Könyvekről mindenkinek

Először 1927-ben olvashattak az angolul értők Miss Marple-történetet Agatha Christie tollából. A talpraesett hölgy, aki látszatra pont ugyanolyan volt, mint az angliai eldugott falvak vénkisasszonyai, rendszeresen lefőzte a rendőrséget- merthogy akárhová ment, mindenhol csak gyilkosságba ütközött.   Mivel a Krimi Králynője már nincs köztünk, fekértek 12 menő bestsellerírót, írjanak ők is egy Miss Marple- történetet, a maguk stílusában. A karakter nem váltzohat, a történeteket viszont a 20.század bármelyik évtizedére helyezhetik. Zseniális történetek születtek. ebben a könyvajánlóban kiemelnék a jók közül a legjobbakat, erről írnék afféle spoilert. Miután pedig ezeket elolvasták,fel lehet keresni valamelyik internetes áruházat és rendelni... Lucy Foley:Bűnök kis helyeken. Miss Marple éppen Prudence nevű, kissé konzervatív életvitelű és gondolkodású barátnőjénél tartózkodik, és arról vitatkoznak, eldugott kis angol falvakban történik-e gonoszság. Miss Marple szerint igen- nagy tapasztala

 Anne Sexton ( 1928-1974) tragikus sorsú, de kitűnő tollú amerikai költőnő, a 20.század egyik legjobb amerikai lírikusa, Boston irodalmi életének egyik legnagyobb alakja. Versei önvallomás- szerűek, foglalkoznak egzisztenciális kérdésekkel, a nőiség kérdéskörével, a közeli hozzátartozó iránr érzett gyásszal, test és szellem viszonyával- nagyon érdekes, eredeti művészettel ajándékozta meg a világot Anne Sexton. 45 éves korában, miután többször depressziós volt, öngyilkosságot követett el.  Ebben a könyvajánlóban néhány olyan versről szólnék, melyek különösen megérintettek, meghatottak. Verses kötet esetében nehéz kiemelni egy vagy több jó alkotást, ráadásul veszélyes is, mert a kötet maga is egész kompozíció. Ennek ellenére, úgy érzem, van létjogosultsága annak, hogy néhány nagyszerű versről szóljunk, ezzel csiálnva kedvet az olvasáshoz.  Kicsi lány, zöldbabom, gyönyörűm. A vers 1964-ben keletkezett. Az anya hódolata, csodálata lassan felnövekvő lánya előtt, a fiatalságba, a szép remény

 Dragomán György, szokásához híven, kitűnő könyvet írt, irodalmi szakácskönyvet,ez bizony ritkaság a magyar irodalomban,mert errefelé félünk a műnemi-műfaji-stílusbeli keveredéstől, azt hisszük, hogyha A finom és B is finom, akkor AB vagy A+B már csak undorító lehet. Valahogy ezt nevelték belénk. Irodalmunk is ilyen: egyöntetű.Az író már a mű elején tudatosítja Kedves Olvasóiban, hogy milyen könyvet vett vagy kölcsönzött a könyvtárból. Az ilyen laza szerkezetű,vegyes műfajú és hangvételű könyveket még nehezen szokja a magyar, pedig igencsak ízletes,aromás módja ez az irodalomnak. Az Adjuk meg a módját! olvasása közben rengeteg dolog jutott eszembe, ebben a könyvajánlóban ezek közül osztanék meg néhányat a Kedves Látogatókkal. Íme! 1. Nagyon nehéz olyan dolgokról írni, melyek a közelünkben vannak. Az emberi fantázia úgy lett hajdan megalkotva, hogy induljon ki abból a tesből, melybe záratott, aztán szárnyaljon, hidaljon át kontinenseket, járja be a kontinenst, az egész Földet, az Univer

