Könyvekről mindenkinek

Ybl Miklós és Lechner Ödön- korszakalkotó csillagai nemcsak a magyar, de az európai építészet történetének is. Munkásságuk hosszú évtizedeket átfog, olyan évtizedeket, melyek a magyar történelem virágkorának számítanak. Nem csoda, ha a nagyságnak megszületik a követője, a vonzása,az árnyéka. Olyan kevésbé ismert építészek, vagy éppen Ybl és Lechner kevésbé ismert munkái szerepelnek a Rozsnyai József által szerkesztett tanulmánykötetben, melyek gyönyörűek ugyan, de a magyar közönség előtt kevéssé ismertek. Olvashatunk tanulmányt a városligeti gloriett építéstörténetéről éppúgy, mint Lechner Ödön elméleti munkáiról. Olyan, zseniális, de a kor mazőnyében bizony közesnek muatozó építész nevét és munkáját ismerhetjük meg, mint Fort Sándor, Hültl Dezső. Megtudhatjuk, mi az a Kivándorlók háza, miért jelentős a mgyar építészt történetében, illetve Oszkó Ágnes Ivett tollából egy kitűnő tanulmány historizmus és szecesszió sokszor nem éppen felhőtlen viszonyát tárgyalja. Kinek ajánljuk ezt

Ha véleményemet kellene összefoglalni: A Sion-hegy alatt egy nagy félreértéseken alapuló, de igen jó könyv. Ady Endre egész életében kereste Istent. Akkor hát kézenfekvő és olcsó poén lenne megkérdezni: jó, jó, de miért nem találta? Hát, attól tartok, azért, mert nem tudta ( pontosabban: a református lelkész/katolikus pap nem magyarázta el neki) hogy ez nem így működik. Hanem így: - Isten mindenkit szeret, minden teremtményét számon tartja, ismeri minden tettünket és gondolatunkat. - Isten mindenkit megszólít, oda kell rá figyelni, és engedelmeskedni kell neki. Nem keresni kell, mert Ő már megtalált. - Nem szabad Isten ellen cselekedni. Nem szabad szabadkőműves szellemiségű cikkeket, egyház- és Isten-gyalázó cikkeket írni, még megélhetési célból sem. - A testünket is meg kell feszíteni kissé. Ady nem Lédától kapta a szifiliszt. Ha Ady Endre ezeket betartotta volna, élete biztos tovább tartott volna. Amúgy a istenkereső versek szépek, A Sion-hegy alatt is szép, az Istenhez hanya

Van a magyar és európai könyvkiadásnak egy nagy rákfenéje: a lányregény. A huszadik század óta irtózatos mennyiségű lányregény jelent meg a könyvpiacon, ezek töredéke bizonyult maradandó értékűnek. Ugyanakkor az folyamatosan felnövekvő lány-generációk mindig biztosítanak elegendő fogyasztópiacot az efféle könyveknek. Cookie O'Gorman: Nindzsalány című könyve kamaszlányoknak szól, valószínűleg nem kerül be a világirodalom kánonjába. Főhőse egy koreai lány, akinek élete a kung-fu, ám egyszer csak felbukkan a Nagy Ő, természetesen nem valami közönséges ágrólszakadt melósgyerek, hanem a szenátor fia képében, és megkezdődik az udvarlás... Én nem szeretném, ha a gyerekem ilyen könyveket olvasna, vannak kamaszlányok számára ennél sokkalta építőbb jellegű irodalmi művek. Nem tagadom, hogy ifjúsági irodalomra szükség van, de valahogy össze kellene egyeztetni a piaci igényeket az esztétikummal. Ettől válik a dolog hitelessé. Arról nem is szólva, hogy keresztény szemmel vizsgálva, a kung-f

Sokan hisszük azt, hogy a zsidó humor, az valami ezoterikus, csak a beavatottak számára érthető kulturális közlésforma. A Bombajó zsidóviccek című könyv bebizonyítja nekünk, hogy ez nem igaz. Kohn és Grün uraknak, valamint az azóta már a teljes magyar kultúrába " átnemesedett" Mórickának ugyanazok fájnak az életben, mint a nemzsidóknak: kevés a pénz, rossz az anyós, veszekszik a feleség, a politikusok hülyék meg ilyesmi. Van ezekben a zsidóviccekben valami fanyar, önironikus, ez teszi őket a nemzsidók ( gójok) számára is élvezhetővé. A könyvet amúgy minden jó- és rosszkedvű embernek ajánljuk, a Szerkesztőről csak annyit lehet tudni, hogy bizonyos L.imi, kiadás éve nincs feltüntetve ( elvégre a jó humor időtlen), a Kiadó pedig a Glória Könyvkiadó, Debrecen. Jó szórakozást! Ezek tényleg bombajó zsidóviccek Nekem a Móricka magyarázkodik az apja előtt...vicc tetszett a legjobban. akkora öngúny van benne. A közéleti viccek közül pedig az utolsó oldalról ajánlom a lovas-marh

