Könyvekről mindenkinek

 Egyik jó ismerősöm szóvá tette,hogy kónyvajánló oldalunkról szinte teljes egészében hiányzik a magyar szórakoztató irodalom halhatatlan legendája,Rejtő Jenő. Hát,mi tagadás,igaza volt ennek a jó ismerősnek,úgyhogy igyekszünk pótolni a mulasztást. Kezdjük mindjárt egy olyan könyvvel,amit a magyar olvasóközönség nagy része még nem ismer. Rejtő Jenő Gibson Lavery álnéven jelentette meg A Nevada szelleme című western-regényét,amely valójában inkább western-paródia. Hogy miért mondhatjuk ezt?Az alábbi okokból: 1. Olyan szereplők tünedeznek fel a regény lapjain,akik "tisztességes"western-könyvekben labdába sem rúghatnának. Kiemelkedik közülük egy porszívóügynök,ami azért furcsa,mert a 19.századi Vadnyugaton még nem használtak elektromos porszívót,lévén,hogy nem ismerték az elektromos áramot sem. Ez rejtői humor.  2. Míg a hagyományos westernekben a főhős cowboy erős,bátor,rettenthetetlen és az igazság bajnoka,addig A Nevada szellemének főhőssé avanzsált cowboya,Tom Patkins,nemcsak

 Szeretem,amikor egy élvonalbeli literátor ironikusan szólal meg. Mert a humor,a keserédes irónia mindvégig része a költő-író-esztéta életének. Még akkor is,ha ez az életmű nem minden darabjában vehető észre.  Veszelka Attila tudja ezt. Éppen ezért A költő,aki hülye verseket írt,szatirikussága tőbbrétegű. Kifigurázza a társadalmat,amely a költőt körülveszi. Bürokratákból agilis vállalkozók lesznek,normális emberek elképesztő hivatásokat választanak (halottsirató),van,aki nyomul,van,aki visszavonul. A zenész a szabadságot keresi,s közben függőségek rabja lesz,aki pedig nem törődik a szabadsággal,azt valósággal körbeveszi a szabadság. Ha még nem találták volna ki,a rendszerváltás időszakáról beszél nekünk Veszelka Attila,amikor is mindenki igyekezett átállítani az életét. Kinek sikerült,kinek nem.  A szatíra második rétege a költői sors,alkotói életpálya görbe tūkrön át való megjelenítése. Már a könyv címe is igencsak elgondolkodtató. Hiszen minden költő ugyanazt csinálja:"hülye&quo

 Hahner Péter a magyar történetírás egyik vezető alakjává nőtte ki magát. Méltán:alapossága,tág érdeklődése jó tollal párosul.Világtörténelmi kaleidoszkópmagyar szemmel c.könyve azokat az írásokat tartalmazza,melyeket Szerző a Rubicon folyóiratban tett közzé. Az írások első csoportja a történelem elméletéről,alapfogalmakról,a történetírás történetéről szól. Mi az,hogy forradalom,demokrácia,mit értettek proletárdiktatúra alatt az orosz bolsevikok,milyen válságokon megy és ment keresztül a nyugati történetírás?Elgondolkodtató írások ezek,arra késztetik az Olvasót,hogy ne dobálózzon csak úgy a szavakkal... A kötet legjelentősebb részét a Franciaország históriájával kapcsolatos esszék,tanulmányok teszik ki. Hogyan alakult ki az egységes Franciaország?Kik voltak a középkori Francia Királyság legjelentősebb uralkodói? Mily módon alakult ki az angoltól eltérő rendiség?Győztesnek vagy vesztesnek tekinthetjük-e a koraújkori Franciaországot?Hogyan épült fel a Napkirály állama? És aztán a a franc

