Könyvekről mindenkinek

Richard Susskind és Daniel Susskind könyve arról szól, hgyan alakul az egyes szakmák helyzete a 21. században. A Susskind szerzőpáros koncepciója szerint a jelenlegi szakmák vagy megszűnnek, vagy átalakulnak, a technológiai fejlődés miatt. Az átalakulás vált valóra. Az egyes értelmiségi szakmák nem szűntek meg. Ugyanúgy szükség van orovsokra, ügyvédekre, tanárokra, újságírókra, mint a 20. században, csak éppen ezekenek a munkáknak a jellege változott meg. Van olyan orvos, aki kizárólag tanácsadással foglalkozik. Van olyan ügyvéd, aki kizárólag e-mailban érintkezik ügyfeleivel. A társadalom annyiban konvencionális maradt, hogy igényt tart a képzettségre és a szaktudásra. Persze, akadnak kóklerek, akik öthónapos gyorstalpaló elvégzése után már kész és sikeres természetgyógyászként exponálják magukat, de azért egy város mindig tudja, kik a jó ügyvédei, melyik orvossal érdemes magad megműttetni, hová érdemes iskolába járatni a gyereket. Kijelenthetjük, hogy a társadalmi szokásarendszer-

Ha valaki megírja a 20.század magyar irodalomtörténetét, Szilvási Lajos neve megkerülhetetlen lesz. Nem azért, mert az igen magas mezőnyből Szilvási tudott volna a legjobban írni, vagy éppen társadalmat ábrázolni. Hanem azért, mert a Kádár-korszak magyar írói közül ő érezte legjobban azt, hogy miről is akarnak olvasni az emberek. Az Albérlet a Síp utcában című könyv látszólag társadalomábrázoló regény. Főhőse, a mindössze harmincas évei elején járó Kelemen doktor, éppen " válságban van". Egyre jobban megbarátkozik az alkohollal ( különösen a konyakot kedveli), s ez a barátság már a kollégák és végül a betegek szemében is feltűnő lesz. Szakmai ambíciói alaposan megcsappannak, kutatásait is feladja, úgysem bírná ilyen pszichés állapotban. Szállodában lakik, mert elvált feleségétől, a folyton, de nem alaptalanul féltékenykedő Iréntől. Egy este aztán felhívja őt barátja, a bárzongorista. Talált neki egy albérletet. Meglehetősen kicsi, de megteszi. Ettől kezdve Kelemen doktor

Dag Heward-Mills orvosból lett lelkipásztor, igehirdetésein már sokezren tértek meg, úgyhogy tudja, mit beszél. Hűség és hűtlenség című könyvében azt állítja, hogy egyházi szolgáló számára legfontosabb a hűség. ( A héberben egyébként a hit és a hűség szavaknak közös a szótöve...). Heward-Mills felsorolja mindazokat a jeleket, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valaki hűtlenné válik, vagy az adott egyházhoz, vagy egészében véve Isten ügyéhez. Az nyilvánvalónak látszik, hogy aki szakadást szít, pletykál, rágalmaz, meg egyéb effélét tesz, azzal az emberrel gondok vannak. De hogy a jegyzetelés hiánya a hűtlenség jele volna? Ezen az alapon minden második keresztény hűtlen. Véleményem szerint itt a Szerző kissé túloz. De az alapgondolat, hogy a hűség minden és a hűtlenség semmi, az nagyon is igaz. Modern fogyasztói társadalmunk nem tesz mást, csak folyton hűtlenségre buzdít. Mert ha valamit elhasználsz, vehetsz másikat. Egyszerű, nem? de Isten nem a fogyasztói társadalom logikája

A könyv alcíme: A Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig. Az őrültekkel soha nem tudtunk mit kezdeni. Andrew Scull könyve voltaképpen sikertelen kísérletek sokaságának lelket-megrendítő katalógusa. Az őrület kultúrtörténete áttekinti mindazokat a módokat, ahogyan a különböző kultúrák a történelem folyamán bántak vagy bánni kívántak az őrültnek bélyegzett emberekkel. Az őrületet sokáig kizárólag démonikus erőknek tulajdonították. Ám a keresztény egyház sokáig elutasította a démonűzést, mint ördögtől való és bizonytalan kimenetelű vallásos aktust. Amikor azonban kiderült,m hogy a vásári sarlatán orvosok biologikus módszerei- érvégés, köpölyözés, a fej sütögetése forró vasakkal, ököllel történő verés- majd a 18.századtól a magukat felvilágosultnak tartó " orvosok" kísérletei, például elektromosság alkalmazása a legkülönbözőbb testrészeken, majd a 20 .század csodának kikiáltott módszere, a lobotómia, nem hoz eredményt, akkor jöttek rá egy egyszerű igazsá

