Könyvekről mindenkinek

Joséphine Dedet megmutatja, hogyan kell történelmet írni, érdekesen, ízlésesen, egy kicsit romantikusan, de cseppet sem giccsesen. Ez a köny egy magyar arisztokrata hölgyről, Apponyi Géraldine-ről szól, akinek szülei tönkrementek, sokáig úgy tűnt, ő maga is eltűnik a történelem süllyesztőjében. Aztán jött az albán király, megkérte géraldine kezét. A család eleinte felháborodik: miféle ország ez az Albánia, s hogy meri megkérni egy ilyen királyocska az őszuperérzékeny és szuperművelt lánykájuk kezét. Géraldine azonban igent mondott az albán királynak, aki elképesztő úriember módon viselkedett magyar feleségével, sőt, egymásba is szerettek. A politikai házasságból szerelmi házasság lett. I.Zogut azonban elűzik a betolakodó olasz fasiszták a királyi párt emigrációba kényszerül. Minden jelenlegi és ex-királyné örülne neki, ha olyan életrajz-írója lenne, mint Joséphine Dedet. A Géraldine elsőrangú könyv, minden hölgynek nagyszerű ajándék karácsonyra. Itt pedig az Európa Könyvkiadó webol

A francia katolikus szerző arra próbál magyarázatot találni Pour one Église pluraliste című könyvében, hogy miért olyan a világ, amilyen, Miért uralta el a jóláti társadalmakat a materializmus, miért nőtt meg az erőszakos cselekmények száma, miért nem olvasnak a tizenévesek, stb. Warnier a keresztény, de különösen a katolikus egyház rossz hozzáállásában találja meg. Szerinte a római katolikus egyház túlzottan merev, rigorózus, nem tud hozzászólni a mai élet problémáihoz. Warnier a megoldást egy átfogó reform-mozgalomban látja, mely két kérdésre összpontosít: evangelizáció ( azaz Isten igazságának hirdetése,ezáltal új hívek összegyűjtése), valamint a keresztény hit személyességének fejlesztése, a vallásos formulák elhagyása. Warnier elképzelésieit, kissé ironikus módon, a neoprotestáns karizmatikus egyházak valósították meg, erről itt egy Wikipédia-szócikk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karizmatikus_mozgalom . Bár a katolikus egyházon belül is volt karizmatikus megújulás, ez koránts

Történetírásunkban az 1667-ben kötött bredai békére igencsak kevés figyelem jut, sokan nem is ismerik ezt a rendkívül nagy jelentőségű békeszerződést. A 17. századi angol-holland háborúk közül ez zárta le a másodikat, méghozzá igencsak jelentős holland fölénnyel. A 17.században dőlt el, ki lesz a tengerek ura, pontosabban: mrlyik állam melyik tenger ura lesz. A 19.században pedig következett a gyarmatosítás. Palotás Zsolt szerkesztette és rendezte sajtó alá a bredai béke magyar fordítású teljes szövegét, ráadásként írt egy bevezetőt mindehhez. A Bevezetőből kiderül, hogy a második angol-holland háborút két dolog döntötte el Hollandia javára: a hollandok elfoglalták Suriname-ot, aztán pedig felhajóztak Anglia partjaihoz és egy folyón át behatoltak a Királyság területére. Londonban pedig kitört a pánik. A békeszerződés legfontosabb tulajdonsága, hogy: általános. Érinti a két ország diplomáciai képviselőit éppúgy, mint az áruszállítást ( a hollandok javára módosult a hajózási törvény,

Billy Graham a keresztény ébredés mozgalmának jeles harcosa, prédikátor, evangelizátor, és nem utolsósorban: tanító. Válaszok az élet kérdéseire című könyvében azokból a levelekből és válaszokból idéz, amelyekkel rovatvezetőjeként találkozott. Milyen kérdésekre kaphatunk bibliai választ? Néhány példa a sok közül: - Mit tegyek, ha üresnek érzem az életemet? - Miért szorongok emberektől, feladatoktól? - Hogyan támadnak meg egy egészséges embert a gonosz erők? - Mit mond a Biblia a homoszexualitásról? Lehet-e homoszexuális ember keresztény? - Mit kell tennie egy keresztény asszonynak, ha engedett a testi vágyainak és megcsalta a férjét? - Hogyan viszonyuljon egy gyermek a szüleihez, ha a szülő alkoholista vagy drogos? - Hogyan menti meg Isten a különböző függőségekben szenvedő embereket? - Megbocsátja-e Isten azok bűnét, akik abortuszon estek át? Mi lesz a sora az abortusszal elvétetett emberpalántáknak? - Miért nem nevezhető az ember fejlett állatnak? Mit mond a Biblia a darwi

