Könyvekről mindenkinek

A könyv alcíme:Felemelkedő riválisok, sebezhető szövetségesek és az amerikai hatalom válsága. Jakub Grygiel és A.Weiss Mitchell könyve 2016-ban, Trump hatalomra kerülésének évében jelent meg. A Nyugtalan határvidék azzal a szándékkal íródott, hogy az Obama-adminisztráció távozása utáni új amerikai kormányzati adminisztráció számára új külpolitikai paradgimákat fogalmazzon meg, a váltáshoz pedig konkrét tanácsokat is adjon. Grygiel és Weiss Mitchell alapkoncepciója az, hogy az USA túlzottan befelé fordult leépítette szövetségi rendszerét, valamint alábecsülte a három legfontosabb geostratégiai ellenfelet: Oroszországot, Kínát és Iránt. Enne következménye azt lett- így tovább a gondolatmenet- hogy a feléledő ellenség rendszeresen szondázza az Amerikai Egyesült Államokat, azaz vizsgálja, meddig tart az USA tűrőképessége, hogyan reagál a regionális fenyegetésekre. Más szóval: sem Kína, sem Oroszország, sem Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, pusztán arra kíváncsi, meddig mehe

Mit tudunk mi magyarok,Skandinávia történelméről és kultúrájáról? Csak címszavakban: vikingek, hajók, mítoszok, Edda-dalok- jóformán csak ennyi. Neil Gaiman arra vállalkozott, hogy ezt a csodálatos mitológiát megismerteti a világ átlagos tájékozottságú, nem skandináv Olvasóival is- méghozzá népszerű 21. századi nyelvezettel. Maga a mű szerkezete, koncepciója erősen emlékeztet robert Graves: Görög mitológia című könyvére. Csakhogy, amíg Graves az ismeretterjesztés és az érdeklődés felkeltése mellett törekedett a tudományos- irodalmi-vallástörténeti pontosságra is, addig Gaiman sok esetben figyelmen kívül hagyta ezt, azt referálva az Olvasó felé, hogy voltaképpen modern szépirodalmi művet olvas, mely viking korabeli tematikai elemekre támaszkodik. Kísérlet ez, egyfajta közvetítés. Csakhogy minden közvetítőtől elvárható, hogy az eredeti " terméket" közvetítse, saját szájaíze, ízlése, műveltsége szerint. Gaiman nem ezt teszi, hanem ír egy történetet, ez hol megegyezik az erede

Hogy ócska és közhelyes humorral kezdjem:Arundhati Roy könyvének olvasása számomra nem okozott felhőtlen boldogságot...A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma regény, több szálon futó, olykor egymásbaívelő cselekménnyel, s az indiai Szerző szándéka szerint keresztmetszetet ad a mai India összetett és sok problémától gyötört társadalmáról. Hogy ócska humorral folytassam, szerintem ebből a merész célkitűzésből csak a probléma maradt. A cselekmény egyik szála egy transzvesztitáról, bizonyos Andzsumról szól, akit ellenségei nem ölnek meg, mert nem akarják vérével beszennyezni a fegyverüket- és természetesen, Arundhati Roy mindennek kapcsán a toleranciáról elmélkedik. Felvetődik a kérdés: mennyire tipikus figurája az indiai társadalomnak a transzvesztita? Semennyire. Mint ahogy atipikus figura marad az európai, az amerikai, a japán, a mongol és a dzsumdzsum kultúrában is. Az emberek többsége nem akar transzvesztita lenni, inkább valami szakmát tanul...Arundhati Roy persze nem erre a következt

A könyv alcíme: Tervezd meg az örömteli élethez vezető utat Egy apró megjegyzés: egy felkiáltójel elkelt volna az alcím után... Bevallom, gyanakodva vettem kézbe Mo Gawdat könyvét. Azt gondoltam, itt egy újabb topmenedzser, aki unalmában filozófiával megboldogítja az erre fogékony világot, sikerreceptekkel. Kellemeset csalódtam. Mo Gawdat könyve nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elhelyezi az emberi létet a különböző dimenziókban. Olvashatunk ember és idő viszonyáról, ember és tér viszonyáról, az érzékelésről, az emberi kapcsolatok fontosságáról. Elgondolkodhatunk azon, hogy a keleti vallások tanításával összhangban valóban szenvedésnek tekinthetjük-e a létet, végtelen körforgásnak, vagy pedig kapott az emberiség esélyt arra, hogy lineárisan kitörjön ebből a körforgásból. Külön rokonszenves számomra, hogy egy, a boldogsággal foglalkozó könyv teret szán az evolúciónak, pontosabban: a darwini evolúció tagadásának is. Mert ha az ember úgy tekint önmagára, mint az állatvilágból mi

