Könyvekről mindenkinek

George Williams könyve lényeges, mint a só, mint a víz. A pónihal lámpása.Terv és cél a természetben  című munka ugyanis nem valamely természettudományos elmélet modernizálása, vagy éppen mindenűron való tagadása. Williams azt akarja bizonyítani, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni, és az alkalmazkodás során új tulajdonságra szert tenni. Röviden így írhatnánk le az ún. adapcionista elméletet. Ezen adapció során alakult ki- legalábbis a Szerző szerint- a pónihal lámpása. Hogyan vélekedik a Szerző Darwinról? Elutasítja a tudománytörténetben uralkodó azon nézetet, miszerint a darwini evolúció valamiféle forradalom lett volna. Szerinte " Az evolúció gondolata úgyszólván a levegőben volt..." (25.o.). Williams szerint Darwinnak igaza volt evolúciós elméletét illetően, csak az a kérdés, hogy a darwini gondolatrendszer alapját alkotó folyamatok minden esetben pozitívan hatnak-e az élővilág fejlődésére. A természetes kiválasztódás például hathat károsan is, mivel- például a szapor

 Állatkert. Legtöbbünk számára gyermekkori élmény, egy szép vasárnap délután, mikor is apuval meg anyuval mégnéztük a ketrecben tarott majmot, meg a vízilót, meg ettünk egy fagyit, aztán irány haza, készülés a hétfői iskolára. Megcsináltad már a házit? Meg, persze... Kovács Zsolt: Állatok és állatkertek könyve arra döbbenti rá az Olvasót, hogy az állatkertek nem pusztán turistalétványosságok, vagy kisgyermekek hétvégi szórakozásai. Fontos szerepük van a fajmegőrzésben, a szaporításban, az egyes állatfajokkal kapcsolatos tudományos kutatásban. Szerző különbséget tesz a szafaripark, a vadaspark és a valódi állatkert között. Aztán szépen végigelemzi, melyek is a legfontosabb előnyei, problémái, feladatai egy modern állatkertnek.  Megfelelő, természetes közeget kell biztosítani a fajok számára. Kovács Zsolt kiemeli a svédországi Höör állatkertjét, ahol ugyan nincsenek árkos kifutók, de minden állatnak egy hektár (!) terület jut. A majmok el tudnak bújni, ha éppen szükségük van rá, a vendég

 A történelem legtöbbünk számára azoknak a tényeknek, folyamatoknak, személyeknek kusza halmazát- hálózatát jelenti, melyet egyfajta konszenzus alapján az iskolai tankönyvekben szerepelnek, és amelyet több-kevesebb lelkesedéssel megtanulunk. Edward H. Carr: Mi a történelem? című könyvében megkérdőjelezi ezt az álláspontot.  Carr szerint a történelmi tények nem állandók, sőt, maguk is alkotások, konstrukciók, melyeket történészek, úkságírók, politikusok és szakértők teremtenek meg. Az, hogy valamilyen tény történelmi tény-e, pusztán értelmezés kérdése. A történettudomány nem objektív, hiszen hipotéziseket állít fel, ezeket pedig megpróbálja más tényekkel összevetni. Különösen abban az esetben igaz ez, amikor egy történelmi eseményről egyetlen írott forrás áll rendelkezésünkre.  Carr szerint a történelmet nem csak történész vizsgálhatja, a szakembernek viszont vizsgálnia kell. A brit szerző nagyon nagy teret szentel könyvében a történész szerepének. Arra a következtetésre jut, hogy a tör

Dr. Belső Nóra arra vállalkozott könyvében, hogy a világon egyre inkább terjedő betegségcsoportot, a depressziót, tágabb kontextusban tárgyalja. Látszólag nagyon messziről kezdi: a Depresszió. Betegség vagy úri huncutság című könyvben szó esik a hitek és tévhitek szerepéről, orvostudomány és alternatív gyógyászat viszonyáról, magáról a tudományos gondolkozásról. Megtudhatjuk, miért definiálják oly sokan oly különböző módon az egészség fogalmát, mennyiben kultúrafüggő az, hogy valaki egészséges vagy beteg, s hogyan viszonyultak az egyes kultúrák az elme betegségeihez ( kiderül:a magyarországi pszichiátria mindig is Európa élvonalában haladt, már a 19.században is). Elcsodálkozhatunk azon, mennyiféle formája, tünete, kísérőjelensége van a depressziónak, milyen gyógymódokat alkalmaznak depresszió ellen, miért jelentkezik ez a betegség másként férfiaknál és nőknél. Miért stresszelnek a nők menstruáció előtt- ez egyébként nem depresszió, mint azt a Szerző is megjegyzi- s miért vágynak a

