Könyvekről mindenkinek

Az 1235-ben befejezett Váradi Regestrum a középkori magyar történelem fontos forrása. 2500 személynevet tartalmaz. Galambos László piarista szerzetes 1942-ben megvédett doktori értekezésében, mely könyv formájában is megjelent, a Regestrum névadásával foglalkozik. Azt vizsgálja, a középkori Magyarországon mennyiben befolyásolta a névadást a Szentírás. Megállapítja, hogy bár több ószövetségi né fordul elő, mint újszövetségi ( az arány hozzávetőlegesen 40:20), a keresztény nevek jóval több alkalommal fordulnak elő. Problémás a Jakab és a Béla név eredeztetése, utóbbit a korabeli magyar nyelvtudomány szláv eredetűnek tartotta. Ez érdekes, mert ha a Bibliában is előfordul, miért szláv közvetítéssel került ide. Galambos László megállapítja, hogy ritkán bár, de előfordul, hogy apa és fia ugyanazt a nevet viselte, ám azt a meglehetősen furcsa következtetést vonja le ebből, hogy mindez azért van így, mert könnyebb becézni így a névalakot. Más vonatkozásban azonban Galambos László megállapít

A cigányok sohasem váltak meghatározó, történelemformáló erővé. Mindig ott voltak a nagy események hátterében, a királyi udvarok legkevésbé méltatott rabszolgái között, a főúri birtokok legszélén, hogy legyen, aki ellátja a kovácsmesterséget. Viorel Achim: Cigányok a román történelemben című  könyve arra keresi a választ, hogy meglehetősen egyedi mivolta, viszonylagosan jelentős létszáma ellenére miért nem vált a cigányság történelemformáló erővé. Valahol ott lehet a magyarázat, hogy későn érkeztek. Amikor Havaselve és Moldva már a románok fennhatósága alatt állt, a cigányok csak akkor telepdtek le, s mivel tartott tőlük mindenki, jogfosztottá váltak. Mind román terülteken, mind pedig a Magyar Királysághoz tartozó Erdélyben pusztán csak rabszolgákl ehettek- de szívesen látott jövevények, ahogy Achim fogalmaz, mert szükség volt rájuk a háziiparban, a földeken ,vagy éppen a sóbányákban. A cigányok számára egyedüli kitörési lehetőséget az jelentett, ha összeházasodtak egy románnal. Gyerm

A nemzeti kisebbségek történetének, társadalmának kutatása mindaddig aktuális téma lesz, míg csak nemzeti kisebbségek léteznek- azaz mindig. Nem tudok elképzelni olyan történelmi szituációt, melynek során homogén nemzetállamok képződnének. Éger György könyve egy nagyon speciális helyzetben lévő kisebbség életébe enged rövid bepillantást. A burgenlandi magyarság rövid története című könyv két részből áll: egy történeti szövegből, melyből megtudhatjuk, hol is található a burgenlandi magyarok településhatára, milyen intézkedéseket tettek az egymást követő osztrák kormányok a burgenlandiak helyzetének javítására, valamint, hogy milyen hatákonysággal tevékenykedett a burgelandi magyarok politikai képviselete. A második rész jegyzeteket és statisztikákat tartalmaz népesedésről, a magyar lakosság településenkénti megoszlásáról, illetve az ipari foglalkoztatottságról. A ktűnő könyvet helységnévtár zárja. ( Anonymus, 1994.)

A magyar történeti közgondolkodás szerint a trianoni békét követően a győztes utódállamok megalakították a kisantantot, mely jó viszonyt ápolt a Nyugattal, és következetesen magyarellenes volt. Ádám Magda nagyszerű könyve, A kisantant és Európa, alaposan árnyalja ezt a képet. Nem azért teszi ezt, hogy együttérzést keltsen a román, a jugoszláv és a csehszlovák kormányzat iránt, hanem pusztán a történeti hűség kedvéért. Miben mond újat Ádám Magda könyve a megszokotthoz képest? Sok mindenben, emeljünk ki ezek közül néhányat! - Franciaországban mindig is működött egy magyarbarát irányzat. Clemenceau bukésa után, 1920 és 1221 tavasza között komoly esély volt egy francia-magyar kiegyezésre. Csakhogy az 1921-es francia választásokon a békeegyezményéről ismertté vált Briand került kormányra, aki nem félt attól, hogy az utódállamok közelednek a fasizálódó Olaszországhoz. Ezért kereste a francia külpolitika a csehek és a jugoszlávok kegyeit, akár a magyarok rovására. - Károly király puccskísérl

Steven Pinker népszerűsítőnek szánt, valójában az egész tudományos kutatói szakma számára példaértékű könyve, A Hogyan működik az elme?,  az emberi szervezet talán legnehezebben megismerhető területével foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben a neurológia, az elmekórtan, a pszichológia számtalan eredményt halmozott fel, jogosnak tűnt tehát a 21.század elején magyar nyelven is megjelentetni ezekről egy összefoglaló jellegű művet. A Kiadó Steven Pinker könyvét választotta, s ez a választás telitalálatnak bizonyult. A Szerző rendkívül érdekesen, laikus tanulmányozó számára is figyelemreméltó stílusban ír olyan, a mindennapi életünkben százszámra előforduló eseményről, mint a félelem, a boldogság, az undor, a éhség, a bátorság. Mert ezeket mind az elme műveli velünk. Sok-sok idegsejt összekapcsolódásából alakulnak ki az érzések, a gondolatok, a jó és rossz cselekedetek mozgatórugói. Ajánljuk ezt a könyvet minden olvasónak, aki szeretné kicsit jobban megismerni önmagát, embertársait, és sze

David Szalay: Minden, ami férfi című könyvét az tehetné hitelessé, hogy maga a Szerző is férfi. Ebből pedig azt a következtetést vonná le az Kedves Olvasó, hogy egy pozitív-tárgyilagos hangvételű könyvet, egy ön-látleletet vehet kézbe, nem pedig egy, a könyvpiacot már rogyásig elárasztó feminista propaganda újabb darabját.  Csakhogy, mint sajnálatos módon kiderül,  David Szalay nézőpontja sokkal közelebb áll a feministákéhoz, mint a klasszikus értelemben vett férfiakéhoz. Mert mit is mond nekünk a rendkívül tehetséges fiatal író a férfiról, mint olyanról? A férfi - állhatatlan, csélcsap, összeszedetlen - drog- vagy alkoholfüggő - nihilista - alkalmatlan a családi életre, természeténél fogva hűtlen - rendkívül önző, szeretet inkább kapni szeret - Ha sikert ér el, azt mindig a nőnek köszönheti - nincs kapcsolatban az égi hatalmakkal - ha családapaságig eljut, azt rosszul oldja meg És mindenekfelett: rendkívül bizonytalan, sérülékeny, hisztis, önáltató. Időnként pedig agresszív.

A Haszon Magyarország vezető gazdasági magazinja, számtalan jó ötlettel szolgál gazdasági szakemberek, és hétköznapi " fogyasztók" számára is. A 2009/5. számot nemrég olvastam újra ( akkor lett trendi az elektromos kerékpár, akkoriban mondott le Oroszország az aranybányászat monopóliumáról), de igazán a Bokros Lajossal készült interjúra voltam kíváncsi. Bokros mai napig jónak tartja a Horn-kormány idején nevéhez kötött csomagot. Azt szereti abban, hogy hitelképessé tette Magyarországot. Persze, nem rossz, ha egy ország hitelképes, de hitelekre alapozni egy gazdaságot: értelmetlen, rossz dolog. A Bokros-csomag hízelgett a nemzetközi szervezeteknek, lebecsülte a magyar nép alkotóerejét, kiszolgáltatottá tette a magyar fogyasztót, mindemellett számtalan szociális juttatást megnyirbált. Ezen kívül semmi jót nem tudok róla mondani. Megkésett reakció egy interjúra...