Könyvekről mindenkinek

A Krimi királynőjének egyik legkalandosabb és egyben legmisztikusabb regénye. A könyv címe Shakespeare halhatatlan drámáját, a Machbethet idézi:" Balhüvelykem bizsereg/ gonosz lélek közeleg...". A főhősök: a Beresford házaspár, és Miss Marple. Egy idősek otthonában meglehetősen furcsa dolgok történnek. Tommy Beresford nagynénje nemsokkal azután hal meg, hogy unokaöccse meglátogatta őt. Furcsa levelet hagy hátra, melyben arról ír, hogy veszélyben van. Nem sokkal ezután egy festmény bukkan fel a hagyatékában, mely egy furcsa, erdő mélyén fekvő házat ábrázol. De folytatódnak az idősek otthonában a rejtélyes esetek: egy másik bentlakó eltűnik, minden jel arra mutat, hogy akarata ellenére elrabolták őt az otthonból. Miss Marple pedig nekiáll, hogy megkeresse a festményen szereplő házat. Egy eldugott, kis angol faluba jutnak... A cselekményt nem szeretnénk tovább ismertetni, nehogy lelőjük a poént a későbbi olvasók előtt. Annyit azonban még hozzátehetünk: remek a jellemábrázolá

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K

Erkölcstelen korban élünk. Tombol a drog, az alkohol, mindenféle bűnözés, a szexuális perverziók. Éppen ezért jön jól egy olyan könyv, mint Scott B.Rae: Erkölcsi döntések c.műve. Keresztény etikát tanít mindenkinek, akit csak érdekel ez a téma. Az első fejezetekben szól olyan, az etika általános vonatkozásait érintő kérdésekről, mint a törvény, a morális minimum, egyház és állam szétválasztása s ennek következménye a társadalmi etikára, erényetika, stb. Ezekből a fejezetekbl egyértelműen kiderül, hogy Szerző bibliai alapokon áll. És ez jó hír. A könyv második szerkezeti egységét az egyes konkrét kérdéseket tárgyaló fejezetek állnak. Szó esik itt a mesterséges megtermékenyítésről, a homoszexualitásról és annak különböző formáiról, egyéb szexuális másságokról, abortuszról, üzleti etikáról, halálbüntetésről ( apropó: Amerikában a halálbüntetés ellenzői abolicionistáknak hívják magukat, csakúgy, mint a 19. század rabszolgafelszabadítói. Ezzel egyenlőségjelet tesznek önmaguk és a 19. szá

A világ egyik legismertebb krimije...Hát, nem tudom, mit szólnának hozzá, ha meglátnák az újság hirdetési rovatában, hogy az Önök házában gyilkosság lesz, aznap fél nyolckor. Önöket biztos kiverné a hideg, meg a düh, hogyan képes valaki ilyen hülyeséget kitalálni. Letitzia Blackock és háztartása sztoikus nyugalommal fogadja a dolgot, és felkészül arra, hogy az egész falu ott tolong majd a házban, várva, hogy történik-e haláleset, avagy sem. Eláruljuk: történik. Egy fiatalember lövöldözni kezd. Aztán sötétség, sikolyok, szinte már Hitchcock-os hangulat. De valaki meghal. A lövöldöző fiatalembert ölik meg. Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve című könyve hangulatilag és stilisztikailag az egyik legdinamikusabb bűnügyi regény, amit valaha írtak. Angol humorral kezdődik( a mindig annyira okos fiatalok gyúnyolódnak a Blackock-házat különböző ürügyekkel felkereső kíváncsiskodókon), aztán persze felbukkan Miss Marple( éppen egy gyógyszállóban kúrálja magát), aki ismeri a lövöldözőt.

Kiknek is ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban is szülőknek, aztán tanároknak, tanítóknak, edzőknek, igazából bárkinek. Mert James Dobson nemcsak arról szól, hogyan is kell nevelni egy fiút, hanem arra is rávilágít, miben is különbözik valójában egy fiú és egy lány- egy férfi és egy nő. A Fiúk nevelése nem liberális könyv, nem is pályázik erre a címre. Keresztény szellemű pedagógiai műről van szó, melynek Szerzője elutasítja mind az Amerika életét már a hatvanas évek óta befolyásoló feminizmust, mind az LMBTQ-lobbi káros, a nemek szabad megválasztását hirdető ideológiáját. Dobson pedagógiája bibliai alapú: az embereket Isten teremtette, férfivá és nővé teremtette őket, ez nem emberi választás kérdése. A fiúk különböznek a lányoktól, mind testben, mind lélekben, mind szívben. Éppen ezért- vallja a Szerző- igenis másképpen kell nevelni őket, mint a lányokat. A fiúknak sokkal inkább szüksége van felnőtt vezetésre, mint a lányoknak. Mert ha nincs tekintély ( és itt továbbgondolhatjuk: ha

A könyv alcíme: Akarod, hogy a telefonod döntsön az életedről? Robin Cook megalkotta a mai negyvenes-ötvenes korosztály kultikus krimijét, a Mobilt. Ez a generáció gyermekkorában, otthon és az iskolában még a hagyományos kultúrát tanulta, huszonévesen ismerkedett meg a technicista elittel és világrendszerrel, meglehetősen kétkedve fogadott olyan, minden eddigit felforgató dolgokat, mint mobiltelefon, internet. Robin Cook amerikai bestselleríró azt mutatja be, miként képesek az emberek rosszra használni ezeket a találmányokat. A könyv főhőse, George, a 21. század amerikai átlagértelmiségije: törekvő, de nem törtető, szakmáján kívül kevés dologhoz ért, és lenyűgözi a technika. Orvosként- és itt nyúl vissza Robin Cook eredeti műfajához, az orvoskrimihez- munkát vállal egy mobildoktor-cégnél. Egészen addig nem gyanakszik semmire, amíg barátnője- szintén mai átlagamerikai fiatal- meg nem hal. Aztán mások is követik a szomorú példát. Az az érdekes, hogy az Olvasó tudja, hogy ez így, ebbe

Alcím: A magyar internálótáborok története 1945-1953. Valószínűleg nem Bank Barbara az utolsó, aki feldolgozza a Rákosi-korszak egyik legaljasabb, leghitványabb intézményrendszerének, az internálótáboroknak történetét. De az könyve az egyik legjobb eddig megjelent feldolgozás erről a témáról. Széles történeti forrásanyagra támaszkodik, megfelelően ismerteti az 1945 utáni politikai hátteret, a kommunista párt szalámitaktikáját, az ellenfelek fizikai megsemmisítését, a diktatúra intézményrendszerének kiépítését. Szól arról,kiket és miért küldtek a rettegett recski internálótáborba, ahol napi 800-1000 kalória élelemadag mellett kellett a bányákban nehéz fizikai munkát végezniük. Megrázó, ahogy értesülünk a gúzsbakötésekről, az őrszemélyzet mindenféle szadista megnyilvánulásairól, a betegekkel való bánásmódról. A szakirodalomban először komplex táblázatban tanulmányozhatjuk, kik vállalták a rabok őrzését, és mi lett a sorsuk az 1953-as amensztia után. Talán ezen a területen fejlődhet