Neroról ( aki nem Néró, mert latinban nincs ékezet) az átlagember csak annyit tud, hogy a történelem egyik legnagyobb pszichopatája, és ő gyújtotta fel Rómát, hogy aztán ráverje a balhét a keresztényekre. Aki elolvassa Ürögdi György könyvét, kissé meglepődik. Nerot ugyanis szerette a római nép. Azért szerette, mert nem volt sznob. Kocsmázni járt a parasztokkal, egy szál ágyékkötőben részegen danolászott velük. A konzervatív szenátori rend tagjai persze felháborodtak, merthogy római császár nem művelhet ilyet. Mint ahogy azt is méltatlannak tartották egy római császárhoz, hogy színpadon lépjen fel, színészként, énekesként ( volt, hogy koldust alakított). Nero nagyon könnyen befolyásolható volt, nem alakult ki felnőtt személyisége. Csakhogy nem mindegy, hogy valakit Seneca befolyásol, egy nagy filozófus, vagy pedig Tigellinus, egy szintén pszichopata karrierista, aki minden potenciális ellenfelét megöleti. Nero sokszor hozott jó külpolitikai döntéseket, például az örmény-párthus viszál

Garai László könyvéből számomra kirajzolódik az innovatív magyar értelmiségi tragikus sorsa. Nyugaton tanul, tanít, hazajön, aztán észreveszi, hogy tudományterülete, a gazdaságpszichológia, legtöbb honfitársa számára teljesen idegen, legjobb esetben is határtudományjént kezelik. Azt is észreveszi, hogy itthon sokan nem veszik észre, hogy a modern gazdaság átalakult, már nem az a lényeg, hogy mit termelünk, hanem az, hogy vesszük észre, hogy mit is kell termelni. Ebben az újfajta kapitalista versenyhelyzetben pedig a pszichológia érzék, irányultság döntő fontosságot nyer. Ám innovatív értelmiségi emberünk akkor a legszomorúbb, amikor azt veszi észre, hogy az egyetemi oktatásból is akarják hagyni a gazdaságpszichológiát, nemcsak a vaskalaposok, hanem még hallgatók is, sőt, olyan doktorandusz is akad, aki nem tudja azt leírni, hogy senkié. Garai László tehát megszomorodott, írt néhány cikket, fogalmazványt, ezeket közzétette az Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? című könyvé

Lesznek talán, akik számára Jules Verne még Verne Gyula, szerintem úgy is jó, de azért maradjunk az eredeti francia változatnál...Az Utazás a föld középpontja felé Verne legkevésbé vernés könyve, ugyanis az itt leírt tudományos " tételeket" azóta mind megcáfolták. A könyv ugyanakkor kalandregénynek, szórakoztató olvasmánynak kitűnő. Lienbrock professzor, a tipikus szórakozott német tudós, talál egy óizlandi nyelven írt kéziratot, melyben egy felfedező leírja, hogy járt a föld középpontjában és egy izlandi kráteren keresztül lehet oda leereszkedni. Axel, az unokaöccs, nem igazán lelkesedik az ötletért, hogy elkísérje a professzort Izlandra. Végül persze elutaznak, nagy nehézségek árán leereszkednek a kráterbe, elindulnak a Föld belseje felé. Axelnek az szúrja a szemét, hogy lefelé haladva nem nő a hőmérséklet. A professzort ez inkább lelkesíti.Amikor pedig ivóvizet találnak, a tudóssal madarat lehet fogatni. A legfurcsább az, hogy egy eddig nem ismert földalatti tenger part

A könyv alcíme: A Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig. Az őrültekkel soha nem tudtunk mit kezdeni. Andrew Scull könyve voltaképpen sikertelen kísérletek sokaságának lelket-megrendítő katalógusa. Az őrület kultúrtörténete áttekinti mindazokat a módokat, ahogyan a különböző kultúrák a történelem folyamán bántak vagy bánni kívántak az őrültnek bélyegzett emberekkel. Az őrületet sokáig kizárólag démonikus erőknek tulajdonították. Ám a keresztény egyház sokáig elutasította a démonűzést, mint ördögtől való és bizonytalan kimenetelű vallásos aktust. Amikor azonban kiderült,m hogy a vásári sarlatán orvosok biologikus módszerei- érvégés, köpölyözés, a fej sütögetése forró vasakkal, ököllel történő verés- majd a 18.századtól a magukat felvilágosultnak tartó " orvosok" kísérletei, például elektromosság alkalmazása a legkülönbözőbb testrészeken, majd a 20 .század csodának kikiáltott módszere, a lobotómia, nem hoz eredményt, akkor jöttek rá egy egyszerű igazsá