 Wilbur Smith a kalandregény modern nagymestere. Kitűnő stílusérzék,könnyed,mégis igényesnek ható stílus jellemzi könyveit. Jó példa erre A hetedik tekercs című alkotása is,ami hamar nemzetközi bestsellerré lett. Royan,a kitűnő régésznő és Nicholas,a fiatal,jóképű és dúsgazdag mecénás-ahogy az már kalandregényekhez illik,szeretik egymást,de félnek bevallani érzéseiket-rábukkannak egy Taita nevű,ókori egyiptomi szolga feljegyzéseire. A tekerecsek homályosan említést tesznek Mamose fáraó sírjáról is. A két fiatal úgy dönt-talán elhamarkodottan-hogy expedíciót indítanak és megtalálják a sírt. Csakhogy mintha Taita szelleme folyton akadályozná őket céljaik elérésében. Szellemek,ijesztő jelenségek,dúsgazdag amerikai vetélytárs felbukkanása-lehet,hogy Egyiptom magába zárja titokzatos kincsét? Vagy lehetséges,hogy nem is okkult szellemi erők,hanem nagyon is emberi szándékok ijesztik el a régészeket? Wilbur Smith könyvét elsősorban azoknak az Olvasóknak ajánljuk,akik szeretik a feszültségtelje

 John Dickson Carr amerikai író történelmi krimije az 1750-es években játszódik. Jeffrey,a történet főhőse,tolvajfogóként keresi kenyerét,ami nem számít különösebben előkelő foglalkozásnak. Egy alkalommal felkérést kap a nagyhatalmú Sir Mortimer Ralstontól. Meg kell találnia a főúr unokahúgát,Peget,aki Franciaországba szökött,és hazahoznia. Jeff különös helyen talál rá a lányra:XIV.Lajos király szeretőjének bordélyházában. Megszökteti,hajóval titokban áthozatja Angliába-ám útközben beleszeret. Hagyja,hogy Londonban megszökjék tőle a lány,aztán egy kísértetházban együtt találnak rá egy holttestre. Az uzsorásként és kártyajósként is ismert öregaaszzonyon nincs seb,mérgezés nyomát sem mutatja ki az orvos-da arcán valami olyan rémület ūl,hogy abba még az Olvasó is beleremeg...Hogy aztán mi köze mindehhez a London Bridge-nek, miért gyanús Jeffnek a rendkívül rossz természetű nagynéni,s milyen titkos játékot játszik a háttérben Fielding bíró,azt megtudhatjuk,ha elolvassuk John Dickson Carr:A

 1894.március 20-án eltávozott közülünk a modernkori magyar történelem egyik legnagyobb alakja,a "turini remete",Kossuth Lajos. 1894.március 21-én a debreceni székhelyű Csokonai Nyomda és Kiadó Részvénytársaság megjelentette Kossuth Lajos élete és halála című kiadványát. A mű Szerzője ismeretlen. A nyolc énekből álló költemény elbeszéli Kossuth ifjúkorát,reformkori politikai küzdelmeit,részletesen szól az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről,ír az emigráns Kossuthról,és részletesen ecseteli a nemzet fájdalmát,amit a magyar nép Kossuth Lajos halála iránt érez.  Legalábbis azt gondolom,erről szól. Az Ismeretlen Szerző könyve ugyanis-nincs meg. Sem antikváriusnál,sem könyvtárakban,sem múzeumokban egyetlen példány sem maradt fenn belőle. Akkor honnan tudjuk,hogy létezett ez a könyv?Onnan,hogy a korabeli debreceni lapok már kész tényként közölték megjelenését,idéztek is belőle,borítóképet is mutattak. A Kossuth Lajos élete és halála címü könyv tehát megje

 Érdemes olykor fellapozni régebben kiadott tudományos műveket. Igaz,hogy a legújabb eredmények természetszerűleg nem olvashatók benne,viszont vizsgálódásaik szempontja egészen más,mint a kortárs tudósoké. Ez pedig termékenyítőleg hathat a jelen tudósa számára is. Király György:A magyar ősköltészet című könyve 1921-ben jelent meg. Amennyire lehetett abban a korban,Szerző igyekezett interdiszciplináris módon közelíteni a témához. Véleménye szerint a honfoglalás időszakában a magyar nép már kulturálisan egységes volt,egy nyelvet beszélt. Volt epikája,lírája és alkalomszerűen előadott drámája. A költészetet hivatásszerű táltosok művelték,de ezek semmiképpen sem voltak sámánok. Király tehát élesen elválasztja táltos és sámán fogalmát,szerepkörét. A magyar ősköltészet formája szerinte hosszú,rímtelen sorokból álló prózavers,amely aztán nyugati hatásra különböző versformákra oszlott. Milyen kapcsolatban állt a hun költészettel a magyar költészet?Király szerint a magyar-hun rokonsággal és enn