Bejegyzések

Bodnár Edit: Csillagfény

Amikor kezembe vettem Bodnár Edit Verses Életkönyvét, a Csillagfényt, azt gondoltam, hogy egy lineárisan építkező versgyűjteménnyel lesz dolgom, amely telítve lesz gyerekkorról, kamasz-szerelmekről, tanulmányokról, anyaságról, és efféle témákról szóló, kétszer négysoros versikékkel. Kellemesen csalódtam. Kellemeset csalódtam. Jól felépített, remekül szerkesztett könyv a Csillagfény- azt már le sem merem írni, hogy annyi sok jó magyar könyvhöz hasonlóan, ez sem került be a köztudatba... Nekem személy szerint legjobban az istenes versek tetszettek. Az 53 oldalon található Morzejelek című költemény a Biblia olvasására invitál- elképesztő eredeti módon feltűnően jó formaérzékkel. Ezt a verset a magyar irodalom sztárjai is elfogadnák sajátjuknak. Nagyon szép és megindító A kereszt alatt című vers is: bűnről- bűnbocsánatról, engesztelésről szól. De ami a leginkább megmaradt, az a Poros parancsolatok. Bizony, olyan időket élünk, hogy az emberek nemhogy elfelejtették volna a mózesi Tízpar

Kemény István:A koboldkórus

A modern költészet ritkán élményszerű. Azért mondom ezt, mert azt tapasztalom, hogy sok modern költő mellőzi mindazokat az eszközöket, melyeken az átlagos műveletlenségű magyar ember iskolázódott. Nincs rím, már metaforák sem nagyon, van viszont intellektuális erőlködés, az elme araánytalan túlterhelése. Az élvezet odalesz. Kemény István:A koboldkórus című köete nem ilyen. Nagyon is izgalmas, érthető verseket tartalmaz. mindegyik egy külön világ, a költői teremtés csodája, a szabad formaiság és az Olvasó iránti alázat iskolapéldája. Rímek általában nincsenek, vannak viszont új világok, lényeglátóan bemutatott társadalmi problémák, a kortárs Olvasó életére oly jellemző Hiányok ábrázolása, és rendkívül gazdag, elsiemrésre méltó fantázia. Mivel verseskönyvet úgysem folyamatosan olvasunk, néhány kedvenecemet emelném ki Kemény István kötetéből. Az elmeáldozat egyszerre jeleníti meg a generációs problémákat és az Istentől való elhagyottságot. Nagyon érdekes a hagyomány különböző rétegei

Mária Magdolna Evangéliuma

Nem is önálló könyvről, hanem egy újszövetségi apokrif iratról van itt szó, mely valamikor a Kr.u.2-3.században keletkezett, ismeretlen helyen, minden bizonnyal valahol Európában. Nem véletlen, hogy Mária Magdolna Evangéliuma nem került be a kanonizált evangéliumok közé, ha közelebbről megvizsgáljuk, több olyan tételt is találunk benne, mely ellentétes mind a szinoptikus, mind pedig a jánosi evangéliummal. - Az első három fejezet hiányzik. - Bűn nem létezik, hanem az emberek teremtik meg a bűnt. ( kérdés, hogy akkor mit csinál a sátán...) - Az evangelizáció során nem szabad " törtvényt adni", nehogy magunk is törvénykezés alá essünk. -Mária Magdolnát Krisztus jobban szerette, mint a többi nőt. -Ha a lélek ( kérdés: nem a görög pneuma szó áll itt?) legyőzte a kíváncsiságot, az erőt, a vágyat, felemelkedik. ( kissé buddhistás). Persze, mindezeken kívül akadna olyan szövegrészek is, melyek egybecsengenek a többi evangéliummal, dehát az egész úgy, ahogy van: gnosztikus.