A Juvenilia VII. a Debreceni Bölcsész Diákkörösök antológiája. 2017-ben jelent meg, Dobi Edit szerkesztésében. A könyv műfaja tehát: tanulmánykötet. Nagyon örvendetes, hogy a debreceni bölcsészhallgatók érdeklődése ennyire széles. Olvashatunk ebben a könyvben az egyetemi hallgatók munkavállalásáról, Immanuel Kant politikai filozófiájáról, Kazinczy Ferenc levelezéséről, az oktatásban használható videojátékokról, az operettről, Günter Grassról, a korai iskolaelhagyókról. A kötet reprezentatív módon példázza, hogy a DE hallgatóinak tudományos érdeklődése igencsak széles. Sajnos, aztán ez az érdeklődés eléggé beszűkül. A magyar tudományos kutatás pályázati rendszer által működik, s hogy mire adnak pénzt, azt a mindenkori tudománypolitika dönti el. Jó lenne, ha megtartanák wezt a szellemi nyitottságot, nem kényszerítenék arra az tudományos kutatás iránt érdeklődő hallgatókat, hogy érdeklődési területüktől teljesen eltérő témákra " álljanak rá", pusztán azért, mert csak arra va

A könyv alcíme: A Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig. Az őrültekkel soha nem tudtunk mit kezdeni. Andrew Scull könyve voltaképpen sikertelen kísérletek sokaságának lelket-megrendítő katalógusa. Az őrület kultúrtörténete áttekinti mindazokat a módokat, ahogyan a különböző kultúrák a történelem folyamán bántak vagy bánni kívántak az őrültnek bélyegzett emberekkel. Az őrületet sokáig kizárólag démonikus erőknek tulajdonították. Ám a keresztény egyház sokáig elutasította a démonűzést, mint ördögtől való és bizonytalan kimenetelű vallásos aktust. Amikor azonban kiderült,m hogy a vásári sarlatán orvosok biologikus módszerei- érvégés, köpölyözés, a fej sütögetése forró vasakkal, ököllel történő verés- majd a 18.századtól a magukat felvilágosultnak tartó " orvosok" kísérletei, például elektromosság alkalmazása a legkülönbözőbb testrészeken, majd a 20 .század csodának kikiáltott módszere, a lobotómia, nem hoz eredményt, akkor jöttek rá egy egyszerű igazsá

A könyv alcíme:Hogyan hozta létre és veszítette el tengeri hatalmát Velence Roger Crowley :Kalmárköztársaság című könyve a középkori egyetemes történet magyar Olvasó számára kevéssé ismert szegmensét mutatja be. Velence kis, cölöpházas faluból lett Európa egyik legrettegettebb és egyben legegzotikusabb állama. Már a 9.században az egész akkor ismert világgal kereskedtek, beleértve a muszlim Egyiptomot is, s ez a tény alaposan felháborította a bizánciakat, no meg a pápákat. A 10-11.században fogalmazódott meg a ' mi Adriai-tengerünk"- koncepció: Velence akkor tudja ellenőrzése alatt tartani az itáliai kereskedelmet, ha ellenőrzi az Adriai- tengert. A velenceiek döntő szerepet játszottak Konstantinápoly 1204-1205.évi tragédiájában-a keleti kereszténység fellegvára úgy meggyengült, hogy soha többé nem volt képes talpraállni. Nem tudott ellenállni az oszmánok növekvő terület-falásának sem. Ha így nézzük, Velence közvetett módon hozzájárult Konstantinápoly 1453. évi elfoglalásáho