Alcím:Életek és sorsok Észak-Koreában Barbara Demick könyvéből végre megértettem. Megértettem, miért váltak a koreaiak, ez az oly büszke nemzet, a világ elgelszántabb és legordasabb diktatúrájának majdhogynem tehetetlen áldozataivá. Megértettem, miért istenítik még éhezve is nagy vezérüket az éhségtől alélt észak- koreaiak. Megértettem, hogyan képesek dolgozni orvosok fizetés nélkül, megértettem, miért hajlandók elviselni még az éhséget is. Szinte sírtam, amikor az anyának választania kellett, hogy magának vásárol-e rizst a feketepiacon, vagy pedig fiának gyógyszert, szintén a feketepiacon, mert a patikában nincs, sőt, patika sincs. Megértettem, hogyan élte túl ez az ország- illetve:már aki túlélte- az 1990-es évek elképesztő éhínségét füvekkel, fakérgekkel ( mint nálunk a tatárjárás után...). Mert " nincs mit irigyelnünk a világtól" ezt sulykolja a hazug propaganda, s sok kreai tényleg elhiszi azt, amivel a diktatúrák oly gyakran érvelnek: hogy nálunk is ross

Fodor László:Gazdaságpszichológia c. könyvének  legnagyobb erénye, hogy gondolkodtat. Folyamatos szellemi munkára ösztönzi az Olvasót ( egyetemi hallgatót), vagy ,ahogy az irodalmárok mondanák:párbeszéd jön létre alkotó és befogadó között. Fodor László egyértelműen leszögezi, hogy a gazdaságpszichológia még nem kikristályosodott tudományág, nincsenek még meghúzva a határok, tematikáját, módszertanát tekintve igencsak képlékeny. A könyvet elolvasva azonban rájövünk: szó nincs "puha" tudományról. A gazdaságpszichológia ugyanúgy egzaktságra törekszik, mint bármely tudomány bármely területe. Miről is is olvashatunk a könyvben? Megtudhatjuk, melyek a racionalitás korlátai az emberi tudatban és cselekvésben, és hogyan vélekedtek erről a modern kor nagy pszichológusai. A szükségletekről szólva Szerző részletesen foglalkozik a Maslow-piramissal. Kiderül, hogy a neves amerikai tudós több változatát is publikálta ennek a felfedezésének. Nagyon izgalmasnak találtam a 6. fejezetet: ho

Tóth Tibor könyve meggyőzően támasztja alá azt a tételt, miszerint a klasszikus darwinizmusnak bealkonyult. Olyan lyukak, akkora hiányosságok, módszertanilag elfogadhatatlan eljárások uralják a darwinista biológiát, amelyek elfogadhatatlanok minden józanul gondolkodó tudós számára. Tóth Tibor kielégítő cáfolatát adja a klasszikus materializmuson nyugvó darwinizmusnak, ugyanakkor nem hallgatja el, hogy kreacionista elmélettel- pontosabban: irányzatokkal- is akadnak problémák. A Tudomány, hit, világmagyarázat című könyvből megtudhatjuk, miért nem tudományos az evolúciós törzsfa, milyen problémák akadnak az őssrobbanás-elmélettel, miért nem lehetséges semmilyen kompromisszum a kreacionizmus és az evolucionizmus között, miért Isten-ellenes a materializmus, milyen matematikai-fizikai-kémiai- filozófiai világmagyarázattal tudnak szolgálni azok a tudományos kutatók, akik megőrizték józanságukat, milyen alternatívákat sorakoztatnak fel pl. a Bing Bang- elmélettel kapcsolatban. A legfontosabb

A teremtésről, az élővilág fejlődéséről folytatott viták a tudománytörténet legfontosabb fejezetei közé tartoznak. Egészen a 20. század végéig két nagy táborra oszlott a közvélemény: voltak a darwinisták és voltak a kreacionisták. Dr. Jonathan Wells könyvéből kiderül, hogy az 1980-as évektől kialakult egy harmadik tábor: az intelligens tervezettség szószólóié. A Darwinizmus és intelligens tervezettség című könyv összefoglalja ennek az új elméletnek főbb alapvetéseit, illetve részletesen ismerteti azokat a vitákat, melyet az intelligens tervezettség hívei a darwinistákkal vívtak és mind a mai napig vívnak. A 16-18. oldalon Szerző összefoglalja, mit is jelent és mit nem jelent voltaképpen az intelligens tervezettség. Jonathan Wells szerint semmiképp nem jelent kreacionizmust, és nem jelenti annak feltételezését, hogy a tervezés hibátlan. Jelenti viszont egy mintázat követését, okszerűséget, kiterjed az univerzum egészére, és nem utasítja el mint olyat, az élővilág fejlődését. Nem állí

Erkölcstelen korban élünk. Tombol a drog, az alkohol, mindenféle bűnözés, a szexuális perverziók. Éppen ezért jön jól egy olyan könyv, mint Scott B.Rae: Erkölcsi döntések c.műve. Keresztény etikát tanít mindenkinek, akit csak érdekel ez a téma. Az első fejezetekben szól olyan, az etika általános vonatkozásait érintő kérdésekről, mint a törvény, a morális minimum, egyház és állam szétválasztása s ennek következménye a társadalmi etikára, erényetika, stb. Ezekből a fejezetekbl egyértelműen kiderül, hogy Szerző bibliai alapokon áll. És ez jó hír. A könyv második szerkezeti egységét az egyes konkrét kérdéseket tárgyaló fejezetek állnak. Szó esik itt a mesterséges megtermékenyítésről, a homoszexualitásról és annak különböző formáiról, egyéb szexuális másságokról, abortuszról, üzleti etikáról, halálbüntetésről ( apropó: Amerikában a halálbüntetés ellenzői abolicionistáknak hívják magukat, csakúgy, mint a 19. század rabszolgafelszabadítói. Ezzel egyenlőségjelet tesznek önmaguk és a 19. szá

A Valóság folyóirat, Magyarország egyik legrégebbi periodikája, 2017/11. számában nem túl rózsás képet fest a világ jövőjéről. Tóth I. János: A Demográfiai fórumtól a Családok Világtalálkozójáig című írása tragikus képet rajzol az európai országok demográfiai viszonyairól. Az idősek szinte mindenhol többen vannak, mint a fiatalok, a reprodukivitási arányszám sehol nem éri el a 2,1-et. a cikk Szerzője, nagyon helyesen amellett érvel, hogy a gyermeknemzésre képes heteroszexuális pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekneveléshez, míg a homoszexuális párokat nem szabad a házasság szentségében részesíteni. Nagyon karakán, konzervatívnak számító vélemény egy liberális világban- de igaz, helyes, és követendő. Nagyon elgondolkodtató Faragó Péternek a fenntarthatóságról szóló tanulmánya, mely egyben fogalom-újraértelmezés is. A legtöbben a fenntarthatóság fogalmát kizárólag a környezetvédelemmel kapcsolatban alkalmazzuk, míg Faragó a társadalmi élet minden területére, így az oktatás

A Bondor Antal szerkesztett könyvet mindenkinek ajánljuk, akik szeretnének belefogni fenyőfa termesztésébe, fenyőerdőt vásárolnak, stb. Igaz, hogy A fenyő termesztése és hasznosítása 1984-ben jelent meg, még anno a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás korában, de azért a 21.században is használható, némi korrekcióval. Mert az változzatlanul igaz, hogy fenyők a hegyekben vannak, talán a korfa változott azóta. Változatlan viszont az egyes fenyőfajták biológiai jellemzőinek tára. Továbbra is a vörösfenyő az egyetlen lombhullató fenyő hazánkban, továbbra is ritka a simafenyő és a duglászfenyő. A rágáskárokat is ugyanúgy kell elhárítani, a technológiai károk ellen viszont ugyanúgy védtelenek vagyunk. Többnyire. Mi a tanulság? A tudomány fejlődik, a jó könyv örök. Csak a téeszek oszlottak fel. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Lakásokat és családi házakat keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre!

Érdekes címe van ennek a könyvnek, olyan, mintha egy informatikai könyvről lenne szó- ennél azonban sokkal érdekesebb. A B. Varga Judit által szerkesztett, az Edutus Főiskola által kiadott kiadvány határon túli magyar fiatal kutatók tanulmányait tartalmazza, a legkülönfélébb tudományágak területéről. A teljesség igénye nélkül szemléznénk ezt a könyvet- pedig megérne egy hosszabb " misét". Székely Tünde a kisebbségi magyar civil társadalmakról ír, leginkább kutatástörténeti aspektusból. Cozma Lujza Tünde lenyűgözően érdekes elemzése az észak-erdélyi turizmus jellegét és problémáit tárgyalja, regionális megközelítésben. Nagyon fontosnak tartom a 25. oldalon található táblázatot: a romániai turizmusról már annyit s annyiféleképpen írtak, főleg publicisták és utazási irodák, hogy itt az ideje egy tényszerű, tudományos megközelítésnek. Ezt a célt jól szolgálja Cozma Lujza Tünde tanulmánya. Szorosabb értelemben vett történelmi tanulmány csak egyetlenegy került be a kötetbe: Hajdú