Könyvekről mindenkinek

 A 21.század eleji magyar költészet reprezentatív válogatása- így lehetne összefoglalni a Zsille Gábor által válogatott és szerkesztett A századelő költészete című meta-antológia eszméjét. Válogatás ez a könyv a Magyar Napló által évente kiadott Az év versei című antológiákból. Méghozzá igencsak színvonalas és menniységileg is tekintélyes: 429 nagy oldal.  Mennyire reprezentatív? Igencsak. Több száz szerző, köztük olyan költők alkotásait olvashatjuk a könyvben, mint  Aczél Géza, Csoóri Sándor,Imre Flóra,Juhász Ferenc,Kemény István,Kiss Benedek, Mezey Katalin,Orbán János Dénes,Orbán Ottó,Peer Krisztián,Szentmártoni János,Tóth Krisztina,Tőzsér Árpád,Turczi István,Vári Fábián László, Zalán Tibor- elnézést azoktól, akiket e felsorolásból kihagytam,pusztán csak azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyi különböző költői beszédmódú,menniy különböző világfelfogású ember munkásságából áll össze a magyar költészet. Talán egy költő van, akinek még helyet szorítottam volna, mégpedig Kollár Árpád. De

 Érzett már olyat a Kedves Olvasó, hogy sejtette, mi lesz egy könyv vége, mi lesz a cselekmény megoldása, de azt kívánta, hogy ne legyen igaza?Nos, én pontosan ilyesmit éreztem A kicsi nővér olvasása közben. Azt gondolom, nem ez a legjobb Chandler-krimi, de azért pár óra intenzív törődést mindenképp megér. Szerintem. Úgyhogy, a már megszokott módon, rövid spoilert írok aztán lehet menni az antikváriumba vagy a könyvtárba.  A történet valamikor az 1940-es években játszódik, Los Angelesben. Főhős: Philip Marlowe, a kemény magándetektív, akinek nincsenek illúziói sem az életről, sem azokról, akik azt alakítják. Marlowe éppen le van pukkanva ( mikor nem?), úgyhogy minden ügyfél és ügy jól jönne neki, de büszkébb annál, hogy ezt beismerje. Ebben a helyzetben érkezik egy telefon:egy idegileg igencsak megviseltnek tűnő, hallhatóan magányos fiatal hölgy, a kissé komikus nevű, kansasi születésű gyógyszerészasszisztens, Osfamay Quest, megbízza Marlowe-t azzal, hogy keresse meg fivérét, a család

 Olyan időket élünk, amikor hamisság és igazság keveredik. Sokszor semmilyen támpontunk nincs ahoz, hogy eldöntsük, mi igaz és mi nem. Tudományos módszerekkel tálalva adnak el teljes blődségeket vagy részigazságokat, miközben nehezen tudjuk eldönteni, mi tudomány és mi nem az. Krekó Péter szociológus és Falyna Nóra nyelvész közösen szerkesztett könyve, a Satlatánok kora, valóban remek kapaszkodót nyújt ahhoz, hogy eldöntsük:mi áltudomány ls mi nem.  A bevezető tanulmányokból megtudjuk, mit is nevezünk tudománynak, mi a tudományos módszer lényege, mit jelent a falszifikálhatóság, miért a szkepticizmus a legjobb hozzállás a modern természettudomány eredményeihez, és mitől egészséges a szekpticizmus, pontosabban: meddig nevezhető egészségesnek a kételkedés. Képet kapunk, néhány konkrét esetből arra, hogyan segítette elő a kétely a tudomány fejlődését. Az első fejezetben, a Bevezetőben, látunk egy táblázatot, mely azt igazolja, hogy Magyarországon szerencsére még megmaradt a tudósokba, tud

 Csányi Vilmos a magyar és nemzetközi tudomnáyos élet kimagasló alakja, biológus, etológus,s -ezt kevesen tudják róla- vegyész. A globális elme című könyvében válogatott cikkek,tanulmányok olvashatók. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom nagyban vázolni azokat a problémákat, megközelítéseket, melyekről ezek a művek szólnak. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy Csányi Vilmos nem lezárt igazságokat közöl az Olvasóval, hanem próbálja őt közös gondolkodásra hívni.  Miről is gondolkodunk közösen e könyv olvasása közben? Melyek azok a fő kérdések, melyeket Csányi professzor felvet? 1. Hogyan alakult ki az ember, miért a Homos sapiens lett a Föld bolygó vezető élőlénye, milyen készségek, képességek szükségeltettek ahhoz, hogy ez lény, melyből százezer évvel ezelőtt még csak tízezer élt Európában, ekkora " karriert" fusson be? 2. Miben különbözik az emberi társadalom az állati társadalmaktól, az emberi viselkedés az állati viselkedéstől? Mi az oka, hogy a jelentős genetikai különbözős

 Tegyük fel magunknak a kérdést: mit tudunk mi, természettudományokban, geológiáan, paleontológiában igen csak részlegesen képzett átlagemberek a Föld ember előtti, több milliárd évet átfogó történetének eseményeiről? Legtöbben azt válaszolnánk:semmit. Magyar viszonylatban már az jó teljesítménynek számít, ha valaki egyszerű polgár fel tudja sorolni a földtörténet korszakait. Ennek a hatalmas időszaknak, a Föld ember előtti történetének megértéséhez segít hozzá az amerikai tudományos újságíró, Peter Brannen: A világ végei avagy a földtörténet tömeges kihalásai című könyve. A rendkívül olvasmányos,közérthető stílusban írt könyv egyfajta földtörténeti bevezetésként is alkalmazható. Hatalmas erénye, hogy bátran ütközteti egymással az ellentétes tudományos álláspontokat,meg is szólaltatja az azokat képviselő tudósokat. Brannen nem szobatudósként viszonyult tárgyához:elkísérte terepmunkára az általa megkérdezett paleontológusokat, geológusokat. Az is nagyon plasztikussá, dinamikussá teszi A

 Jókai Mór nem kétkönyvű író. Azért illik ezt leszögezni, mert sokan csak a Kőszívű ember fiait és Az arany embert ismerik tőle ( vagy azt sem). Jókai több, mint száz regényt írt, ebből szinte mindegyik remekmű- csak sajnos, a magyar irodalmi köztudat (kánon) hajlamos erősen szelektálni. Ebben a könyvajánlóban Jókai egyik legkevésbé ismert ,ugyanakkor legmodernebb írói eszközöket felvonultató művét, a Gróf Benyovszky Móric életrajza....című kötetet ajánljuk szíves figyelmükbe. Rövid spoilert közlünk a műről, ezzel próbálván kedvet csinálni az olvasáshoz.  A bevezetésben, mely nagyon fontos része a regénynek, Jókai részletesen beszámol arról, milyen körülmények között is keletkezett ez a könyv. Nemrégiben ( mármint az 1870-es években) megjelent Benyovszkynak egy angol nyelvű életrajza, s Ráth Mór, a 19.század egyik legismertebb és legbefolyásosabb magyar könyvkiadója kitalálta, hogy írjon Jókai egy hiteles, magyar szempontú történelmi művet messzeföldön ismert hazánkfiáról.Miután az író

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga ma