Könyvekről mindenkinek

 A mai gyerekek már alig hallanak természetes visszhangot, mindent ellepett a digitalizáció és az ipari zajszennyezés. Wéber Anikó:Visszhangország című könyve- már olvasni tudóknak szóló kitűnő gyermekkönyv- visszavezet bennünket a természetes mesevilághoz, az apró kis csodák ünnepéhez. Eközben azonban nem feledkezik meg arról, hogy 21. századi gyermekeknek szól a könyv, akik már más tapasztalatokkal rendelkeznek, mint szüleik. De azért igénylik az azonosulást. A főhős, a kis Cinke voltaképpen bárki lehetne, az osztályból, az iskolából, vagy éppen a szomszédból. Eltűnni minden gyermek szereten időnként, főleg, ha nem tud megbírkózni egy adott problémával. És hang alapján tájékozódni, keresni a kapcsolatot egymással és a félig még emlékeinkben élő reális világgal- na, ennél jobb aztán nincs is!  Józan, őszinte emberi szereteten és valódi emberi érzéseken alapuló, mégis korszerű könyvet tett a gyermekek polcára a Szerző és a Kiadó. Remélhetőleg minél többen elolvassák majd.  Pozsonyi Pag

 Makkai Sándor:A magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete című könyve 1927-ben jelent meg. Ady Endre ekkor már nyolc éve halott,ám a költészete körüli viták nem csitulnak. A konzervatívok szemében Ady még mindig csak egy semmire lázadó,erkölcstelen tollforgató,a baloldali gondolkodásúak viszont szellemi elődjüket látják benne,nem is teljesen alaptalanul. Makkai Sándor könyve,ahogy ma mondanánk,demitizálja Adyt. Megkísérli bebizonyítani,hogy nem erkölcstelen,igenis ügyelt a versformákra,nem ivott olyan sokat és nem állt szemben az előkelőkkel. Makkai azt szeretné,ha Ady bekerülne a Horthy-korszak irodalmi kánonjába. És persze az iskolai tananyagba. Ezen törekvését csak részben koronázza siker. Adyt nem lehet megfosztani szélsőségeitől,mert Szabolcska Mihály lesz belőle. A szalon-Ady nem kell senkinek,pláne nem kell az ifjúságnak. Ady Endre a magyar költészet és zsurnalisztika forradalmára. Ezt a dicsőséget még a mégoly kiváló Makkai Sándor sem veheti el tőle. Mindazonáltal a könyv tart

 Megírható egyetlen vastag könyvben a blues története? Hiszen a blues olyan, mint egy hatalmas fa hatalmas gyökere, ebből a zenéből származik a későbbi rock and roll, R&B, soul, és még ki tudja, miféle és hányféle zenei irányzat. Kovács József bebizonyította, hogy a feladat teljesíthető, bár bizonyos kompromisszumokat azért kellett kötni. A blues története a kezdetektől napjainkig kitűnő könyv, a zenetörténet egyik alapműve.  Miért is mondhatjuk ezt? Egyrészt azért, mert társadalmi kontextusba ágyazza a zenét, rámutat az amerikai rabszolgaság és a blues kapcsolatára, ugyanakkor megcáfolja azt a sztereotípiát, miszerint a blues " fekete zene" lenne. Olyan, Európában ismeretlen előadókat ismerünk meg a könyvből, mint Bessie Smith, Ida Cox, Rory Gallagher ( nem vagyok a zenében teljesen tájékozatlan ember, ám be kell vallanom, korábban soha nem hallottam az ír gitárfenoménról), Magic Sam. De olyan, ismert előadókról is rengeteg újat megtudunk, mint a hatvanas évek egyik kult

