Könyvekről mindenkinek

Ross Thomas elképesztő kalandregényének főhőse Citron,a majdnem Pulitzer-díjas újságíró. Hősünk épp a Közép-Afrikai Köztársaságban időzik,mikor kémkedés gyanújával lecsukják.Aranyórája menti meg attól,hogy rabtársai megfojtsák. Reggelire húst is kap,ami vagy kecske,vagy majom, vagy pedig....Egy jogvédő szervezet csinos munkatársa révén kiszabadul,hogy aztán Amerikába hazatérve egy színésznő tulajdonában álló bérház gondnoka legyen.Ahol máris megtalálja őt egy pancser bűnöző felesége. A történet másik szála az amerikai nagypoolitikába vezeti az Olvasót. Ha akad egy szókimondó fickó,aki mindent tud az egyik kongresszusi képviselőjelölt szingapúri cégének korrupciós ügyeiről,s ráadásul az úriember halálos,áttétes prosztatarákban szenved,és ki akar tálalni-akkor arra már a milliárdos politikai lobbista is odafigyel. Csakhogy mielőtt elmondaná,amit tud,két símaszkos férfi jóvoltából halálos közúti baleset éri. Hogy mi köze az újságíróból gondnokká avanzsált Citronnak a szingapúri korrupci

John Toland a 17-18.században élt angol filozófus és deista valláskritikus. Christianity not Mysterious c.értekezésében,mely könyv formájában is megjelent,egyrészt hitet tesz a deista elmélet mellett. Másrészt ki akarja zárni a kereszténységből a szerinte misztikus elemeket,például Krisztus feltámadását. Szerinte Isten mindenkit üdvözíteni akart,ezért nem kér az emberektől olyat,melyet nem tudnak racionálisan felfogni. Tolandnál az értelem megelőzi a hitet. Az értelem,Toland álláspontja szerint,a világ megismerésének egyetlen emberi módja. A Biblia viszont azt mondja,hogy hit által üdvözül az ember. Azt is mondja (Ján 4,24),hogy Istent szellemben és igazságban kell imádni. Toland és az általa képviselt deista felvilágosult eszmék felmérhetetlen káronat okoztak az európai ember szellemi fejlődésében. Mindent racionalizálni,tagadni a hitet,ez nem jó. Ez már istentagadás.   

Sigmund Freud:Leonardo da Vinci gyermekkori álma című esszéje németül megjelent önálló kötetben is,magyarul Freud:Esszék c.könyvében olvasható. Leonardo da Vincinek,a reneszánsz nagy polihisztorának volt egy visszatérő álma. Kisgyerek még,bölcsőben fekszik. Egy szép nyári napon,amikor anyja a bölcsőt az udvarra viszi,egy keselyű száll le a bölcsőre,és elkezdezdi csipkedni a kis Leonardo fejét. Anyja erre odamegy és elzavarja a szemtelen madarat. A történetet később az anya mesélte el a festőnek,akit oly mélyen megrázott a sztori,hogy élete végéig rémálmai voltak. Sigmund Freud értelmezésében a magyarázat egyszerű. Leonardo törvénytelen gyerek volt,ráadásuk homoszexuális. A keselyű Freud szerint a szopni vágyó csecsemőjét cserbenhagyó anya alakjának szimbóluma.Egyúttal a homoszexualitás magyarázata is. De akkor miért az anya menti meg a csecsemőt? Véleményem szerint Freud téved. A keselyű az apa szimbóluma,aki cserben hagyta a gyermekét. Az anya pedig a megmentő. A rémálom pedig n

Barta János a magyar irodalomtudomány kiemelkedő alakja volt,hatása máig eleven a hazai irodalomértésben.Arany János és kortársai című szerkesztett,posztumusz tanulmánykötetében a magyar irodalom 19.századi óriásaival foglalkozik. Madách Tragédiáját elemezve arra keresi a választ,milyen is tulajdonképpen az ádámi, az évai és a luciferi lét. Luciferről szólva megállapítja,hogy az ő alakja egyértelműen túlmutat a népi ördögfigurán. Lucifer a tagadás,a gonoszság, a hiány.Ádám nem találja az egyensúlyt a pozitív és a metafizikai tudás között.Éva pedig, a bűn ellenére,nem érzi úgy,hogy Istennel való kapcsolata megszakadt volna. Kemény Zsigmond szépírói jelentőségét sokan mind a mai napig alábecsülik. Barta János bemutatja Keményt,mint tragikus nőalakok megformálóját, s mint eredeti nyelvteremtő zsenit,aki a Királyhágón túli magyar nyelvre alapozva tudott irodalmat teremteni. Miért él Jókai? Mit mond a modern kor embere számára? Ezt a kérdést sokan feltették már,Barta János izgalmas,soka

Shaun Hutson:Áldozatok című könyve műfaját tekintve horror-pszichothriller. A főhős, Frank Miller,igen érdekes mesterséget űz:horrorfilmekhez készít trükk-effekteket. Az ő munkája a sebesen lövellő vér, a levágott kezű ember stb. Ám az egyik forgatáson megsérül,felrobban egy gyutacs.Miller egyik szeme odalesz,új szemet kap. Egy gyilkos szemét-ám ezt a tényt az orvosok nem árulják ek neki. Miller látása látszólag rendbejön,ám időnként, pár másodpercre minden elhomályosul. Miller ezt nem mondja az orvosoknak. Mindeközben veszdelmes sorozatgyilkos garázdálkodik a városban. Az a módszere,hogy korábbi híres gyilkosok bűntetteit másolja. Nem lehet tudni,hogy legközelebb kit és hogyan gyilkol meg. A sztorira rászáll az egyik menő tévétársaság riporternője. Miller közben furcsa dolgokat lát meg fényképeken. Hátborzongató dolgot.Fel is hívja a nyomozást vezető felügyelőt,aki nem hisz neki... Shaun Hutson kitűnő könyvét mindenkinek ajánljuk,aki szereti az izgalmat,a borzongást.  A könyvet T

Dessewffy Tibor könyve a 21.század világába, a jelenkorba,az Információs Korba nyújt igen színvonalas és gondolatébresztő bevezetést. Megismerhetjük a jelenkorra vonatkozó fontosabb szociológiai elméleteket (Ritzer,Weber,Castells hálózati társadalomról szóló teóriája).Desewffy könyvének legnagyobb érdeme azonban az önálló gondolkodás és kérdezés.Hogyan alakulnak a gazdaság hagyományos szférái az információs korban?Milyen pozíciókat vívhatnak ki maguknak a munkavállalók? Hogyan viszonyulnak a technikai fejlődéshez az emberek? Miért az amerikai egyetemi rendszer vált az információs társadalom egyik hajtóerejévé?Hogyan reagál a közönség a tömegmédiábab bekövetkező változásokra? Mi lesz a család és a keresztény egyházak szerepe az új történelmi koszakban? Ilyen és még sok hasonló kérdésre kapunk választ Dessewffy Tibor:Bevezetés a jelenbe című kitűnő,közérthető nyelven írt könyvéből.