Nagyon igényes megjelenítésű bookazine. Szép Krisztina szerkesztő és csapata olyan szakácskönyvet alkotott, melyet haszonnal forgathat mind a kezdő, mind a gyakorlott háziasszony/ háziúr, / gasztronómus, meg aki főzni szokott. Néhány megjegyzés az Egytálételek című könyvről, mintegy ajánlásképpen: - Nagyon korrektek, mindenki számára érthetőek a receptleírások. Egy átlagpsi ntelligenciájú, barátnőjének főzni kívánó húszéves srác éppúgy megérti, mint egy gyakorlott háziasszony, aki a családi összejövetel alkalmából főzne valami egyszerűt. - Kultúrsemleges. Ez azt jelenti, hogy szinte minden nagyobb konyha ételei és alapanyagai megtalálhatók a receptek között. Van itt távol-keleti étel ( Thai tésztaleves húsgombóccal), olasz ( Pancettába tekert hal citromos újburgonyával, Újburgonyás frittata spárgával), mexikói ( Mexikói egytál), illetve magyaros ( Füstölt paprikás sertéspörkölt) ennivaló. - Nagy hangsúlyt fektet az egészséges táplálkozásra, külön fejezetet szentel az egészséges ét

Ezt a könyvet tényleg csak azoknak ajánljuk, akik szeretik a krimit/thrillert( újabban már nem különül el élesen a kettő) és a sci-fi-t. Mur Lafferty könyve nagyon kemény, nagyon éles- éppen ezért nagyon feszült és nagyon izgalmas. Egy űrhajó utasai arra ébrednek, hogy nem emlékeznek arra, hol is vannak, miért is vannak ott, és mit keres körülöttük az a rengeteg hulla. Eléggé kétségbeejtő helyzet. Az igazság aztán fokozatosan tárul fel: kiderül, hogy egy Dormire nevű többgenerációs űrhajón utaznak, hogy lakható élőhelyet keressenek a Földön már túlnépesedett emberiség számára. Az Artemisz bolygót szemelték ki, afelé tartottak, amikor bekövetkezett a baj. Ennyit a cselekményről. Ha a mélyre evezünk, látni fogjuk, hogy a Hat ébredés nem egyszerű ,vonatra szánt sci-fi. elég komoly kérdéseket tesz fel Lafferty, ezeket persze úgy válaszolja meg, ahogy a legtöbb krimiíró szokta: sejtelmesen-rejtelmesen, azaz sehogy. Miféle kérdések ezek? Például: - Van-e az emberiség számára menedék?

Ha így készül valaki a számadásra, azaz a Végső Ítéletre, akkor nincs miért nyugtalankodnia. Csoóri Sándor ( 1930-2016) remek esszéista volt, logikus, ugyanakkor szellemileg hatalmas mozgásterű. Azt gondolom, Csoóri ezekbe az esszékbe minden beleadott: életet, műveltséget, szellemet, lelket. A könyvben közölt írások a legváltozatosabb témákról szólnak- látszólag. Mert a végső tanulság mindegyikben ugyanaz: akár a 80 huszár című film forgatókönyvéről van szó, akár Nagy László költészetéről, akár egy otthon töltött hétvégéről, minden út egyfelé visz. Az irodalom nincs élet nélkül, az irodalom szolgája az életnek, szolgája a nemzetnek, és ha nem ad erkölcsi tartást, akkor utat tévesztett. Csoóri egyszerre objektív és szubjektív, személyes és általános. Nyoma sincs ezekben a írásokban semmiféle pártpolitikának- nemzetféltésnek, aggódásnak annál inkább. Egy kis, nem egészen egyoldalas írást pedig mindenki figyelmébe ajánlok. Az a címe: Változó idők, változó erkölcsök. Arról szól, hogyan