Könyvekről mindenkinek

Németh István az elmúlt évek folyamán hazánk talán legjobb Németország-szakértőjévé nőtte ki magát. Ennek bizonysága Császárságból a diktatúrába. Németország a 20.század első felében című könyve is. Igen magas színvonalú történetírásról van szó, mely nemcsak a politikai mozgásokat, de az azok hátterében húzódó gazdasági-társadalmi folyamatokat is maguk mélységében elemzi. Mégis, a politikatörténet kap döntő súlyt a könyvben- hiszen Németország mindig is politikacentrikus állam volt. Olyan jeles történelemformáló személyiségekkel találkozunk e lapokon, mint Bismarck ( és örökösei), Vilmos császár, Hindenburg marsall, Rathenau külügyminiszter, és mintegy ennek ellentéteként, olyan történelmi szörnyetegekkel, a diktatúra legrémesebb válfajának uraival, mint mint Hitler vagy Goebbels. Németh István könyvének talán legnagyobb erénye, hogy a poklot is tárgyilagosan elemzi: elítélően, mégis tudományosan szól a 20. század nagy diktatúráiról, a nácizmusról és a kommunizmusról. Ezzel mutat péld

Győri Szabó Róbert könyve nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy áttekinti az európai nemzeti-etnikai kisebbségek helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez, történeti, politikai, és jogi vonatkozásban. A Kisebbség, autonómia, regionalitás című könyv első fejezetei elméleti kérdéseket feszegetnek, áttekinti a nacionalizmusról és nemzetről alkotott teóriákat, melyek főként egy kérdés körül forognak: vajon a nacionalizmus szülte a nemzetállamot, avagy a nemzetállamok értelmisége fogalmazott meg nacionalista teóriákat, saját érdekei, pozíciói védelmében. Győri Szabó bemutatja az autonómiák fő típusait, az ezeket garantáló legfontosabb szervezeteket, külön foglalkozik Közép-Európával. Országonként kaphatunk képet az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről. Megtudhatjuk, hogyan élnek a svédek Finnországban, a walesiek és a skótok Nagy-Britanniában, külön szó esik az északír kérésről, valamint megtudhatjuk azt is, miért nem beszélhetünk nemzeti kisebbségekről Svájcban, vagy mi a dél-ti

Szűcs Ferenc remek teológus, jótóllú író,mindefelett pedig igazi hithű kálvinista magyar ember. Ez derül ki Kálvin olvasása közben című könyvéből. Nagyon ritka, hogy teológus ennyire együtt éljen a múlttal és a mával: Szűcs Ferenc számára Kálvin mai napig aktuális Szerző: tanításai érvényesek a politika, a történelem, a társadalmi kérdések síkján. De Kálvin mindenekelőtt teológus, elméleti és gyakorlati szakember, aki felépített egy mai napig virágzó egyházat. És nem utolsósorban: újraértelmezte a Bibliát, a Könyvek Könyvét, új tanításokat hívott életre, és megkérdőjelezte a katolikus egyház kőbe vésett tanait. Ezzel visszavonhatatlanul beírta nevét az emberiség nagyjainak könyvébe. ( Kálvin János Kiadó) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót, rövid leírást, és árajánlatot a telekről, valamint ne felejtse el megadni elérhetőségét! Köszönjük! 

Korom Mihály : A fasizmus bukása Magyarországon című könyve a Kádár-korszak szellemileg legsötétebb első időszakában, a marxizmus tombolása idején jelent meg, Szerző pedig teljesítette a politikusok és kultúrpolitikusok elvárásait. A mű a marxizmus és a szavjet Vörös Hadsereg apoteózisa. Csak azoknak ajánljuk, akik a történetírás történetével foglalkoznak. Merthogy Horthy nem volt fasiszta. Az ő nevével fémjelezett politikai rendszer sem volt az. Fasizmus nem egyenlő a nemzetiszocializmussal, előbbi olasz, és Mussolini nevéhez kötődik, utóbbi német, és Adolf Hitler neve fémjelzi. Horthy jobboldali politikus volt, aki egy diktatorikus-tekintélyuralmi rendszert hozott létre. Ezen rendszer egyes elemeiben megegyezett a német vagy az olasz szisztémával. Csakhát a külpolitikai orientáció...A modern történeti munkák természetesnek veszik, hogy a trianoni béke után Magyarországnak a németekkel vagy az olaszokkal kellett szövetségre lépni. Kérdezem én: miért törvényszerű ez? Miért nem szövetke

Trianon a magyar történelmi- politikai közgondolkodást erősen befolyásoló téma. Az 1920. év tragikus eseményéről szólnak Iványi Sándor könyvében történészek, politikusok, közgazdászok ( mert a trianoni békének nagyon jelentős gazdasági következményei is voltak), az elszakított területeken ( Felvidék, Délvidék, Erdély) elő egyszerű magyar emberek, akiknek kisebbségi jogait az utódállamok nem tartották tiszteletben.  Apponyi Albert, Jeszenszky Géza jelenlegi svédországi nagykövet, Glatz Ferenc történész, Raffai Ernő történész, Bogár László közgazdász és más véleményformáló értelmiségiek írásai, beszédei, véleménye. Rendkívül tárgyilagos, a győztes és vesztes hatalmak érveit objektíven mérlegelő, nem nacionalista, minden magyar Olvasó számára, ám leginkább történelemtanárok számára ajánlott könyv. Megrendelhető: ivanyister@gmail.com. 250 oldal. Ára 3000Ft/ darab, több darab vásárlása esetén engedmény. Már olvassák Kaliforniában, a Nagy-Tavak partján ( USA) az erdélyi Hátszegen, Debre

A História folyóirat 1993/4. száma olyan történész- nagyágyúk írásait vonultatja fel, mint Hajnal István, Benda Kálmán, Váczy Péter, vagy éppen Szűcs Jenő. A tartalomból: Váczy Péter szerint a honfoglaló magyaroknak a fő szállásuk volt a sátor, a falu szó pedig eredetileg fallal körülkerített szállást jelent.Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok című könyvéből olvashatunk részletet, megtudhatjuk, miért és hogyan változtatott politikáján 1242 után IV .Béla király. Benda Kálmán leírja Habsburg Ottóval történt találkozását ( olyan bölcsésztípusnak találta). Hajnal István meggyőzően bizonyítja be, hogy Európában a 12-13.században írás-forradalom ment végbe, s ennek gerjesztője a párizsi egyetem és diáksága, akik többnyire udvari papok lettek. Sándor Pál as zsidók 18450-1849. közötti emancipációjáról közöl cikket, kiemeli a Magyarító Egylet tevékenységét. Fehértói Katalin cikke 15.századi magyar boszorkányperekkel foglalkozik,illetve azzal, mit is jelentett annakidején a " néző" szó.