 George Sava ( 1903-1996) Londonban magánpraxist folytató sebészorvos volt. Csengettek című könyve az 1930-as évek nagy orvosi sztorijaiból ad közre néhányat, persze, hogy autentikus legyen, mindegyiknek Sava doktor a főhőse. Megannyi megható emberi történet,félreértéseken alapuló humor, orvosi kudarcok és sikerek, új eljárások és bevált módszerek adaptálva a 20.század harmincas éveinek világához- 19 történet, realista módon leírva. A Csengettek című könyv olvastatja magát, ha egyszer elkezdtük, nincs az a pénz, amiért letennénk. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány történetet kiemelünk a sokból, reflektálunk ezekre, hogy így faragjunk kedvet az olvasáshoz. Irodalomtörénetileg annyit érdemes mondani, hogy az 1930-as években kezdett megjelenni a brit könyvpiacon az orvosi bestseller. Sava könyve is az lett, ám igen magas színvonalú és nagyon életszerű, tekintve, hogy praktizáló orvos eseteiből állt össze.  A Meghasadt a szíve, némileg spoileres című novella főhőse öt olasz, akik egyszerr

 Csak emlékeztetőül, fiataloknak:A görög-perzsa háborúk részeként, Kr.e.480-ban, Xerxész perzsa király támadász intézett Hellász ellen. A döntő ütközetet a Themisztoklész vezette görögök nyerték, az Athénhoz közelei Szalamisznál vívott tengeri csatában.Ezzel megmentették Hellász földjét a perzsa támadásoktól, bár a háborúnak még korántsem volt vége.  Bélyácz Katalin: A salamisi csata emlékezete című könyve arról szól, hogyan lett a salamisi csata az európai történeti tudat része, mikét értékelték az egyes későbbi korok a csatát, hogyan viszonyulunk hozzá manapság. A Szerző teljes forrásanyaggal dolgozik- az első, amit megtanulunk ebből a könyvből az, hogy egykorú pezsa forrásanyag nem maradt fenn a csatáról, kizárólag görög nyelvű forrásokat ismerünk,antik és posztantik korból. A 25.oldalon részletesen ír Bélyácz Eszter a születőben lévő új diszciplináról, az emlékezettörétnetről. Szerinte a kutatástörténet maga is a recepció- és emlékezettörténet része- rcenzens szerint ez így is van

Mielőtt elkezdtem ennek a könyvajánlónak az írását, két dolgot megfogadtam: 1. Először is gratulálni szeretnék Orbán János Dénesnek a 2023.évi Kossuth-díjához.Minden kommentár nélkül, ez egy megérdemelt díj. Jó könyvek, remek szerkesztői munkák ( egy interjúban 110, ha jól emlékszem), úgyhogy jó helyen van az a díj. 2.Azért sem fogom OJD-nek rövidíteni! Veszélyes dolog mozaikszavakat alkotni, mármint Magyarhonban. Mert van ám az, hogy megszokunk egy mozaikszót, aztán pár év múlva megszokhatunk egy másikat.A megszokás lesz úr, miinden évben mást kell megszokni. Veszélyes.    A Vajda Albert ismét csütörtököt mond című könyv alcíme igen izgalmas, bár nem éppen barokkos:-próz-. Ebből az alcímből (, no meg a borítón látható festményről, Juhos Sándor bravúrjáról) már sejtettem, hogy nem egy Veres Peti bácsi- féle hiperrealista irodalmi kísérlettel van dolgom. Vagy éppen a szárnyaló, sokféle stílusbravúrt felvonultató irodalom "A realista" irodalom? Csak olyan van? Az irracionalitás

 David Epstein könyvét mindenkinek el kellene olvasnia. Olyan, a köztudatban nagyon is élő és káros paradigmákat cáfol meg, melyek nagyon sok ember teljesítményét visszavetették.  A 21.század általánosan elterjedt gazdasági-társadalmi felfogása szerint az embernek minél inkább specializálódnia kell, mert mindenki csak egy szakterületen lehet jó, ráadásul ezt a spacializálódást minél korábban el kell kezdeni, akár már kisgyermekkorban. Epstein ezzel ellentétben a sokoldalúságot vallja követendő példának. Nézzük meg, hogy miért! A világ élsportlói között akadnak olyanok, mint Tiger woods, aki már csecsemő korában egy lábon egyensúlyozott, háromévesen pedig egy ttévéműsorban golfozott, tízévesen pedig már félprofi felnőtt játékosokat vett palira a helyi glofklubban. A sakkozók között is akadnak olyan személyiségek, mint a Polgár lányok, akik már gyermekkorukban felnőtt nagymestereket vertek meg, Polgár Judit pedig a világ legfiatalabb nagymestere lett. De- Epstein szerint- ez a ritkább. A