 Tom Wittgen álnév. Ingeborg Siebenstadt a művész eredeti neve és jó realista bűnügyi regényeket írt, könyvei elsősorban a keleti blokk országaiban voltak népszerűek. A Magánélet című regény főhőse Eiserbeck magánnyomozó, aki tíz év amerikai tartózkodás és szakmai tapasztalatszerzés után látogat haza, az akkori kelet-németországi Passau környékére és nyit ott irodát, ahogyan azt már megszoktuk, csinos, szőke titkárnővel.  Egy nap egy egyszerű parasztasszony állít be Eiserbeck irodájába. Eltűnt a lánya. Csakhogy amikor a magánnyomozó kérdezgetni kezdi, valahogy bizonyos dolgokat nem árul el a hölgyről. Például, hogy viszonya volt az utazási irodában a főnökével. És hogy az erdésszel is volt némi kapcsolata. Aztán egy gyanús fiatalember is képbe kerül. Anyuka azért nem beszélt a három férfiról, mert attól félt, szégyenbe kerül a lánya... Sajnos, nem szégyenbe került, hanem meghalt. Levágott fejét az útszéli árokban találták meg. Valaki rettenetesen haragudott rá.  Tom Wittgen: Magánélet

 Federico García Lorca ikonná vált. Ő lett a világirodalmi kánon szenvedélyes hős lovagja,igazi spanyol,költő és tragikus halált halt katona. Mindemellett háttérbe szorult Federico Garcia Lorca,az író. Pedig az olyan színvonalat elért művei,mint pl. a Vérnász c. dráma,mely többször megjelent önálló könyv alakban is,jól példázzák,mekkora tehetség is volt ez a spanyol fiatalember. A darab a hagyományos színmű,és az igazi,szenvedélyes mediterrán népballada ötvözése. Az első jelenetből megtudjuk,hogy a fiatal fiú nősülni készül. Az anya sajnálkozik fia "elvesztésén",miután férjét és másik fiát késes verekedésben elvesztette.Különösen ideges lesz az asszony,mikor megtudja,hogy a kiszemelt lány korábban jegyese volt Leonardonak,aki ahhoz a családhoz tartozik,akik megkéselték az asszony férjét és fiát.Ráadásul az esküvő napján,kora reggel,Leonardo beállít a lányhoz. A vége,amint azt fantáziadús Olvasóink már kitalálták,egy tragikus végkimenetelű leányszöktetés. De ennekva darabnak a

 A magyar gyermekkönyv-kiadás az utóbbi években eléggé magasra tette a mércét. Menyhért Anna könyvének kézbevétele előtt volt is bennem olyan kérdés: lehet-e manapság egy tengerimalacról sablonmentes történetet írni? Nos, a Tengerimalacom története ( már a cím is játékos, hiszen voltaképpen a család történetét, a szülők gyermek iránti szeretetét festi meg a szöveg és a remek képanyag) bebizonyítja, hogy van még eredetiség az ilyen sztorikban.  Apa allergiás lesz a tengerimalacra. Nyilvánvaló: a kissrácnak le kell mondani az állatról. Ezután visszatekintés következik, hogyan került Gömbi a házhoz, miért morgott eleinte Anya, hogyan és miért csatázott Gömbi és Picur- és ami a legjobb a sztoriban: előkerül Apa halas naplója, amit még gyermekkorában írt. Ebből pedig az derül ki, hogy kitartással minden sikerül.  Nagyon okos gyermekkönyvet írt Menyhért Anna, van benne valami eredendő jóság, amely azonban sosem éri el a giccshatárt. Ez egy kőkeményen 21. századi történet,úgy ,ahogy azt egy g

 Douglas Clarknak, mint krimiírónak nevét kis hazánkban nem jegyzik. Kár, mert a Gyilkosság a leányiskolában nagyon profi módon megírt bűnügyi regény. Nem azt állítom, hogy a könyvespolc dísze, de mint szórakoztató könyv kiemelkedik műfajából.  A vidéki angol leányiskola igazgatónője titokzatos körülmények között meghal. A rendőrség idegenkezűség nyomát nem találja. Balesetre, szívszélhűdésre vagy öngyilkosságra gyanakodnak. Ám van egy igencsak gyanús körülmény. Miss Holland aznap felhívta az édesanyját,és azt mondta, meg akarja látogatni és egy örömhírt közölni vele. Azonkívül találtak Máltáról szóló utazási prospektusokat. Aki Máltára készül, valószínűleg nem lesz öngyilkos...A boncolás kimutatja,hogy Miss Holland halálát aranyeső-mérgezés okozta. Az aranyeső termése olyan, mint a borsóé, talán összekeverhette főzésnél? Az áldozat képzett botanikus volt, aligha követett el ekkora hibát.  A helyiek- némi presztízscsata után- a Scotland Yard segítségét kérik. Masters felügyelő és csapa