Könyvekről mindenkinek

A.J.Finn: Nő az ablakban című könyvének hőse Anna Fox, az otthonülésre kényszerülő agorafóbiás nő, akit mindenki elhagyott. Aki unalmában mást sem csinál, csak iszik, chatel és a szomszédokat lesi. Mindent megtud életükről, mindennapjaikról. Elsőszámú kedvence a szemközti házban lakó pszichiáter és felesége. A pszichiáter- aki párterápiát is vállal, Anna számára így még vonzóbb az egész- eléggé dúsgazdag, s látszatra olykor erőszakos. A feleségével. És mással is. Legalábbis ez a látszat. A Nő az ablakban remek thriller, klasszikus hátsó ablak-történet, de nagyon eredeti csavarokkal, naplószerűen írva, tipikus 21.századi alakokkal,  és a végén persze kiderülhet, hogy senki nem az, aminek látszik. Alexandra, 2018.

Herczeg Ferencet a huszadik századi irodalomtudomány besorolta a közepes írók közé. Most, miután munkássága része lett a Nemzeti Alaptantervnek, érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy egy középszerű író hogyan tudott megnyerni magának olyan magas színvonalú irodalmi közvéleményt, mint amilyen a Horthy-korszak Magyarországán kialakult. Herczeg Ferenc jó író. Ezt bizonyítja A Fehér Páva című könyve is. A történet egy képzeletbeli kisvárosban, Varjason játszódik, a cselekmény a dualizmus idején,1909-ben indul. A városban két család vívja hatalmi harcát:Ábelék és Tollék. Előbbiek képviselik a tiszta magyar hagyományokat, utóbbiak inkább dörzsölt kereskedők. A Fehér Páva ( így nevezik Ábelék rövidárukereskedését) pedig nem más, mint Mariska, aki már eladósorban lévő lány, az Ábel család nagy ígérete. A kérők jönnek is, például Pankotay báró, a környék leggazdagabb, ám kissé csapodár természetű földesura, aztán pedig Toll Jenő, a konkurrens család mérnök fia, a vasútépítés apostola. A lán

A Galambos István és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a magyar történelem tragikus időszakával ismerteti meg az Olvasót. Bár a történeti köztudatban az él, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után, a Kádár-konszolidáció idején a falvak népével jól bántak, a kötetből kiderül, hogy ez nem igaz. Az 1958-1962.közötti időszak a falusi téeszek újraalakításának időszaka. (1953-ban, a Nagy Imre-kormányprogram bejelentésekor, sok termelőszövetkezet feloszlott, vagy egyszerűen a parasztok kiléptek). S '56 után, az újra megszilárduló kommunista hatalom idején, a tsz-újjáalakítás eszközei ugyanazok voltak, mint a Rákosi-korszakban: erőszak, zsarolás, adóztatás, a rokonok hátrányos helyzetbe hozása, gyakran elbocsátása. Az életmód megnehezítése ( pl. csak a téesztagoknak jár ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer, óvoda...) Kitűnő tanulmányokat olvashatunk a magyarországi gyapottermelés ál-sikereiről és valódi kudarcairól, megtudhatjuk, hogyan védekeztek a Jás

György Attila meglehetősen furcsa címmel ellátott műve valójában az utóbbi idők legjobb humoros könyve. A Bestiarum "állatgyűjtemény"-t jelent, a Sicularum pedig a " székely" szó latinból " műragozott" változata. A cím tehát Székely Képzeletbeli Állatok Gyűjteményét jelenti. Magyarul: népi humor a Székelyföldről. Néprajzosok és kultúrtörténészek olvassák szakmailag, mindenki más pedig olvassa szórakozásból! Milyen is ez a székely állatgyűjtemény, azaz: milyen is ez a székely humor? - Hát, nem vádolható túlzott prüdériával...A bagoly mellett álló jelzőt csak azért nem írom ide, mert a túlzottan testies kifejezések nem illenek a profilunkba... -Hatalomnak odamondogató, de a felelős vezetőt elismerő - Alapja a koraújkori falusi hétköznapi élet: a mezőgazdasági munkák egyhangúsága, a kocsmák, a szerelmek, az anyós, a zsugori, az iróniával viselt szegénység- ezek határozzák meg ezt a székely vidámvilágot. Ha az " anyaországi" magyarral hasonlítju

Ian Buruma nem kisebb feladatra vállalkozott könyvében, mint arra, hogy esszé-szerűen összefoglalja Japán 1853-1964. közötti történelmét. A vállalkozás jól sikerült, éppen ezért mindenkinek ajánljuk A modern Japán című könyvet, akit egy kicsit is érdekel a távol-keleti ország története, kultúrája. Megtudhatjuk, miért zárkózott be a koraújkori Japán, hogyan viszonyultak a keresztény ( többnyire holland) misszionáriusokhoz, s mi a különbség a tradicionális Kína és a szintén nem kevésbé tradicionális Japán államberendezkedése között. Buruma leszámol azzal a tévhittel, hogy a Meidzsi-reformok azonnal " nyugatiasra" állították volna át Japán társadalmát és politikumát: bizony, a tradíció még sokáig tartotta magát, nem volt ajánlatos túlzottan kötődni a Nyugathoz. Képet kapunk arról a folyamatról, melynek során Japán vezetésében túlsúlyba került a katonai elem, az állami fejlődés hajtóerejévé pedig az imperializmus vált. Részletesen olvashatunk Hirohito császár személyéről, s a

Az ősi Kína története számtalan rejtélye még megoldásra vár. Mark Elvin:Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben című könyvében arra keresi a választ, hogyan lehetséges, hogy a 3-13.században még virágzó kínai civilizáció a korai újkorra kiégett, elmaradt Európától, míg a 19.században a gyarmatosító nagyhatalmak játékszere lett. Mark Elvin a jelenség legfőbb okát abban látja, hogy az egyes kínai államok politikai fejlődése aszinkronitást mutatott a gazdaaági és demográfiai fejlődéssel. Hol az egyes dinasztiák (Sang, Csou,Csin, Han,Tang és mások) birodalmai nőttek túl nagyra, hol a népesség növekedése bizonyult gyorsabbnak a kelleténél. Mark Elvin könyvéből képet kapunk az ókori Kína gazdaságáról és társadalmáról. Megismerjük a földművelés módszereit, lenyűgöző információkat szerezhetünk tudomány és agrárium kapcsolatáról, virtuálisan ellátogatunk egy kínai piacra, megszámolhatunk kínai pénzeket és pénzfüzéreket, még olyan speciális kérdésre is választ kapunk, hogy miért használt

Nagyon fontos lenne, hogy történettudományunk végre képes legyen objektív, tárgyilagos képet adni a Horthy-korszakról. Ennek a képnek a kialakítását politikai érdekek és előítéletek akadályozzák. Gulyás László könyve, a Horthy-korszak külpolitikája című sorozat 5. része, mentes mindettől. Bő forrásbázist használ, nem elfogult, ahol szükség van rá, empatikus, mindenben megfelel a modern történettudomány követelményeinek. Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből. 1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata. 2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki