Könyvekről mindenkinek

John Wilkins anglikán pap volt, és érdeklődött a természettudományok iránt. 1638-ban megjelent: Discovery of a World in the Moone című könyvében azt próbálja bebizonyítani, hogy értelmes lények élnek a Holdon. Mert ha nem élnének, kik ásták volna azokat a gyönyörű, szabad szemmel is látható sötét vízelvezető csatornákat? Kik csinálnák az apályt és a dagályt? Mi okozná a Hold fényét, ha nem a rajta élő értelmes lények? Szóval, Wilkins tiszteletes úrnak elég komoly érvei vannak. Kérem, ne nevessük ki, inkább próbáljuk maguknat beleélni a helyzetébe! Akkoriban smmit, de semmit nem tudtak az univerzumról. Mindden tiszteletem azoké, akik ismeret hináyában is próbálták megfejteni titkait. Aztán persze megtörtnik, hogy egyik-másik megfejtés hamisnak bizonyul. Nem baj, legalább megpróbálta! 

Mindannyian folyók és tavak közelében élünk, éppen ezért mindenkinek ajánlom olvasásra Joseph Reichholf:A vizek világa című ökológia könyvét. Reichholf nem arra vállalkozik, hogy minden egyes halat, rákot, csigát, amely folyókban és tavakban él, külön-külön bemutat, ezt a könyv terjedelme nem is tenné lehetővé. Szerző felvvázolja az egyes ökoszisztémák világát, kiemeli az ott zajló fontosabb folyamatokat, és közérthető nyelven bemutatja azt. Külön szól a tavakról, folyókról, tengerekről. a víz körforgásáról, a tápanyagokról és mérgező anyagokról, a vízparton élő növények jellegzetességeiről, a táplálkozási láncokról, de olyan, már az ökológia klasszikus hatósugarán kívül eső témákat is tárgyal, mint a tavak emberek általi feltöltése. Ha természettudományokról beszélünk, látnunk kell, hogy a 21. századra ezek a tudományok már nem külön léteznek. A természettudomány, mint rendszer, interdiszciplinárissá vált. A vizek világa jó példája annak, hogyan lehet ezt a rendkívül szerteágazó ud

(Alcím:Szabadulástörténetek.A cím a könyvborítón kisbetűvel írva!) Dragomán György:a magyar irodalom egyik zsenije ( szerencsénkre, van belőlük sok...). Minden könyve kiemelkedik a bőséges irodalmi termésből. Fénylik. Még akkor is, ha a művek hangulata olykor sötét. Rendszerújra című könyvében új magasságokba emeli a modern ( és nem posztmodern!) magyar novellisztikát. Irodalomtudósok feladata lesz, hogy megállapítsák a Dragomán-novellák előzményeit, stilisztikáját, hatástörténetét. Én most csak néhány állítást fogalmaznék meg. Választ arra kérdésre:miért olyan jó prózaíró Dragomán György? 1. Nem szégyell tanulni és a tanultakat továbbfejleszteni 2. Nem szégyell teljesen eredeti lenni. 3. Törődik az Olvasóval. A történet mindig érthető, még akkor is, ha teljesen abszurd. Meg sem fordul a befogadó fejében, hogy az, ott, lehetne másképp is. 4. Nagyon érdekes realizmus és absztrakció viszonya a Rendszerújra novelláiban. A helyzet általában abszurd ( pl.Rámen: egy állítólagos időuta

Nagyon, de nagyon különleges regény egy nagyon, de nagyon különleges zeneszerzőről. Székely Júlia:Chopin Párizsban című könyvében oly módon idézi meg Chopinnek, ennek a világformáló zeneszerzőnek a francia fővárosban töltött éveit, hogy " virtuálisan" maga is belehelyezkedik az eseményekbe- vagy éppen "Szerzőként " meginterjúvolja az események olykor periferikus szereplőit. Találkozunk előkelő hölgyekkel, ott vagyunk a 19.századi Párizs nagy társasági eseményein, beszélgetünk szeretőkkel és rajongókkal. Posztmodern szellemiségű zenetörténeti életrajz- de kinek ajánljuk? Azoknak, akik már rendelkeznek legalább minimális ismerettel Chopinről, akik már hallgatták a nagy lengyel romantikus dalait, etűdjeit, akik álmukban látták már őt muzsikálni, vagy éppen vele együttérezve, tüdőbajosan szenvedni. Nem középiskolásoknak való könyv, inkább a konzisok, vagy éppen gyakorló zenészek kedvelt olvasmánya lehet. Ideológiamentes, nagyon szép, és nagyon nehéz könyv. Zeneműki

