Könyvekről mindenkinek

 Amióta világ a világ, mindig is működtek sarlatánok. Működtek a gyógyítás területén, jövendőt mondtak mindenféle módszerekkel, befektetési tippeket adtak állítólagos matematikai módszerek segítségével, megjósolták a választások eredményeit, aztán megmagyarázták, miért nem jött be a jóslat, szóval, mindig is voltak sarlatánok. Aztán jött a felvilágosodás, a racionalizmus, soha nem látott fejlődésnek indult a tudomány- bár nem oldott meg minden problémát, ami az " alternatívok" egyik fő érve- és az ember azt gondolta, hogy a tudományos módszer, a racionális megfigyeléseken, és a megfigyelések eredményeit racionálisan értékelő tudósok munkáján alapuló szemlélet egyeduralkodóvá válik az orvoslásban, és tágabb értelemben véve a tudományban. Nem így lett.Teret nyert az irracionalizmus, a tudomány eredményeinek eltorzítása, áltudományos módszerek ( például szelektált igazságok, rossz módszerrel végzett esetleges és megismételhetetlen kísérletek) " kétségbevonhatatlan bizonyíté

 Kiváló krimi,az Österleni gyilkosságok című sorozat 1. kötete. Anders de la Motte és Måns Nilsson könyvében nincs ott az a sokszor már rágógumi-ízű borongós,depresszív hangulat, amely, sajnos, nagyon sok skandináv detektívregényben tetten érhető. Vannak viszont élettel teli, realista módon ábrázolt figurák,valódi emberi és társadalmi konfliktusok, és egy igazán kimunkált,minden elemében logikus és összeillő cselekmény, váratlan fordulatokkal fűszerezve. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilerrel igyekszem felhívni az Olvasók figyelmét erre a könyvre. A halál színre lép... A történet a 21.század elején játszódik, egy svéd faluban. Peter Vinston ( sima v-vel, ez többször is hangsúlyozza a regényben, s mindig nagyon mulatságos) stockholmi detektívfelügyelő az utóbbi időben rendszeresen elájul, ezért orvosa szabadságra küldi. És ahogy az már a szabadságolt detektívfelügyelőkkel lenni szokott, természetesen belekeveredik egy bűnügybe. A falu tengerpartja addig mindenki számára elérhető

 George Edward Moore a huszadik századi brit filozófia egyik legnagyobb alakja. Hazánkban talán ismertsége- Bertrand Russell-lel összehasonlítva- nem olyan erős, viszont Russell és Moore kölcsönösen tisztelték egymást, be-be járogattak egymás egyetemi előadásaira. Kelemen János könyve röviden ismerteti Moore pályáját ( nem volt könnyű útja, amikor Cambridge-be érkezett, mindössze egyetlenegy filozófiai professzorátus létezett az egész egyetemen. Moore kedvéért kreálták a másikat). Moore gondolatrendszerének megértéséhez tudnunk kell, hogy elvetette a vallást. Ugyanakkor materialistának sem nevezhetjük. Legjobb, ha egyszerűen azt mondjuk rá:Moore gondolatrendszere. Azt sem árt tudnunk róla, hogy tagja volt az úgynevezett Bloomsberry Kör nevű értelmiségi csoportosulásnak, mely többek között a kitűnő íróval, Virginia Wolffal is büszkélkedhetett. Moore nem azért lett filozófus- derül ki Kelemen könyvéből- mert mindenáron teljes képet akart adni a körülötte lévő világról, vagy mert élet és

 Zájecz D. János kitűnő könyve a retro-krimi műfajának mesterműve. Az alábbi könyvajánlóban arra teszek kísérletet, hogy leírjam:miért is tetszik nekem ez a könyv. Spoilert, bármiféle cslekmény-összefoglalót nek szeretnék írni, hiszen krimiről van szó, a rejtélyek műfajáról, ahol is az újdonság, mint olyan, hatalmas vonzerővel bír. Az Olvasóra bízom, hogy haladjon együtt ezzel a nagyon izgalmas cselekménnyel. Én csak saját véleményemet, benyomásaimat írom le.  Tehát miért is tartom nagyon jó könyvnek Zájecz D. János alkotását?  1. Nagyon érdekesen bonyolódik a cselekmény. Fordulat és felismerés követi egymást- ahogy a klasszikus görög dráma kapcsán szoktak fogalmazni az irodalomtudósok. Az eltűnt francia kislány hajcsatja, a női holttest kivájt szeme,az akkoriban még jóformán ismeretlen bűnügyi profilozás szerepe, a nevelőintézeti szál, a vadászházban történtek- mind-mind előreviszik a cselekményt és nagyon váratlan megoldások.  2. Kitűnően formáltak a karakterek. Adorján, hősszerelmes