A Bibliaa szövege nem könnyű. Egyrészt azért, mert nem magyarul írták, több ezer éves hébert és görögöt kell magyarra fordítani, másrészt azért, mert teljesen más kultúrkörből származik. A Biblia semmilyen más könyvhöz nem hasonlítható. Éppen ezért nem könnyű megérteni. Ez okból hasznosak az olyasfajta könyvek, mint David Pawson:Kulcs a Bibliához című munkája, melynek 1. része az Ószövetség Törvényeit (azaz Mózes könyveit), Józsué könyvét, a Királyok könyveit, a Bírák könyvét, Jób könyvét, valamint a zsoltárokat és Salamon Példabeszédeit elemzi. Megtudhatjuk, a teológia mai állása szerint mikor és hogyan keletkeztek az egyes könyvek, milyen céllal íródtak. Képet kapunk az egyes könyvek korának történelmi helyzetéről. Szóról szóra haladó hagyományos bibliakommentár helyett Pawson inkább a vázat, az egészet, a szerkezetet elemzi. A 110.oldalon például a 2Mózes szerkezetéről láthatunk táblázatot, a 208. oldalon pedig a Mózes öt könyve és a következő öt könyv viszonyát taglalja a Szerző.

"Tiszteljétek a közkatonákat/ Nagyobbak ők, mint a hadvezérek!". Nekem Halász Margit könyve kapcsán nagy költőnk, Petőfi Sándor verse ugrott be. A 21. század igazi hősei bizony nem a csúcson állók, hanem a köz-emberek, köz-alkalmazottak. Merthogy olyan ez a világ, hogy nehéz végigcsinálni. Halász Margit tudja, hogy a mindennapi  nehézségek legjobb ellenszere a fanyar humor. És az utazás.Például Skóciába. Az a bizonyos árkusos, sándorgyuris humor, persze irodalmi formába öntve, nem érve be a flaszterral, úgy érzem, most az kell.. Halász Margit a humoros tárcanovella nagymestere, ízig-vérig szatirikus, ugyanakkor végtelenül empatikus és rokonszenves. A vitéz közalkalmazott című könyvet ajánljuk minden felnőttnek, karácsonyra, születésnapra remek ajándék közalkalmazottak fája alá. Illetve, mivel szülinapon nincs fa, hát... Kortárs Kiadó, 2019.

Hajnóczy Péter a magyar irodalom egyik tragikus sorsú alakja, igazi zseni volt. A fűtő című elbeszéléskötete 1975-ben jelent meg, s alaposan felborzolta a kedélyeket. Ez volt az Év Botrányköve- ha akkor létezett volna ilyen kategória. A könyvben olvasható elbeszélések ugyanis azokról szólnak, akikről abban a történelmi korban senki sem ír: a perifériára szorult emberekről, alkoholistákról, bukott értelmiségiekről, kommuna-alapításon gondolkodó csalódott értelmiségiekről, és egyéb ilyes figurákról. A kötet legjobb darabja szerintem a Finomfőzelék feltéttel. Egy elmegyógyintézetben vagyunk, ahol két, már sétára kiengedett, tehát viszonylag jobb egészségi állapotban lévő beteg, találkozik. Egy férfi és egy nő, egymásra kiéhezve. Szeretkeznek a bokorban, de egyikük sem akar tartós kapcsolatot. A kommunikáció kiürül, a pár elbeszél egymás mellett. Az alkoholista című műben egy ember önként jelentkezik elvonóra. Gyorsan rá kell döbbennie, hogy ez más világ, mint odakint. A fűtő című alko