A könyv alcíme:Találkozások medvékkel, halakkal, nőkkel és férfiakkal. Murányi Sándor Olivér legújabb prózakötete a 2017-es év talán legfigyelemreméltóbb magyar epikai alkotása. Figyelemreméltó azért, mert az egyes novellák remekül sikerültek, igazi stílusbravúrok is akadnak köztük, másrészt azért, mert végre a kortárs magyar irodalomban is megfogalmazódik egy újfajta- mondhatnánk, 21.századi- természetszemlélet. A 18-20.század fiai a természetet hol menedéknek, hol ősforrásnak, hol az ember számára kitalált regenerációs területnek, hol pedig érzelmi-lelki erőforrásnak látták. Murányi Sándor Olivér kisepikai műveiben a természet nem más, mint egy Hely. Egy olyan terület, ahová az ember szégyenkezés nélkül beteheti a lábát ( nem kell, hogy lelkifurdalást érezzen, mint Darwin az orángután előtt...). Ezen a terepen aztán az emberrel mindenféle élmények esnek meg, ezen élmények elbeszélése- a kapcsolatteremtés, a találkozás-  pedig alapot adhat egy jelen- és jövőbeli fejlődéshez. Persze,

Győrfi Károly meglehetősen ijesztő című könyve voltaképpen egy látlelet Európa 21.század eleji gazdasági-társadalmi -politikai állapotáról. Az Európa értékrendi válsága- úton a vég felé nem a mostanában oly divatos neo-apokaliptikus művek sorát gyarapítja, hanem egyéni látásmóddal közelíti meg a problémákat. Európa már nem a világ vezető hatalma. Az USA és Kína gazdaságilag lekörözte- bár Amerikával kapcsolatban azért tehetnénk nem túl hízelgő megjegyzéseket- ráadásul odalett az Öreg Kontinens szellemi vonzereje is Keresztény alapelveit feladta, elkötelezte magát valamiféle megnevezhetetlen multikulturális " eszme"-rendszertelenség mellett, melyben a lebutított amerikai akciófilmek egyenértékűek a modern építészet legnagyszerűbb alkotásaival. Európa vákuumát pedig idegen erők, test- és szellemidegen szubsztanciák igyekeznek kitölteni, destruktív tartalommal és visszatetsző formákkal. A baj az, hogy még a Győrfi Károlyhoz hasonló felkészültségű, kiváló tollú Szerzők sem tudn

Magyarországon nagyon kevéssé ismerjük a modern görög irodalmat- talán a modern görög irodalom is tehet erről némileg, de igazság szerint minden nép minden művészetében felbukkan olykor egy-egy maradandó értékű alkotás. Makisz Citasz: Isten a tanúm c. könyve nem valamiféle keresztény evangelizációs könyv, hanem regény. Regény a 21.századi kapitalizmusról, regény a fiatalok kiszolgáltatottságáról, s mindenekelőtt: regény a beilleszkedés kudarcáról. Főhősünk, aki egyben narrátor is, elképesztően szerencsétlen. Minden munkahelyről rövid időn belül kirúgják az őrült, az anyagias és lusta főnökök, minden barátnője elhagyja, hiszen ő olyan jó ember, ráadásul a családja és barátai sem veszik már komolyan. Mindezenkívül még beteg is- cukorbeteg, annak minden valódi és képzelt szövődményével. Kudarcorientált ember- akiben azonban még van tartás. Merthogy humoros, vicces prózában meséli el saját történetét. Bármivel próbálkozik, mindenütt csak kudarc éri, ha mégsem, akkor pedig a sikertől szen

A 21. századi Európára hatalmas nyomás nehezedik. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína gazdasági törekvései, migrációs válság, kontinens elválasztó belső határvonal, szellemi-ideológiai kiüresedés- ezekkel a gondokkal mind-mind a ma emberének kell megbirkóznia, azért, hogy az utánunk következő generációk is élhető Európát kapjanak örökségül. Ebben a megbirkózásban, ebben a sokszor végtelennek látszó küzdelemben nyújt szellemi támaszt Balázs Péter könyve, a Hogyan tovább, Európa? Az Olvasó választ kap olyan kérdésekre, mint például: Hogyan érintette Európa egészét az EU folyamatos, már hetvenes évek óta tartó bővülése? Milyen gazdasági versenyhelyzetekben kell helytállnia kontinensünknek? Milyen történelmi előzményei vannak a ma politikai problémáinak? Hogyan illik a képbe a jelen Oroszországa? Miért jelent óriási kockázatot Európa számára az idegen földrészekről áramló migránstömeg- és mit tehetünk a megállításukra? Balázs Péter könyvét azért ajánljuk minden közélet iránt érdeklődő

