Könyvekről mindenkinek

Egy koraábbi blogbejegyzésben már utaltam rá: nem értem, miért olvasok olyan szívesen valódi bűntényekről szóló könyveket. Azóta rájöttem: azért, mert ezekben az írásokban a tettes mindig lelepleződik, győz az igazság, s ugyebár az élet nem igazságos: valaki meghal, de a könyv akkor legyen igazságos, és a nyomozók találják meg a tettest. A Gyilkosság a villában című könyv az 1980-as évek legdurvább-legérdekesebb bűntényeiről szól. Olvashatunk egy szerelmi háromszögről, amely azzal ért véget, hogy a tehetős tanyagazda felesége meghalt. Vezda János hátborzongatóan írja le egy saját lányát molesztáló örjöngő bűnöző ( apának szándékosan nem nevezem) történetét. Riportot olvashatunk a kalocsai börtön női foglyairól: engem leginkább az a primitívség ejtett ámulatba, ahogy ezek a nők gondolkoznak-viselkednek. Akad persze- hiszen a nyolcvanas évek végén jelent meg a könyv- politikai propaganda is, 1956-ban újjáalakult a rendőrség híres-hírhedt alakulata, az R-csoport. Nagyon elszomorított a

akarsz röhögni egy irtózatosat? Na, figyelj: " A történelmi materializmus, mint olyan, tárgyát filozófiai általánosságban ragadja meg: megfogalmazza " a társadalmat, a társadalmi fejlődést, törvényeit és hajtóerőit, a társadalmi életet totalitásában, összességében, oldalainak, viszonyainak, folyamatainak belső összefüggésében és kölcsönhatásában vizsgálja." ( Idézet a Marxista filozófia alapjai című könyvből, Kossuth, 1960.), Hollitscher idézi könyve magyar kiadásának 49. oldalán Kedves Olvasó! Ha még nem volnál járatos marxista szexológiában, elmondanám, hogy Hollitscher úr Szexualitás és társadalom című könyve totálisan kimeríti ezt a témát. Olyan művekből olvashatsz idézeteket, mint Engelstől A német parasztháború, A család, a magántulajdon és az állam eredete, Marxtól és Engelstől A politikai gazdaságtan bírálatához, Lenin Válogatott művei III. kötet, de elkalandozhatsz a Pszichoanalízis és marxizmus című könyv élményes szövegvilágába. Hogy aztán hogyan kerül Mar

A könyv alcíme:Az vagy, amire klikkelsz A Big Data világában számtalan cég foglalkozik azzal, hogy hatalmas adathalmazokat elemezve próbálja megállapítani emberek vásárlási szokásait, politikai preferenciáit, szexuális viselkedésformáit, irodalmi érdeklődését, kedvenc szórakozásait, stb. Aztán ezeket az adatokat szinkronba hozzák egymással, pl. megvizsgálják, hogy adott sportegyesület szurkolói melyik politikai pártra szavaznak. Seth Stephens-Dawidowitz maga is részese volt ennek a folyamatnak, a Google-nál dolgozott, mint adattudós. Mindenki hazudik című könyve alaposan felkavarhatja a szakmát. Stephen-Dawidowitz ugyanis azt állítja, az egész módszer rossz. Rossz azért, mert az emberek hazudnak magukról. Rossz azért, mert alig vesz figyelembe külső körülményeket- például, hogy az erőszakos mozifilmek levetítésének napján csökken az erőszak az adott településen, mivel az erőszakért rajongók a moziban ülnek. Vagy nem veszi figyelembe azt, hogy egy politikai mozgalom tagjai nem felt

Hogy ócska és közhelyes humorral kezdjem:Arundhati Roy könyvének olvasása számomra nem okozott felhőtlen boldogságot...A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma regény, több szálon futó, olykor egymásbaívelő cselekménnyel, s az indiai Szerző szándéka szerint keresztmetszetet ad a mai India összetett és sok problémától gyötört társadalmáról. Hogy ócska humorral folytassam, szerintem ebből a merész célkitűzésből csak a probléma maradt. A cselekmény egyik szála egy transzvesztitáról, bizonyos Andzsumról szól, akit ellenségei nem ölnek meg, mert nem akarják vérével beszennyezni a fegyverüket- és természetesen, Arundhati Roy mindennek kapcsán a toleranciáról elmélkedik. Felvetődik a kérdés: mennyire tipikus figurája az indiai társadalomnak a transzvesztita? Semennyire. Mint ahogy atipikus figura marad az európai, az amerikai, a japán, a mongol és a dzsumdzsum kultúrában is. Az emberek többsége nem akar transzvesztita lenni, inkább valami szakmát tanul...Arundhati Roy persze nem erre a következt

