymást. Véleményem szerint a

A világhírű izraeli író legújabb magyarul megjelent (2016) regénye nem okoz csalódást. Nagyon szépen, okosan megírt könyv, mely egyszerre szól történelemről, kereszténységről, illetve a modern ember gondjairól. A történet főhőse egy tizenéves, helyét kereső egyetemista fiatalember, bizonyos Smuel Asch. Teljesen elidegenedett a világtól, nincs pénze, nincs lakása- de olyan nagyon nem is hiányzik neki. Van ugyanis egy elhívása- Júdásnak az evangéliumi történetben játszott szerepét kutatni. Ahogy egyre jobban beleássa magát a Bibliába, arra a következtetésre jut, hogy nem Júdás árulta el Jézust. Világi élete furcsán alakul: állást kap, a lényeg: egy meglehetősen szenilis, de rokonszenves idős urat kell gondoznia. A megbízó pedig az úriember lánya, aki már régóta nem beszél apjával. Merthogy politikailag összevesztek: egyikük Izrael-párti, másikuk inkább az arabokhoz húz. Smuel magánélete egyre inkább a bűn felé hajlik el: beleszeret megbízójába, immár nem idősgondozás, hanem szerelme

A könyv alcíme:Az vagy, amire klikkelsz A Big Data világában számtalan cég foglalkozik azzal, hogy hatalmas adathalmazokat elemezve próbálja megállapítani emberek vásárlási szokásait, politikai preferenciáit, szexuális viselkedésformáit, irodalmi érdeklődését, kedvenc szórakozásait, stb. Aztán ezeket az adatokat szinkronba hozzák egymással, pl. megvizsgálják, hogy adott sportegyesület szurkolói melyik politikai pártra szavaznak. Seth Stephens-Dawidowitz maga is részese volt ennek a folyamatnak, a Google-nál dolgozott, mint adattudós. Mindenki hazudik című könyve alaposan felkavarhatja a szakmát. Stephen-Dawidowitz ugyanis azt állítja, az egész módszer rossz. Rossz azért, mert az emberek hazudnak magukról. Rossz azért, mert alig vesz figyelembe külső körülményeket- például, hogy az erőszakos mozifilmek levetítésének napján csökken az erőszak az adott településen, mivel az erőszakért rajongók a moziban ülnek. Vagy nem veszi figyelembe azt, hogy egy politikai mozgalom tagjai nem felt

A Stranger Thinks első részének, a Gyanakvó elméknek cselekménye mozgalmas történelmi időkben, az 1960-as évek végén kezdődik. Az USA-ban vagyunk, annak is középnyugati részén. Terry Ives huszonéves fiatal azt gondolja, életútja ugyanúgy alakul majd, mint apjáé vagy nagyapjáé. elvégzi a főiskolát, aztán majdcsak lesz belőle valami. Ám Valami másként akarja. Kirobban a hippimozgalom, mely szervesen összefonódik a vietnami háború ellen zajló béketüntetésekkel. Terry részt vesz ilyen politikai happeningeken, valószínűleg- ő legalábbis így gondolja- itt figyelnek fel rá " magasabb helyekről". Egy kutatáshoz keresnek fiatal embereket, de hogy ez pontosan micsoda, arról nem szólnak. Terry mindenesetre belemegy a játékba, elmegy a laboratóriumba. Itt találkozik egy csapat emberrel, akik kissé, hát, furcsák. Különcök, élen Dr. Brennerrel, a meglehetősen extravagáns főnökkel. Terry hamarosan rájön, hogy többről van itt szó, mint különcségről: ezek az emberek egytől egyig őrültek. P

A könyv alcíme: fent bedobod, lent kipotyog. Technológia és költészet? Kérdezhetnénk: ez összefér egymással? Rutai Gábor igennel felel. Projektje elképesztően szellemes. Rendelni lehet tőle- pontosabban: a költőMATA-tól- meghatározott témára verset, a "készülék" pedig megírja a poémát. Nagyon sokoldalú versgyártó készüléket "talált fel" Rutai Gábor, szonettől a tájleíró versig, szabadverstől a klasszikus formájú, petőfies-népdalos költeményig mindent legyárt. A nagyon jó dolgok mellett engem két dolog nagyon zavar: a KöltőMATA időnlént nem átallja politikai nézeteit is olvasói tudtára adni. Márpedig egy ilyen magas csúcsrobotnak illendő semlegesenk maradnia, nem kell lealáznia magát a hazai pártpolitika sekélyességéig. A másik: a trágár szavakat kissé soknak találom. Jó, jó, már Petőfink is használt olykor a népnyelvből vett erőteljes fordulatokat, de azért a mindenféle sz-szel, bé-vel, f-fel kezdődő nyelvi megnyilvánulások mégiscsak vitathatóvá teszik a KöltőM