Majgur Axelsson: Áprilisi boszorkány

Mi jut eszünkbe a svédekről? Hát, nekem személy szerint a migráció, a liberalizmus, a jóléti állam, a drága Zlatan, a halászat, meg amagas szőke férfi, cseppet sem felemás cipőben. Nekem mostantól Majgull Axelsson is eszembe jut a a svédekről. Az Áprilisi boszorkány című könyve- mely Svédországban rangos irodalmi díjakat is elnyert- szerintem minden Olvasót megfog, aki nem a velőtrázó cselekményt, hanem az érzékenységet, a pszichológiát keresi az irodalomban. Négy nő- négy eltérő sors. Mostohatestvérek, teljesen eltérő karakterrel. Desiré epilepsziás, állandó kórházi kezelésre szorul. Christina és Margaret polgári életet élnek. Birgitta viszont alkoholista, egyre lejjebb csúszik a lejtőn. Vajon miért kapnak rejtélyes, rosszindulatú leveleket ezek a nők? Mire utalnak az aljas gúnyversek? Ki írja ezeket a leveleket? Hogyan talál egymásra a négy mostohanővér, miközben rémületes pszichikai fenyegetésekkel néznek szembe? Axelsson könyvének végén minden kérdésre választ kapunk. Olvasás

Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium

Személyes, keresztény hit- talán ez lehetne a mottója Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai című könyvének. Persze, a cím kissé provokatív, hiszen Jézus tanításai sosem vesznek el, egyszerűen arról van szó, hogy a teológusok a különböző korszakokban mást és mást hangsúlyoztak ki a Megváltó üzeneteiből, tanításaiból, példázataiból, így aztán mindig elsikkadnak egyes fontos témák, igehelyek. Mindensestre elmondhatjuk, hogy a cím zseniális. Figyelemfelkeltő, arra való, amire kell. Az a helyzet, hogy a teológia- katolikus, protestáns egyaránt- kissé kiüresítette az evangéliumokat. Kissé sótlanná, íztelenné váltak. Buji Ferenc könyvében pontosan ezeket az ízeket nyerhetjük vissza. Jólesik a szájnak, az orrnak, a gyomornak, és persze a szívnek. Mert ki merné azt kimondani, hogy aki Krisztust állítja életének középpontjába, ne vállaljon családot, hiszen aki megtagadja családját, az maga miért akar szülő lenni? Ki merne ma, az ébredési mozgalmak idej

Czanik Balázs:Sütizz és fogyj!

Azt a címet is adhatták volna. Gasztronómia, kicsit másképp... Nagyon jó elképzelés és gyakorlat, mindig is sejtettem, hogy a fogyókúra nem egyenlő az aszketikus koplalással, sőt, mióta láttam azt az interjút, melyben egy vívónő arról beszélt, milyen jó dolog is a csokidiéta, kedvem támadt süteménnyel, csokoládéval, bármilyen édességgel fogyni. Czanik Balázs személyi edző könyvével most megtehetem. Czanik Balázs olyan témáról beszél őszintén, melyet a legtöbb fogynivágyó ember még csak érinteni sem mer. A Sütizz és fogyj! remek recepteket tartalmazó, jól megírt, és ami fontos: nagyon empatikus könyv, mindenkinek ajánlom, akinek a BMO-indexe magasabb az optimálisnál! Csak ne vigyük túlzásba! Red Dream Kft, 2017. xxxxxxxxxxxxxx Itt egy másik blogom, ha van egy kis némi percnyi pontnyi időd, nézd meg ezt is: versekesnovellak.blogspot.com

Danielle Steel: Tündérmese

Bevallom hősiesen, nem tartozom a világhírű bestselleríró, Danielle Steel elsőszámú rajongói közé. Tündérmese című, magyar nyelven 2019-ben megjelent regénye azonban sok magyar család számára hordozhat aktuális mondanivalót. Arról van ugyanis szó, hogy az anya halála után széthull egy család. A főhős, Camille, pedig hiába próbál mindent megtenni, hogy újra összetartsa, nem sikerülhet neki. Segítők nélkül biztosan nem. Igaz, hogy a szépséges Camille a gyönyörű Kaliforniában kénytelen végignézni életközössége atomjaira hullását, de higgyük el, nem más ez egy békásmegyeri tízemeletesben sem: Anya meghal, vége a békességnek. Vége a Tündérmesének. Hány ilyen példát látunk Magyarországon! S hány olyat, amikor az így magára maradt fiatal kriminalizólódik, jobb esetben a szülei ellen fordul, rosszabb esetben a szülei és az egész világ ellen. Ilyenkor kellen a rokonság segítsége. Camille-nak, ott, a mesebelien szép Kaliforniában szerencséje van, mert a mostohaanyja mamája segít neki. De hán