Ha valaki megírja a 20.század magyar irodalomtörténetét, Szilvási Lajos neve megkerülhetetlen lesz. Nem azért, mert az igen magas mezőnyből Szilvási tudott volna a legjobban írni, vagy éppen társadalmat ábrázolni. Hanem azért, mert a Kádár-korszak magyar írói közül ő érezte legjobban azt, hogy miről is akarnak olvasni az emberek. Az Albérlet a Síp utcában című könyv látszólag társadalomábrázoló regény. Főhőse, a mindössze harmincas évei elején járó Kelemen doktor, éppen " válságban van". Egyre jobban megbarátkozik az alkohollal ( különösen a konyakot kedveli), s ez a barátság már a kollégák és végül a betegek szemében is feltűnő lesz. Szakmai ambíciói alaposan megcsappannak, kutatásait is feladja, úgysem bírná ilyen pszichés állapotban. Szállodában lakik, mert elvált feleségétől, a folyton, de nem alaptalanul féltékenykedő Iréntől. Egy este aztán felhívja őt barátja, a bárzongorista. Talált neki egy albérletet. Meglehetősen kicsi, de megteszi. Ettől kezdve Kelemen doktor

Szilvási Lajos a Kádár-korszak nagy és ünnepelt és jól fizetett bestseller-írója volt, éppen ezért a politikai rendszerváltás után kitalálták, hogy voltaképpen rossz író. most, hogy a balra-jobbra kilengő mérleg nyelve helyrebillenni látszik, kijelenthetjük: Szilvási Lajos alapvetően nem volt egy Thomas Mann, ennek ellenére írt jó könyveket. Az Egymás szemében éppen ezek közé a könyvek közé tartozik. A regény cselekménye két fiatal naplójából épül fel. Attila és Tamara középiskolások, egymásba szeretnek, bár Attila részéről ez az érzelem mindig kicsit inog...A kapcsolat hullámzik, mind minden diákszerelem, aztán jön a dráma vég. Nem kell aggódni, nem hal meg senki. Csak éppen kiderül valami a lányról, ami szerintem minden Olvasót meglepetésként ér...Attilát meg aztán pláne. Két okból érdemes elolvasni a 21. században ezt a könyvet. Egyrészt megtudhatjuk, belőle, milyen is volt fiatalnak lenni 1975-ben, hogyan viszonyultak a fiatalok a tanárokhoz, szülőkhöz. ezzel összefüggésben. m

Vagány fickó ez a Jack Reacher. Lee Child könyveiben megteremtette a 21. századi férfi archetípusát. Olyan krimihőst, akik mindannyian szeretnénk lenni. Erős, kemény, ugyanakkor nem zavaróan intelligens, és olykor kedves. Lee Child a 21. század egyik legjobb bestseller-írója, remekül tud karaktert formázni. A Nincs mit veszítened című könyv története az amerikai Középnyugaton játszódik. Itt áll két magányos, imndentől és Istentől elhagyott kisváros, Hope és Despair. Ezek beszélő nevek, az előbbi azt jelenti, Remény, az utóbbi azt: Kétségbeesés. Reachert letartóztatják csavargásért, s elkezdi fúrni oldalát a kíváncsiság: vajon miért gyűlölik itt ennyire az idegent? Mi az a sötét titok, amit ennyire kell óvni? Child könyve felhívja a figyelmet egy napjainkban sajnos újra kibontakozó jelenségre: a társadalmi szintű paranoiára. Ha egy közösségnek ( és most mindegy ,hogy amerikai kisvárosról vagy kommunista diktatúráról beszélünk) rossz a lelkiismerete, ha foltos a történelme,akkor szoro

