Bejegyzések

Csizmadia Norbert:Geovízió

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten

Roland Barthes: A szöveg öröme

 Roland Barthes, neves francia irodalom- és társadalomtudós A szöveg öröme című kötetében az 1970-es-1980-as években megjelent, azóta a tudományág klasszikusává nemesülő tanulmányait gyújtötte össze. Barthes az irodalom olyan alapköveivel foglalkozik, mint a mondat, a szó, a beszéd, az olvasás, és még sok más. E rövid könyvajánlóban fel-felcsillantunk valamit a Barthes-i ragyogásból, hogy elmélyülésre, és életünk princípiumait kitevő dolgokon való gondolkodára csábítsuk.  Barthes szerint az irodalmi nyelv és a beszéd abban különbözik egymástól, hogy az előbbi formába öntött, a beszéd pedig szabad. Az irodalom a 18.századig rendkívül normatív volt, igen merev szabályok között mozgott, a 19századtól kezdve ( Barthes Flaubertől számítja a francia irodalom eme nyelvi fordulatát, hozzátennénk, hogy természetesen minden európai irodalomban megvannak azok a Szerzők, akik átbillentették a mérleg nyelvét.A magyar irodalomban például Mikszáth vagy Gárdonyi töltötte be ezt a szerepet.).Miután az

Dymphna Cusack:Ketten a halál ellen

 Dymphna Cusack ausztrál írónő (1902-1971) a 20.század világszerte elismert bestseller-írója volt. Regényeiben a mélylélektani ábrázolásra való törekvés egyesül az izgalmas, feszültségekkel és váratlan fordulatokkal teli cselekményvezetéssel. Ketten a halál ellen című könyve -szerény véleményem szerint-a legjbb alkotása. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök, hogy ezzel hívjam fel a figyelmet arra, milyen nagyszerű olvasmányélménytől fosztja meg magát az, aki ezt a könyvet kihagyja.  A fiktív történet a második világháború idején játszódik .Bart Templeton egy fiatal, könnyelmű, az életet élvezni akaró fiatalember, aki, hogy finoman fogalmazzak, nem túlzottan hűséges a nőkhöz. Élete nagy szerelme, Jan, kapcsolatuk éppen a háború előtt volt kibontakozóban. Bartet behívták, mielőtt elment, semmiféle ígéretet nem tett Jannek. A rendkívül jó katonának bizonyuló Bart a csendes-óceáni hadszíntéeren teljesített szolglatot, harcolt a japánok ellen, elképesztő tragédiákon ment keres

Krasznahorkai László:Sátántangó

 Jómagam középiskolás koromban olvastam először Krasznahorkai László Sátántangó című regényét ( első kiadása 1985-ben jelent meg), s kissé idegenkedtem: nem nagyon értettem, tizenéves és naiv fejjel, hogy egy író hogyan láthatja ennyire sötéten, pesszimistán a világot. Azóta eltelt néhány év, s megértettem. A Sátántangó című könyv - noha teljesen más gazdasági-társadalmi-szellemi körülmények között keletkezett- mind a mai napig aktuális. Erről szeretnék szólni erről a könyvajánlóban.  A telep, a kocsma, ahol a szereplők mozognak, az bizony nem mást szimbolizál, mint a mai Magyarországot- bár olyan jó lenne azt írni: a kommunizmus Magyarországát.  A telepről mindenki el akar menni, hiszen az elemi létfeltételek hiányoznak, nincs mindenhol áram, az utak sárosak, a kulturális intézményeket,az iskolát tönkretették, csak a kocsma áll, ahol a telep lakói önsajnáltatással teli beszélgetésekel, no meg olcsó italokkal múlatják az időt. Ámde egyre ritkábban előforduló jobb pillanataikban a regén

Wilbur Smith:A folyó istene

 Wilbur Smith ( 1933-2021), a kalandregény dél-afrikai mestere, nagyon szerette Egyiptomot. Hat könyve is az ókor Egyiptom világában játszódik. A folyó istene- túl azon, hogy izgalmas kalandregény- nagyon sokat megtanít nekünk ennek a különös civilizációnak a működéséről, a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek mindennapi életéről. A könyvajánlónkban közölt rövid spoiler nem tükrözi vissza azt a légkört, milliőt, mely áthatja az egész regényt, annak minden mondatát, sorát. Remélhetőleg azért a célját eléri: kedvet csinál a könyvhöz.  A fiktív, de valós hátterű regény cselekménye tehát az ókori Egyiptomban játszódik, annak is hanyatló periódusában, VIII.Manasse fáraó uralkodása alatt. A hajdan fényes egyiptomi birodalmat ellenségek tépik, a Nílus delta-vidékén hamis fáraó uralkodik, délről pedig afrikai népek támadása jelent veszélyt a birodalomra. A nagyobb távolságra történő utazás csak katonai kísérettel lehetséges, mivel az utakon öntörvényű rablóbandák, valóságos mini-h

J.Edigey:Milliók a bőröndben

 A J.Edigey név írói álnév, egy lengyel krimiírót takar. A hidegháború idején a keleti blokkban a lengyel krimi- és sci-fi irodalom volt a legmagasabb színvonalú (gondoljunk Stanislaw Lem vagy Joe Alex nevére, egész világon bestsellerré vált műveire). A Milliók a bőröndben azért maradandó színvonalú alkotás, mert a cselekmény jóval eredetibb, mint sok angolszász krimi esetében. Éppen ezért röviden közlök egy spoilert a könyvről, amely inkább már csak antikváriumokban szerezhető be. Vagy az OSZK-ban, hiszen ott minden, Magyarországon megjelent nyomtatott mű elolvasható. A fiktív történet az 1970-es évek Lengyelországában játszódik. Hiánygazdaság van, a földművesek beszolgáltatási kötelezettséggel küzdenek, ám az állam ezt már nem ingyen kéri, mint az 1950-es években: honorálja, valami kis készpénzt fizet érte.Minden hónapban ugyanazon a napon utalják az összeget. Ezt használja ki négy bankrabló, és kirabolja Lowicz nevű kisváros bankját, nem is akárhogy: álszakállal, festett arccal jele

Stefan Ahnhem:A verem

 Stefan Ahnhem a skandináv krimiirodalom egyik legismertebb és legjobb Szerzője. A svéd író számtalan alkotása felkerült már az európai bestseller-listákra, legismertebb a Fabian Risk- sorozat, mely a szimpla bűnügyi történeten kívül komoly társadalmi kérdésekkel is foglalkozik.. A Verem című könyv e sorozatnak hatodik kötete. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid részletet közlünk a könyv cselekményéből- mondhatjuk úgy is, hogy spoilerezünk-, annak is inkább az elejéből. Bűnügyi regényről lévén szó, nem akarjuk megfosztani a jövendő Olvasókat a várt izgalmaktól.Érdemes elolvasni az előzményeket is- megérthető a könyv a sorozat első öt kötete nélkül is, de azért nm árt, ha képben vagyunk... A fiktív történet három szálon játszódik, mely szálak aztán összekapcsolódnak. 1. cselekményszál. Dunja, a nyomozónő meggyőződésévé válik, hogy Sleizner rendőrfőnök korrupt. Nyomoztat egykori főnöke után, méghozzá nem is akármilyen eszközökkel. Felfogad két, korábban nagyvállalatoknál dolgozó, d