Először kissé berzenkedtem: találós kérdések a Bibliáról? Hát egyeseknek már semmi sem szent? Aztán rájöttem, hogy- miért ne? Ha akad akár egyetlenegy ember is, akit ez visz közelebb az Ige tanulmányozásához, akkor miért ne? Mert Salyámosy Éva:500 bibliai találós kérdés című könyve minden kétséget kizáróan igei. Csak és kizárólag a Szentírást veszi alapul, annak is talán legelfogadottabb, Károli-féle revideált fordítását. Nem magyaráz bele semmit, nem próbál meg posztmodern-liberális teológiai nézetrendszereket igazolni. Egyszerűen csak kérdez. Méghozzá milyen jól! Megtudhatjuk, melyik evangelista jelképe az oroszlán, miért hívják a zsoltárokat grádicsok énekének is, ki volt az az engedetlen, aki napszúrást kapott, miért haragudtak meg Pál apostolra az ötvösök, és még rengeteg kérdésre választ kaphat a kíváncsi Olvasó. Tesztelheti a bibliaiskolákban már megszerzett tudását, ugyanakkor sok olyan tény, információ is eszébe akadhat, ami esetleg a Biblia hagyományos, lineáris olvasásak

A mai pszichológia és pszichiátria mindennapi gyakorlatának egyik rákfenéje az, hogy a társadalom egyre nagyobb hányada lesz depressziós. Még soha ennyien a történelemben nem szorultak pszichológusok-pszichiáterek segítségére. A különböző gyógyítási módszerek közül egyesek beválnak, mások jó pénzt hoznak a feltaláló konyhájára. Robert Gebka könyve, a Depresszió helyett mindfulness, az előbbiek közé tartozik. Aki végigolvassa a nagyon lendületes, közérthető stílusban megírt munkát, egy lépéssel közelebb kerül a lelki egészséghez. A mindfulness terápia alapgondolata talán a " neuroplaszticitás" szóban foglalható össze. Lényege az, hogy ellentétben a hagyományos pszichiátria megközelítésével, az emberi agy igenis alakítható. Vannak bizonyos területei elménknek, melyeket tudatosan, tréningek segítségével módosíthatunk- persze, nem a végtelenségig, és ezt a könyv mindvégig ki is hangsúlyozza, de olyan szinten igen, hogy megszűnjenek az adott agyi területen tapasztalható kellemet

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K

Alcím: A magyar internálótáborok története 1945-1953. Valószínűleg nem Bank Barbara az utolsó, aki feldolgozza a Rákosi-korszak egyik legaljasabb, leghitványabb intézményrendszerének, az internálótáboroknak történetét. De az könyve az egyik legjobb eddig megjelent feldolgozás erről a témáról. Széles történeti forrásanyagra támaszkodik, megfelelően ismerteti az 1945 utáni politikai hátteret, a kommunista párt szalámitaktikáját, az ellenfelek fizikai megsemmisítését, a diktatúra intézményrendszerének kiépítését. Szól arról,kiket és miért küldtek a rettegett recski internálótáborba, ahol napi 800-1000 kalória élelemadag mellett kellett a bányákban nehéz fizikai munkát végezniük. Megrázó, ahogy értesülünk a gúzsbakötésekről, az őrszemélyzet mindenféle szadista megnyilvánulásairól, a betegekkel való bánásmódról. A szakirodalomban először komplex táblázatban tanulmányozhatjuk, kik vállalták a rabok őrzését, és mi lett a sorsuk az 1953-as amensztia után. Talán ezen a területen fejlődhet