Nagyon jó keresztény könyv. Szerzőt nem jegyeznek- kár, mert megérdemelné! Nagyon nagy szükség van manapság olyan könyvekre, melyek Krisztus igazságához vezetik a fiatalokat, méghozzá közérthető, befogadható nyelvezettel. Az Ifjúságodat tedd eredményessé! ilyen könyv. Bármelyik keresztény felekezethez tartozó fiatal vagy idősebb evangelizátor haszonnal forgathatja, bár hozzátesszük: Istent következetesen Jehovának nevezi a Szerző... Milyen kérdésekről is olvashatunk a könyvben? Csak néhányat emelnék ki: Mi az élet célja? Miért teremtette Isten a férfit és a nőt? Mi a család szerepe a társadalomban? Mikor érdemes elkezdeni a nemi életét? Miért bűn az önkielégítés és a homoszexualitás? Miért kell iskolába járni? Mi a helyes viszony az anyagi javakhoz? Hogyan lehet elkerülni, hogy függővé válj különböző szerektől? Szabad-e keresztény embernek alkoholt fogyasztani? Ilyen, a fiatalokat foglalkoztató kérdéseket tárgyal a könyv, bibliai, mindig őszinte szellemben. A bűnök iránt zéró toler

Talán nehezen hisszük el, de a jog világa egy folytonosan változó rendszer, és ez a változás a 21.században még gyorsabb is, mint ahogy azt elképzelhetjük. Fleck Zoltán:Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban című könyve jogszociológiai vizsgálódás, jog és társadalom összefüggéseiről tesz fel kérdéseket és ad nagyon korrekt, pontos válaszokat. Mi a jogállam, mit jelent a jogállamiság? Melyek a jogállamiság kulturális gyökerei s ezek a gyökerek mennyire ágyazódtak be Magyarországon? Miért veszedelmes a politika és jog viszonya? Mi a populizmus, milyen etatista tendenciákat érzékelhetünk a mai magyar társadalomban? Mi az a participációs populizmus?Függetlennek tekinthetjük-e a bíróságokat? Mennyiben különbözik hazánk joggyakorlata más EU-s országok joggyakorlatától? Kell-e változtatni a bírák képzésén? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az érdeklődő Olvasó Fleck Tibor könyvéből. Sodró, magával ragadó, ugyanakkor tudományos alaposságú tárgyalása a témáknak. M

Bevallom, Nemere Istvánt igencsak egyenlőtlen színvonalú írónak tartom- de hogyan is írhatna valaki 600 kiváló regényt? Ekkora irodalmi mennyiségnél óhatatlanul is be-becsúsznak gyengébb művek. De a Triton-gyilkosságok nem az, sőt, kiemelkedő rangú könyv. A sci-fi- krimi 1977-ben jelent meg a Megvető Kiadónál, remek gondozásban. A történet a 25. században játszódik. Egy űrhajó véletlenül felfedez egy Föld-szerű bolygót, a Tritont. A Földön ez politikai vitákat vált ki, sokan ugyanis inkább a jóval közelebbi Marsra szeretnék telepíteni a túlnépesedett emberi társadalom fölöslegét. Aztán néhány év múlva az expedíció egyik tagja véletlenül ( véletlenül?9 kizuhan egy afrikai szálloda erkélyéről. Egy másik tagot, egy egyetemi professort, brutálisan meggyilkolnak. Bolton felügyelő gyanakodni kezd- vajon megakarják ölni az expedíció tagjait? És ha igen, kinek áll ez érdekében? Nemere István sajátosan szerkeszti a történetet: fiktív okiratokon keresztül tárul fel előttünk ez a sajátos, 25.

Irvin D. Yalom  amerikai pszichiáter, író, magyarul leginkább az Amikor Nietzsche sírt című könyve aratott közönségsikert. A Terápiás hazugságok nagyon jól, finoman megírt, mégis, letehetetlen pszichiátriai krimi, több szálon futó cselekménnyel, meglepő végkifejlettel- ahol is az érzelmek betegessé válását, a folyamatot követhetjük nyomon, azt, hogyan lesz valakiből gyilkos. A történet egy pszichiátriai rendelőben indul. Egyik pszichiáter vizsgálja a másikat: az idős prof ellen fegyelmi vizsgálat zajlik, miután egyik nőbetege megvádolta, hogy szexuálisan helytelen viselkedést tanúsított vele szemben. A prof beszél a beteggel, bizonyos Belle-vel kialakuló szakmai kapcsolatáról , a személyre szabott terápia szükségességéről. A nő finoman szólva is tartózkodó volt, míg az orvos mindent megtett azért, hogy feltárja a nő korábban elszenvedett traumáit, megtudja, mi az oka anorexiájának-bulémiájának, sírási rohamainak, szeretetképtelenségének. Legalábbis ezt mondja a professzor, aki kissé l

