Könyvekről mindenkinek

A meglehetősen szerény kiállítású ( legalább nem kerül sokba), de annál gazdagabb tartalmú könyv egy rövid bevezető tanulmányt( Simó Sándor) és egy szöveggyűjteményt tartalmaz Sigmund Freud munkásságáról, leginkább természetesen a pszichoanalízisről. Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akik most ismerkednek Freud tanaival. Honnan is indult Freud? A neurológia területéről. Észrevette, hogy egyes pszichikai problémák nem vezethetők vissza az agy fiziológiai eltéréseire. Akkor hát hol a magyarázat? A lélekben. Így lett Freud orvosból lélekgyógyász, kollégái eleinte kiátkozták, aztán pedig elfogadták. Ahogy az már a zsenikkel lenni szokott. De Nobel-díjat azért nem kapott... Ha lapozunk a 156. oldalra, ott megtaláljuk Freud személyiségképének rövid összefoglalását. Az emberi psziché három részből áll: ős-én, én, felettes én. Az ős-én fogalmát Freud- saját elmondása szerint- a nagy filozófustól, Nietzschétől vette át. Az  ős-énre nem érvényesek a logika szabályai. Az én a kontrollált része a

Dawson Church doktor Génjeink csodája című könyve az első magyar nyelven megjelent alkotás, mely részletesen szól az epigenetikáról. Az epigenetika tulajdonképpen egy szemlélet, mely szemben áll a genetikai determinzmussal. Utóbbi azt állítja, hogy elsősorban génjeink határoznak meg bennünket. Az epigenetika azt állítja és bizonyítja kísérletekkel, hogy a gének alakíthatók. Ha jól érezzük magunkat, genetikai állományunk is változhat. Ha megóvjuk szervezetünket a stresszhatásoktól, az genetikai állományunk összetételt és működését is befolyásolja. Ha hiszünk a gyógyulásban, az gyógyít. Hitünkkel- és igen, Istenbe vetett Hitünkkel is- fejleszteni tudjuk immunrendszerünket. Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akik áldozatul estek egy hazugságnak. Annak a hazugságnak, hogy minden, ami baj, ami probléma, eleve elrendeltetett. Soha, senki nem rendelte úgy, hogy az ember betegségekkel küszködő emberré váljon. Mindig van lehetőség. Dawson Church tudományos alaposságú, kísérleti eredményeket ga

Elekes Enikő:Edzés&étkezési napló című könyvéről ( kiadta: Scolar Kiadó Kft. ) csak néhány rövid mondat: ezt nem olvasni, ezt csinálni kell! Nagy kitartás és türelem kell hozzá, tudni kell lemondani, de ha valaki végigcsinálja, nemcsak fitt lesz, de csinos is. Nem tudok elmenni szó nélkül a borítón látható fotó mellett. Zseniális. És mit még feltétlenül el kell mondanom: ez a könyv nem követel lehetetlent. Nem olyan embereknek íródott, akik fóbikus félelmekkel gyötrődnek, hanem akik tisztán okosan akarnak eredményeket elérni. Bárki számára megvalósítható recept, mindenkinek ajánljuk.

A 21.század a komplex ökológiai látásmód korszaka. Míg korábban az egyes életformákat egymástól elszigetelve vizsgáltuk, addig mára előtérbe került az egyes fajok, létformák, élőhelyek közötti kapcsolat vizsgálata. Peter Wohlleben:A természet rejtett hálózata. Felhőt csináló fák, nefelejcsek és hangyakalács című könyvéből megtudhatjuk, hogyan változtatta meg az egész Yellowstone Nemzeti Park életét a vezetőségnek az a döntése, hogy farkasokat telepít a part menti erdőkbe. Képet kapunk arról, mi köze van a lazacoknak a fákhoz, hogyan kerülnek állatok a kávéscsészébe és miért isszuk meg azokat, megismerhetjük a giliszták és vaddisznók első pillantásra nem nyilvánvaló kölcsönhatását. Együtt töprengünk azon, vajon a hangyák és levéltetvek szimbiózisának, vagy éppen a szúbogarak elszaporodásának az újonnan telepített bükkösökben, örülnünk kellene vagy éppen tenni ezek ellen. Olyan elképesztő adatokat tudhatunk meg, mint pl:az északi féltekén minden átlagos négyzetméteren 200 ezer egér él!