Nagyon keveset tudunk a menedzserbetegségek valódi természetéről. Mindannyian hallottunk-tanultunk már stresszről, elhízásról meg magas vérnyomásról, de hogy ezek hogyan károsítják az emberi szervezetet, arról a nagyközönség nagy részének fogalma sincs. Dr.Valló Ágnes és Dr.Nemes János: Menedzserbetegségek c. könyve segít nekünk eligazodni a 21.század egyik leggyakoribb betegségcsoportjának titkai között. Megtudhatjuk, mi a stressz jó és rossz "tulajdonsága". Képet kapunk az elhízás természetéről, a BMO-indexről ( magunk is kiszámolhatjuk sajátunkat), megtudhatjuk, mi a jó és rossz koleszterin- és a testi tünetek hátterében mindig elővillan a személyiség. Mert a menedzserbetegség kiváltó okai mindig a pszichében, a múltban, a traumákban, az életformákban keresendők. Egyszerre kell orvosnak és pszichológusnak lenni annak, aki ezen betegségek gyógyítására vállalkozik. Miért jelentkeznek testi tünetek a feladatától szorongó anyában? Hogyan befolyásolja gyermeke jövőbeni egészs

Emelie Schepp Post mortem című könyvének az Év Krimije címet is adományozhatnánk, ha lenne ilyen. Nagyon nehéz ma jó és eredeti bűnügyi regényt írni, hiszen a nagy dömpingben már szinte minden potenciális cselekményelemet elkoptattak a Szerzők. Emelie Scheppnek sikerül megtalálni a réseket, azokat a pici kis finomságokat, melyek eredetivé tehetnek egy krimit még a 21. században is. Nem orvos a főhős, hanem mentőápoló. A felügyelő nem antihős,nem részeges, nem akarják kirúgni a rendőrségtől, egyszerűen csak nyomozó, mert ez a munkája, mindemellett azért lelke is van. A bűntett részleteit csak annyira naturalista módon ábrázolja a Szerző, hogy az ne sértse a jóízlést. A cselekményelemek pedig oly módon következnek egymásból, hogy szinte lineáris logikai kapcsolat alakul ki az egyes fejezetek között. Szóval, Emilie Schepp krimije nagyszerű, kellene neki egy kis reklám, mely kiemeli ezt a könyvet az áradatból. Mert ha van könyv, amely megérdemli, hogy elolvassák, hát a Post mortem az. J

Robin Cook legújabb orvoskrimi-bestsellere mindenki számára ajánlható, aki szeret izgulni olvasás közben. A Sarlatánok című könyv mindazonáltal kritika is: kritika a felszínes, elüzletiesedett világ, az emberéletet pusztán árunak tekintő kapitalizmus felett. A történet- amúgy Robin Cook módjára- természetesen egy kórházban játszódik, ahol is egészséges emberek halnak meg, senki nem tudja, miért. A kórház vezetése arra gyanakszik, valami nem odavaló erő dolgozik az intézményben, Dr. Noah Rothauser viszont jól tudja: sorozatgyilkos szedi áldozatait. De ki lehet az? Talán maga Rothauser? Lehet, hogy dupla csavar van a történetben? Robin Cook nagyon ügyesen variálja a szálakat, nem lehet tudni, hogy ki áll az igazság oldalán, és ki szegődött a Sátán szolgálatába. Nagyon ügyesen, fifikásan megírt könyv, igazi mestermű.  ( Geopen Kiadó, 2018.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: mediaszemle.blogspot.com Egy jó kockázati életbiztosítás pótolja a családtag halálával k

A vicc irodalmi műfaj, amin persze nevethetünk is, de gondolhatjuk komolyan. Mert ha a vicc jó, akkor megmarad az emlékezetben. Kúltúrát, személyiséget formál. Hát, én nem tudom, ki ez a Kágé, de a könyvön hatalmast röhögtem. Úgy kell majd a padlóról összeakaprni, de tényleg. A könyvtárosok is néztek nagyot, mit nevetek én egy könyvö, nem szokás errefelé az ilyesmi. Hatalmas, bombasztikus orvos, és betegviccek. Olvassa Ön is, esküszöm, nem fog fájni.... Amit pedig kétségkívül el kell ismernünk ,az az ízlés. Ennek a Kágénak van. A könyvben szereplő viccek nem trágárak, nem sértenek jóhírt és becsületet, akár még keresztény ember is olvashatja ezeket, s azt sem kell szégyellnie, ha olykor nevet.  Vizitdíjat pedig nem kell fizetnünk. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Most komolyan: sajtóról szóló oldal: mediaszemle.blogspot.com xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítások magánszemélyeknek, vállalkozóknak. 06 70 208 38 74

A könyv alcíme: Egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról Nagyon vegyes érzésekkel forgattam ezt a könyvet. Biztos vagyok benne, hogy Szerzője, Dr. Eben Alexander, kitűnő orvos. Nagyon sajnálom őt azokért a keserves betegségekért, melyeken keresztül kellett mennie. Azt is elhiszem, hogy kómában fekve tapasztalt valami olyat, amilyet korábban, egészségesen élve, nem. Csakhogy... Az egész megtapasztalásból valami olyan misztikus következtetést vont le, mely mind a józan ésszel, mind a keresztény hitelvekkel ellenkezik. A doktor szerint van egy Mag, mely teremtette és irányítja a világot, az evilágot és túlvilágot is, és az ő lelke ennek a Magnak a birodalmában járt, miközben teste kómában feküdt, és sorvadt. A Halálközeli Élmények ( HKÉ) megtapasztalása- ha egyáltalán léteznek halálközeli élmények...- sokakat helytelen következtetésekre irányít. Valamiféle, leginkább a keleti kultuszokra emlékeztető " másik világ", vagy " Nirvána" jut eszükbe, pedig nem erről van