A kriktkusok Dashiel Hammett legjobb regényének tartják, bár az amerikai krimi atyja nem igazán osztotta ezt a véleményt...A történet szerint Ned, aki egy intelligens szerencsejáték-függő, éppen pechszériában van. Annyira legatyásodik, hogy a kaszinó tulajához megy kölcsönkérni. A tulaj mellékesen megemlíti neki, hogy beszáll a politikába. Ma estére is hivatalos vacsorára valami szenátorékhoz. Csakhogy Ned holtan találja a szenátor fiát a kaszinó közelében. Nem akarja megkockáztatni, hogy rendőrség összefüggésbe hozza a gyilkosságot a kaszinóval, ezért magánnyomozásba kezd. Kiderül, hogy az áldozat jelentős összeget várt egyik adósától, aki nem mellékesen Nednek is tartozik. Ezután vesznek az események igazán váratlan fordulatot. Dashiel Hammett zsenialitása és szokatlansága abból áll, hogy a gengszterre ruházza a nyomozó szerepét. Jó és rossz tehát összefonódik, csakúgy, mint az amerikai társadalomban a szesztilalom korszakában. Az üvegkulcs tehát nemcsak krimiként, hanem sajátos t

Győrfi Károly meglehetősen ijesztő című könyve voltaképpen egy látlelet Európa 21.század eleji gazdasági-társadalmi -politikai állapotáról. Az Európa értékrendi válsága- úton a vég felé nem a mostanában oly divatos neo-apokaliptikus művek sorát gyarapítja, hanem egyéni látásmóddal közelíti meg a problémákat. Európa már nem a világ vezető hatalma. Az USA és Kína gazdaságilag lekörözte- bár Amerikával kapcsolatban azért tehetnénk nem túl hízelgő megjegyzéseket- ráadásul odalett az Öreg Kontinens szellemi vonzereje is Keresztény alapelveit feladta, elkötelezte magát valamiféle megnevezhetetlen multikulturális " eszme"-rendszertelenség mellett, melyben a lebutított amerikai akciófilmek egyenértékűek a modern építészet legnagyszerűbb alkotásaival. Európa vákuumát pedig idegen erők, test- és szellemidegen szubsztanciák igyekeznek kitölteni, destruktív tartalommal és visszatetsző formákkal. A baj az, hogy még a Győrfi Károlyhoz hasonló felkészültségű, kiváló tollú Szerzők sem tudn

Mocsáry Lajos: A magyar társasélet című könyve a 19. század közepén jelent meg. Mocsáry- akit a nemzetiségi kérdés szakértőjeként tart számon a történelem, pedig sokoldalú elméleti-publicisztikai munkásságot fejtett ki- arra vállalkozott, hogy jóval a szociológia tudományának megszületése előtt átfogó képet adjon kora Magyarországának társadalmáról, külön kiemelve az elit szerepét. Milyennek is ábrázolja Mocsáry az önkényuralom korszakának magyar társadalmát? Hát, mi tagadás, nem éppen pozitív színben tünteti azt fel. Különösen a nemesség és a nagypolgárság kapcsán említ a Szerző negatív, sokszor elfogult hangnemű dolgokat. Az arisztokrácia szerinte összeolvadt a sznob nagypolgársággal, mert szüksége volt pénzre, miután iparból és kereskedelemből nem tudott megélni. Az elit műveltsége egyáltalán nem nevezhető nemzetinek: miközben politikailag erős németellenesség, kulturálisan igen erőteljes német orientáció figyelhető meg. A gyerekeiket is szívesebben járatják német iskolába. A k

Tomasso Campanella istenes életű szerzetes 1602-ben, az inkvizíció börtönében írta Napváros című utópisztikus könyvét. Egy olyan társadalmat rajzol Olvasói elé, melyben a vezérelv az abszolút igazság. Mindenki egyenlő, és mindenki dolgozik. A munkát, a mesterség gyakorlását tartják igazi nemesemberhez méltó feladatnak, nem a henyélést. A Nap a főisten, de vannak kisebb istenek is, mégpedig az emberi kreativitás különböző területei, pl. Fizikus, Retorikus stb. A gyermekeket közösségben nevelik, megtanítják mesterségre, humán- és természettudományokra. Mindenki azt a mesterséget vagy tudományt műveli felnőttkorában, melyre gyermekkorában legalkalmasabbnak bizonyult. Nagyon alaposan szabályozzák a gyermeknemzést. Kiválasztják, melyik férfi melyik nővel passzolna leginkább. Háromnaponta lehet közösülni. A biblikus vallást becsülik, a keresztény egyházakat kevésbé. Elfogadják a eredendő bűn tanát. A jelenlegi emberi világ romlott, de az igaz keresztények boldogok. Vajon szeretnénk ily