Győrffy Iván remek tollú kritikus. Élettel teli írásai a legfontosabbhoz: magához a műalkotáshoz, a filmhez vezetik el az Olvasót. Aki elolvas egy Győrffy-kritikát, annak kedve támad a " kés alá pakolt" filmet is megtekinteni. Végül is ez a cél... Nekem Az élet kísértése című könyvből a Fél teke című írás tetszik leginkább. Danny Boyle: Transz című, 2013-ban bemutatott filmjének szakzsargontól és pesti-értelmiségi-vagyok- attitűdtől mentes kritikája ez. Már önmagában véve az, hogy Győrffy nem szégyell olyan filmeket is " megkritizálni", melyek erősen a tömegkultúra és magaskultúra határán mozognak, jelzi a Szerző kompetenciáját. A Fél teke úgy meséli el a Transz cselekményét, hogy közben ironikus-szakraksztikus stílusban rámutat a mű erényeire és fogyatékosságaira. Például arra, hogy az operatőrnek " agorafóbiás képi kompozíciói" vannak. Aki látta a filmet, maximálisan igazat ad Győrffynek. A hipnózissal kapcsolatban kissé élesebben is fogalmazhatott v

A Valóság folyóirat, Magyarország egyik legrégebbi periodikája, 2017/11. számában nem túl rózsás képet fest a világ jövőjéről. Tóth I. János: A Demográfiai fórumtól a Családok Világtalálkozójáig című írása tragikus képet rajzol az európai országok demográfiai viszonyairól. Az idősek szinte mindenhol többen vannak, mint a fiatalok, a reprodukivitási arányszám sehol nem éri el a 2,1-et. a cikk Szerzője, nagyon helyesen amellett érvel, hogy a gyermeknemzésre képes heteroszexuális pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekneveléshez, míg a homoszexuális párokat nem szabad a házasság szentségében részesíteni. Nagyon karakán, konzervatívnak számító vélemény egy liberális világban- de igaz, helyes, és követendő. Nagyon elgondolkodtató Faragó Péternek a fenntarthatóságról szóló tanulmánya, mely egyben fogalom-újraértelmezés is. A legtöbben a fenntarthatóság fogalmát kizárólag a környezetvédelemmel kapcsolatban alkalmazzuk, míg Faragó a társadalmi élet minden területére, így az oktatás

Oroszlán a kanapén- azaz macska. Bevallom, nem tartozom a cicák gyógyíthatatlan rajongói közé, sőt, még az állatbarátok közé sem, ám Abigail Tucker kedves, ironikus hangvételű könyve meghatott. Meghatott, mert feltárja nemcsak az állatok, hanem a gazdik lelkét is. Persze, lehet lenézni azt az embert, akinek csak a háziállat nyújt vigaszt, de nem szükséges, sőt! Az emberi társakból és társadalmakból kiábrándulva, olykor mindannyiunknak szüksége van valamiféle menedékre. A macskák erre a szerepre ideálisak. Elvisznek egy másik világba, amely selymes és puha, mint a tej. Hát, ezért ajánljuk mindenkinek szórakoztató olvasmányul az Oroszlán a kanapén című könyvet.És lehet, hogy évezredek múlva a cicák hatalmas tigrisekké fejlődnek, úgyhogy jó velük jóban lenni. Sosem lehet tudni. Jaffa Kiadó, 2017. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is, bár a macskákhoz semmi köze: hirek168.blogspot.com

Demográfiailag lebutított korunkban, amikor mindenki egy gyermeket akar, vagy még annyit sem, Szávai Ilona könyve üdítőleg hat. Nem azért, mert dierektben rá akar beszélni a családalapításra és gyermekvállalásra, hanem azért, mert nem akar lebeszélni róla. Indirektben sem. Ráadásul az Egyke című könyvnek elég jelentős szakmai pozitívumai is vannak, értem ezalatt, hogy mint könyv is élvezhető, elgondolkodtató. Azért mert: - Nem akarja az egyke-jelenséget, mint magyar sorstragédiát bemutatni. Az egész 21.századi világban egykéznek, meg szingliznek. - Nem ítél személyeket, elítéli viszont az általa tárgyalt jelenséget. - Magát az érintetteket, azaz a gyermekeket is megkérdezi. Elvégre róluk is szól a történet. Lenyűgöző a könyv végén közzétett kérdőíves felmérés. A városi egykék mindenben rosszul teljesítenek. - Az egész könyvről mondható: nem célja, hogy depresszióba kergesse az egykés szülőket. Inkább magyaráz, sejtet, oktat. Hasznos. Ajánljuk szülőknek, gyerekeknek, az egész c

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a