Hát, nekem volna egy tippem: ne engedje kütyüre kattanni. Persze, könnyen beszélek. De ha már bekövetkezett a tragédia, Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek a kütyüre kattant gyermekemmel? című könyve ( Scolar Kiadó , 2019) szerint akkor sem történik tragédia. Csak néhány dolgot másképp kell csinálni, át kell gondolni bizonyos preferenciákat. Szeretettel, bizalommal. Számomra az a könyv legnagyobb érdeme, hogy nem hibáztat senkit. Technicizált civilizációban élünk, és kész. Ha valaki túlzásba viszi, javíthat. Ha nem figyelt oda eléggé a gyerekre, javíthat. Tehát ezt kellene a szülőkbe és olykor túlzottan is riadozó pedagógusokba " betáplálni": nem történt tragédia, a folyamat nem visszafordíthatatlan, a gyerek alakítható személyiség, mi is az élete részei vagyunk, tehetünk az ellen, hogy a gyerek végképp a kütyük rabja legyen. Miklya Luzsányi Mónika írt egy optimista, de azért realista könyvet. Engem feldobott, ajánlom minden kis- és nagygyermekes szülőnek, pedagógusnak, in

A csokoládé egészséges. Ezt persze nem kizárólag Mezei Elmira állítja, Mindannyian olvastunk már erről szóló szenzációs kísérleteket, de valahogy a Nagy paleolit csokoládékönyv tudatosítja ezt az Olvasóban. Hogy ne szégyellje magát, ha csokit eszik. Merthogy nem a csoki hízlalja meg a magyart. És a csoki jótékony hatással van a vérnyomásra és figyelem!- gátolja a fogszuvasodást!! ( 194.o.) Azért szimpatikus számomra Mezei Elmira különleges szakácskönyve, mert jó nézegetni. Nagyon jók a képek, és kultúrtörténeti írások is tarkítják a kitűnő receptek során. Megtudhatjuk, honnan érkezik a csokoládé Európába, mitől függ a csokoládé aromája, mikor készítették az első fehércsokoládét ( 1930). És igen, a könyvben bemutatott édességek elkészíthetők tej és cukor nélkül is. Jómagam az Ischlert próbáltam ki ( ami amúgy Ausztriából és nem Németországból származik, mint eddig hittem), és zseniális volt. Ajánljuk ezt a könyvet minden magyar szakácsnak, cukrásznak, és mindenkinek, aki szereti az

Emlékeznek még a Fukuyama-Huntington vitára? Arról szólt az egész, hogy a liberalizmussal véget-e a Történelem korszaka. Fukuyama szerint igen, az ellentábor szerint még távolról sem. Személyes véleményem szerint a konzervatívnak titulált ellentábornak volt igaza. Ugyanakkor- szokás szerint- alaposan leegyszerűsítették Fukuyama nézeteit, merthogy úgy könnyebb bírálni...Úgyhogy a tárgyilagosság kedvéért álljon itt egy néhány pontba szedett rövid kis ismertető arról, mit is gondolat valójában Fukuyama! 1. Az a bizonyos esszé, mely a vitát kiváltotta, 1989-ben jelent meg, a kommunizmus bukása után. Ezt bővítette ki később a Szerző és lett ebből egy könyv, melyet magyarul az Európa Könyvkiadó adott ki, A történelem vége és az utolsó ember címmel. 2. Fukuyama soha nem azt állította,hogy a liberalizmus után már nem történik semmi. Azt állította, hogy a nagybetűs Történelem ért véget a liberalizmussal. Ez, véleményem szerint, téves nézet. 3. Fukuyama egy újfajta- pontosabban: újraértelmez