Moldova György: Titkos záradék című könyve a huszadik századi magyar irodalom botránykönyveinek egyike. A cím utalás a híres Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékára, a huszadik századi történelem egyik tragikus eseményére, mely végül Lengyelország felosztásához vezetett. Hogy miért is minősíthetjük botránykönyvnek a Titkos záradékot? Elsősorban a cselekménye miatt. A könyv magvát kivető Hitler Magyarországon című szatirikus regényben ugyanis Adolf Hitler feltámad, Magyarországra utazik nyaralni, vásárol egy Mein Kampfot, beköltözik egy gyárigazgató házába,kritikai jelzőkkel illeti a magyar közállapotokat, majd résztvesz Bánegres község forradalmában. Értjük Moldova szándékát: rámutatni, hogy a magyar történelem és politika mércéje sokszor még a hitleri Németország mércéjét sem üti meg. Értjük az ötletet, vesszük a poént. Csakhogy a megvalósításban, amikor az író leül és végzi a napi robotot- már elnézést kérek, van valami ízléstelen, valami otrombán felszínes. A poénok jelentő

Hogy ócska és közhelyes humorral kezdjem:Arundhati Roy könyvének olvasása számomra nem okozott felhőtlen boldogságot...A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma regény, több szálon futó, olykor egymásbaívelő cselekménnyel, s az indiai Szerző szándéka szerint keresztmetszetet ad a mai India összetett és sok problémától gyötört társadalmáról. Hogy ócska humorral folytassam, szerintem ebből a merész célkitűzésből csak a probléma maradt. A cselekmény egyik szála egy transzvesztitáról, bizonyos Andzsumról szól, akit ellenségei nem ölnek meg, mert nem akarják vérével beszennyezni a fegyverüket- és természetesen, Arundhati Roy mindennek kapcsán a toleranciáról elmélkedik. Felvetődik a kérdés: mennyire tipikus figurája az indiai társadalomnak a transzvesztita? Semennyire. Mint ahogy atipikus figura marad az európai, az amerikai, a japán, a mongol és a dzsumdzsum kultúrában is. Az emberek többsége nem akar transzvesztita lenni, inkább valami szakmát tanul...Arundhati Roy persze nem erre a következt

Olaszországban járunk. Az 1970-80-as években forrongott az olasz politikai élet, ekkoriban rabolták el Aldo Moro-t, mindenféle szélsőséges és teljesen agyament szervezetek próbáltak maguknak pozíciót foglalni Olaszország politikai életében. Faragó Jenő könyve, a P-2 páholy titkai, ebbe a világba vezet el bennünket. A könyv műfaja elviekben non-fiction, sajnos azonban, olykor elő-tör a Szerző egyébként remek fantáziája is... A P-2 páholy egy olyan, befolyásos személyiségekből álló titkos- pontosabban: félig titkos- csoport, mely igyekezett minden minisztréiumban, nagyvállalatnál, pozíciókat szerezni magának. Aztán afféle gazdasági önsegélyező egylétként minden projektre lecsaptak, amiből csak hasznot reméltek. Faragó Jenő hosszasan elidőzik annál a kérdésnél, milyen ideológia mozgatta ezeket az embereket, főként Licio Gallit, akit a P-2 vezetőjeként ismertek. Vajon szabadkőművesek voltak, vagy éppen szélsőjobboldaliak? Szerintem egyik sem. Pénzéhes, kapzsi politikusok, maffiózók és e

A Csengőfrász az eddigi legtökéletesebb magyar történelmi- politikai krimi. Cserhalmi Dániel könyvének főhőse Szabados hadnagy, a Rákosi- korszak rettegett terrorszervezetének, az ÁVH-nak kegyetlen munkatársa. Szabados részt vesz emberek megkínzásában, sőt, talán még szakszerűbben is kínozza a gyanúsítottakat, mint kollégái. Csakhogy valamit érez. Rendszeres rosszullét kínozza, hányingere van, szédül, rosszul lesz az utcán, kihallgatás közben. Amikor úgy érzi, nincs más megoldás, meglátogat egy pszichológust. Ez azért olyan nagy dolog, mert a Rákosi- rendszerben a pszichológiát megtűrt tudományként kezelték, párttagoknak pedig tiltották. Mindeközben összeesküvés zajlik a háttérben. Az ÁVH-n belül újra és újra felerősödnek a pozícióharcok, emiatt mindegyik osztály igyekszik minél nagyobb és átfogóbb rendszerellenes összeesküvéseket leleplezni. Ezek minden alkalommal koncepciós perek. Csakhogy egy szép napon egy besúgó jelentkezik az Andrássy út 60-ban. Két férfi beszélgetést hallgatta