Fréderic ( vagy eredeti, lengyeles formájában: Fryderyk) Chopin a világ egyik legnagyobb zeneszerzője, maradandó hatással volt az egyetemes zenekultúra fejlődésére. Gál Zsuzsa könyve modern szellemű, tényekkel jól adatolt, ugyanakkor olvasható és gördülékeny mű ennek a nagy komponistának és muzsikusnak életéről. Megismerhetjük a lengyel családi hátteret, a forrongó 19.századot, Chopin bécsi és párizsi tartózkodását, valamint markáns és okos leírást kapunk betegségéről, a kórral folytatott állandó küzdelemről. Nagyon rokonszenves az, hogy Gál Zsuzsa nem színezi az amúgy sem szürke életrajzot. Ügyesen ábrázolja a George Sand-al való kapcsolatot, a többi szerelmet. Sikerül a tüdővésszel folytatott küzdelmet is úgy bemutatnia, hogy könyve nem válik melodramatikussá. Hogy kiknek ajánljuk a Chopin című könyvet? Mindenképp javasoljuk a művelődéstörténet iránt érdeklődő közönségnek, valamint természetesen a klasszikus zene művelőinek és értőinek. Jó olvasmány, kifejezetten építő könyv. Éle

Az első kérdés, ami megfogalmazódott bennem: Jézus másként- de mihez képest másként? Keresztény teológusok, írók, laikus hívők már évszázadok óta kérdeznek: ki volt Jézus? Milyen volt, hogy nézett ki, miért tett csodákat, miért hagyta magát keresztre feszíttetni? Az utóbbi években a Jézus iránti érdeklődés alaposan megélénkült:annyi könyvet írtak Jézusról, mint a huszadik században összesen. Philip Yancey remekül megrajzolta a maga Jézus-képét, igei alapon, mélyen megélt és a mindennapokra is kiterjedő hittel. Szerinte Jézust nem szabad negatívan értelmezni- halhatatlan, végtelen- hanem azt kell benne látni, amit láthatunk. Jézus Isten fia, aki emberi alakot öltve eljött a Földre, és kereszthalála által megváltotta az emberiséget bűneitől. Jézus földi szolgálata alatt isteni és emberi volt egyszerre: csodákat tett, ugyanakkor képes volt profán reakcióra: dühöt érzett, olykor fizikailag elfáradt, stb. Yancey nem enged a bibliai igazságokból: nem liberális teológus, szót sem ejt a fe

A magyar irodalomtörténetírás szerint a mágikus realizmus valamikor az 1970-es években alakult ki. Az ecuadori zseni, Ángel f. Rojas : A menekülő falu című könyve azt bizonyítja, hogy nem. A menekülő falu című könyv kitűnően előlegezi nekünk García Márquezt, Mario Vargas Llosát, és társaikat. A történet nagyon egyszerű- és egyben a világ legbonyolultabb története. Egy természeti csapás elől menekülnek egy ecuadori falu lakói. Rojas nem tesz mást, mint hogy bemutatja a menekülőket: történetüket, családjukat, jellemüket, lélektani " profiljukat". Találkozunk itt a gyermekét agyondolgoztató mesteremberrel, a szerencsétlen lánnyal, aki megerőszakoltak, bátyjai pedig nem tudták megbosszulni, a nagyhangú, intelligens asszonysággal, akitől még a legkeményebb férfiak is félnek, a kikapós menyecskével, aki elvágyódik a faluból, és az örök bajhozóval, aki akárhová költözik, mindig leég a háza. Az alakok bemutatása közben pedig megismerkedünk a falu múltjával és jelenével, láthatatlan