A jelenleg releváns történészi szemlélet szerint a magyarországi polgári társadalom 1945 után, a kommunizmusnak köszönhetően hullott szét. Márai Sándor: Hallgatni akartam című könyve hitelesen cáfolja ezt a nézetet. Márai szerint a magyar polgári társadalom széthullása 1938-ban az Anschlussal, Ausztriának a hitleri Németország általi elfoglalásával kezdődik. Ekkor ugyanis, mikor a nácik a szomszédaink lettek, a tömeg, a jellegtelen középszer megérezte, hogy keresnivalója van, mégpedig a zsidóság rovására.Ez a folyamat végig folytatódott, sőt, egyre erősödött az egész második világháborún át, hogy aztán 1945 után érje el csúcspontját.Véleményem szerint a polgári társadalom bomlása már jóval előbb, a numerus clausussal kezdődött. Márai szerint két politikus volt ebben az időszakban meghatározó. Az egyik Bárdossy László, a polgári műveltségű, majd németbaráttá lett miniszterelnök, illetve Bethlen István, az erdélyi arisztokrata. A Hallgatni akartam című könyv minden magyar történész é

Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága című könyvéből elképesztően sokat tudhatunk meg a cigányság múltjáról. Honnan jöttek, valóban India tekinthető-e őshazának, milyen családi szervezetben éltek és élnek, miért a matriarchátus terjedt el köreikben? Hogyan viszonyulnak a születéshez, halálhoz, van-e totemhitük, mit gondolnak az étkezésről, a mindennapi életről. Rostás-Farkas György könyve olvasmányos áttekintés, kiváló alap azoknak, akik az egyes részterületeket kívánják kutatni. Az már más kérdés, hogy az a tradicionális cigány társadalom nem létezik-e még.

A História, Magyarország legnépszerűbb történelmi folyóirata, e számában az 1896-os Millenniummal foglalkozik. Olvashatunk cikket a századvég lázadó nemzedékéről, a Bánffy-kormányról a korabeli pártstruktúráról, a pártok közötti Treuga Dei-ről, a kiegyezés- korabeli vasúthálózatról, a különböző társadalmi csoportok helyzetéről: arisztokratákról, munkásokról, valamint előkerül a magyar történelemben oly sokat vitatott középosztály-kérdés. Számomra mégis az a cikk legérdekesebb, mely a Millennium korának sportéletét tárgyalja. Nemcsak az athéni olimpiáról szól, hanem a sportok mind nagyobb mértékű terjedéséről, ahogy ma mondanánk: a tömegsportrtól. A História több, mint huszonöt éves történetének egyik legszínvonalasabb lapszáma. Antikváriumokban még talán beszerezhető.

Nagyon nehéz egy ennyire kis terjedelmű zsebkönyvben összefoglalni mindazt, amit egy átlagos európainak tudnia kell Görögországról. Pintér Attila jól megoldotta a feladatot. Olvashatunk a könyvben a görög történelemről, kultúráról, irodalomról, az ókori Hellász világába is eljuthatunk, ám mégis: úgy érzem, azok számára igazán fontos a könyv, akik utazni szeretnének Európa egyik legszebb csücskébe. Konyha, szállodák, nevezetességek, valamint gazdasággal és társadalommal kapcsolatos információk minden mennyiségben, igen magas színvonalon. Kár, hogy a Változó Világ sorozat hirtelen abbamaradt. Jó lett volna, ha ezekben a válságos időkben is folytatódik.

Modern szekularizált korunkban talán furcsának tűnhet, de a tradicionális társadalmak életében nagyon fontos szerepet játszanak azok a vallási közösségek, melyek istenük szolgálatát tartják legszentebb és egyetlen feladatuknak. Őket nevezi a magyar nyelv szerzetesekenek. Kowalski, a kiváló lengyel történész könyve nemcsak a keresztény szerzetesrendeket ( ferencesek, domonkosok stb.) mtatja be, hanem elkalauzol bennünket más kultúrába is. Találkozunk hindu, mohamedán, kínai szerzetesi közösségekkel. Az egyetemes egyháztörténet iránt érdeklődőknek ajánljuk a könyvet.