Bevallom, Nemere Istvánt igencsak egyenlőtlen színvonalú írónak tartom- de hogyan is írhatna valaki 600 kiváló regényt? Ekkora irodalmi mennyiségnél óhatatlanul is be-becsúsznak gyengébb művek. De a Triton-gyilkosságok nem az, sőt, kiemelkedő rangú könyv. A sci-fi- krimi 1977-ben jelent meg a Megvető Kiadónál, remek gondozásban. A történet a 25. században játszódik. Egy űrhajó véletlenül felfedez egy Föld-szerű bolygót, a Tritont. A Földön ez politikai vitákat vált ki, sokan ugyanis inkább a jóval közelebbi Marsra szeretnék telepíteni a túlnépesedett emberi társadalom fölöslegét. Aztán néhány év múlva az expedíció egyik tagja véletlenül ( véletlenül?9 kizuhan egy afrikai szálloda erkélyéről. Egy másik tagot, egy egyetemi professort, brutálisan meggyilkolnak. Bolton felügyelő gyanakodni kezd- vajon megakarják ölni az expedíció tagjait? És ha igen, kinek áll ez érdekében? Nemere István sajátosan szerkeszti a történetet: fiktív okiratokon keresztül tárul fel előttünk ez a sajátos, 25.

A kriktkusok Dashiel Hammett legjobb regényének tartják, bár az amerikai krimi atyja nem igazán osztotta ezt a véleményt...A történet szerint Ned, aki egy intelligens szerencsejáték-függő, éppen pechszériában van. Annyira legatyásodik, hogy a kaszinó tulajához megy kölcsönkérni. A tulaj mellékesen megemlíti neki, hogy beszáll a politikába. Ma estére is hivatalos vacsorára valami szenátorékhoz. Csakhogy Ned holtan találja a szenátor fiát a kaszinó közelében. Nem akarja megkockáztatni, hogy rendőrség összefüggésbe hozza a gyilkosságot a kaszinóval, ezért magánnyomozásba kezd. Kiderül, hogy az áldozat jelentős összeget várt egyik adósától, aki nem mellékesen Nednek is tartozik. Ezután vesznek az események igazán váratlan fordulatot. Dashiel Hammett zsenialitása és szokatlansága abból áll, hogy a gengszterre ruházza a nyomozó szerepét. Jó és rossz tehát összefonódik, csakúgy, mint az amerikai társadalomban a szesztilalom korszakában. Az üvegkulcs tehát nemcsak krimiként, hanem sajátos t

A 19.század a magyarosodás időszaka volt. Ekkor alakultak ki nemzeti karakterjegyeink a politikában, a gazdaságban, művelődésben- s mint Lukács Anikó könyvéből megtudhatjuk, a divatban, öltözködésben is. A Nemzeti divat Pesten a 19.században című könyv úttörő jellegű. A legtöbb Olvasó először találkozik az itt felvetett kérdésekkel, melyek élesen befolyásolták a korabeli mindennapokat. A céhek vagy a kapitalista ipari üzemek gyártják a modernebb ruhákat? viselheti-e ugyanazt az egyszerű kispolgár, mint a nemes? A sajtónak követnie kell a divatot, vagy pedig példát mutatnia olvasóinak a "helyes" viseletről? Hogyan befolyásolta a mindinkább fejlődő történeti köztudat a divatot? Miként fogadta a külföld a magyar " nemzeti öltözet" feltűnését? ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az ember Lukács Anikó szerfelett izgalmas, minden történelem iránt érdeklődő számára fontos könyvéből. (Budapest Főváros Levéltára, 2017.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Adakozás

Győrfi Károly meglehetősen ijesztő című könyve voltaképpen egy látlelet Európa 21.század eleji gazdasági-társadalmi -politikai állapotáról. Az Európa értékrendi válsága- úton a vég felé nem a mostanában oly divatos neo-apokaliptikus művek sorát gyarapítja, hanem egyéni látásmóddal közelíti meg a problémákat. Európa már nem a világ vezető hatalma. Az USA és Kína gazdaságilag lekörözte- bár Amerikával kapcsolatban azért tehetnénk nem túl hízelgő megjegyzéseket- ráadásul odalett az Öreg Kontinens szellemi vonzereje is Keresztény alapelveit feladta, elkötelezte magát valamiféle megnevezhetetlen multikulturális " eszme"-rendszertelenség mellett, melyben a lebutított amerikai akciófilmek egyenértékűek a modern építészet legnagyszerűbb alkotásaival. Európa vákuumát pedig idegen erők, test- és szellemidegen szubsztanciák igyekeznek kitölteni, destruktív tartalommal és visszatetsző formákkal. A baj az, hogy még a Győrfi Károlyhoz hasonló felkészültségű, kiváló tollú Szerzők sem tudn