 Josef Pieper (1904-19979)a 20.század  egyik legismertebb német filozófusa, teológusa. Ahogy könyvének előszavában Karl Lehmann fogalmaz, Piepert leginkább a teológia előszobája, az úgynevezett határterületek érdekelték.Magyarul , sajnos, kevés mű jelent meg tőle, pedig német nyelven megjelent írásainak összkiadása kilenc vaskos kötetet tesz ki. Mai olvasó számára mind nagyon érdekes művek, a magyar könyvkiadás egyik adóssága lenne, hogy a mi nyelvünkön is megjelenjenek legalább a fontosann, gyakrabban idézett művek. A Szabad idő és kultusz című könyv ismertetésekor már a címnél el kell időznünk kissé. A Szabad idő, abban az értelemben, ahogy a köznyelvben használjuk, leginkább a pihenés, a szórakozás, a családdal, barátokkal való együttlét idejét jelenti, legalábbis 21.századi értelmezés szerint. Josef Pieper nem ebben az értelemben használja ezt a szót- ha németül is ért a Kedves Látogató, akkor talán megenged egy kis fogalommagyarázatot. Németben a mai értelemben vett szabadidőt Fre

 Szakonyi Károly korunk irodalmi életének egyik legismertebb alakja, kitűnő író. Legtöbben színdarabjairól ismerik, melyeket az ország vezető színházai játszanak. Vendég a palotában című könyve kitűnő elbeszéléseket, novellákat tartalmaz. Fő témái: - Generációk egymás mellett élése, ellentéte - a huszadik századi magyar történelem a kisember szemszögéből - A szegénység, elhagyatottság a magyar társadalomban - Ember és környezete, ember a nagyvárosban és falun.  - Szerelem, házasság, kapcsolatok - Az élet apró örömei, bánatai - Nyomás, lelkiismeretfurdalás és az egyén erre adott reakciója - A kor furcsa, nehezen megmagyarázható eseményei Az alábbi könyvajánlóba kiválasztottam néhány érdekes novellát, ezekről szólnék most néhány mondatot. A szép hadnagyné. Voltaképpen a szerelem és a történelem kölcsönhatása a témája ennek a műnek. Lehet bármilyen gonosz a külső, történelmi kor ( pl. Rákosi-diktatúra), az emberek emberek maradnak, érzéseikkel, melyeket olykor évtizedekig őriznek. Az ötve

 Charles Handy (1932-) ír társadalomfilozófus paradigmaváltó könyve a modern társadalmak megújulási lehetőségeiről, valamint az emberi felelősség kérdésről szól. Az alábbi rövid könyvajánlóban kiemelünk néhány, általam fontosabbanak tartott gondolatot ebből a rendkívül összetett tartalmaú, mégis:közérthető nyelven megírt könyvből. Hogy aztán egy társadalomfilozófiáról szóló könyv mennyire kell, hogy cselekvésre sarkalljon, azon már lehet vitatkozni.  Handy rámutat a modern demokráciák egyik sajátosságára: ahogy írja, a változás üteme " a jégkorszakhoz hasonlítható", nemzedékekben mérhető. Ha belegondolunk a közelmúlt nagy társadalmi változásaiba, akkor teljes mértékig igazat adhatunk Handynek. Gondoljunk bele pl. olyan kérdésekbe, mint az urbanizáció! Nem pár év alatt ment végbe kellett hozzá két generáció. Handy arról is említést tesz, hogy a demokratikusan választott politikusok csak akkor változtatnak valamin, ha úgy vélik, ez a változás találkozni fog a közvélemény többsé