Könyvekről mindenkinek

A meglehetősen hosszú címet viselő politikatudományi könyvet 2004-ben adta ki a Crown könyvkiadó. David Brock ebben a könyvben kísérletet tesz arra, hogy bebizonyítsa:az amerikai republikánusok a médián keresztül, egyszerű üzeneteket eljuttatva korrumpálták az amerikai társadalmat. Nem tagadottan célzatos és irányzatos könyv a The Republican Noise Machine: Szerző célja az aktuális amerikai szövetségi kormányzat (2001-2009.között George W. Bush volt az USA elnöke)és az azt támogató médiacsoport " machinációinak" felfedése. Miféle machinációk ezek? Tény, hogy a 21.század elején a korábban tárgyilagosságáról híres amerikai sajtó igencsak irányzatossá vált. Az is tény, hogy a republikánusok igyekeztek meghatározni a kor közbeszédét, mind tematikailag, mind nyelvileg, szókészletében. Csakhogy a demokrata sajtó is pontosan ugyanezt csinálta: irányítani kívánta az emberek gondolkodását, meghatározni ízlést, kijelölni ellenséget. Ezen a téren tehát egyik fél sem róhat semmit a mási

A büszkeség. Csukás István klasszikussá vált Pom Pom-meséjének, a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél című könyvnek ez a tárgya. Fent nevezett szárítóalkalmatosság eredetileg közönséges ruhaszárítókötél volt a munkamániás harangozó udvarában, de egy kutya megsértette a büszkeségét: madzagnak nevezte. Elvette a titulusát.A kötél fellázadt, odakötötte a kéményseprőt a kéményhez, aztán odakötött mindenkit mindenhez. A környék rémévé vált. Végül Pom Pom és Picur oldja meg a problémát. Miről is szól valójában ez a történet? Az emberi természet nagyon fontos aspektusáról:a pozicionálásról. Ha egy embert lejjebbvalónak nézünk annál, ami, az nagyon kiborító lehet, és lázadást válthat ki. Ilyenkor a lázadó ember nem mérlegel, hanem minden eszközzel bizonyítja, hogy ér valamit. Erkölcs, humánum ilyen esetekben nem számít, csak a bosszú. Sajnos, Magyarországon túl sok emberrel túl sokszor esik meg, hogy lejjebbvalónak nézik annál, ami. Aztán jönnek a következmények... Csukás István remek meséjét Sa

Max Fritsch (1911-1991) svájci író regényeiben mindig aktuális társadalmi kérdéseket tárgyalt, olykor kiakasztva ezzel a kulturális és politikai elitet.Talán legismertebb könyve a Stiller, mely egy monumentális identitás-történet. Stiller- Anatol Ludwig Stiller svájci építész- éppen átkelni készül a határon, amikor letartóztatják, mert azt hiszik, ő egy bizonyos Mr. White, Amerikából, aki ellen körözés van érvényben. A regény ezek után párhuzamos szálakon fut: megismerhetjük Mr. White történetét, miért is körözik őt az USA-ban, illetve megismerhetjük Herr Stillernek, a menő svájci építész történetét. White igazi amerikai vagány, Stiller igazi svájci mintapolgár, legalábbis látszatra. Ez az emberi természet kettőssége: mindannyiunkban ott motoszkál az amcsi vagány, de mindannyian szeretnénk mintapolgárok is lenni. Stiller ( vagy Mr.White?) ügyvédje egy bizonyos Bohnenblust, aki szintén svájci- de az amerikai vonás hiányzik belőle. Egyoldalú, közhelyes, másokat folyton kioktató alak.

Az Osiris Könyvkiadó Diákkönyvtár sorozatában jelentette meg a nagy ókori görög drámaíró, Szophoklész 4 legismertebb drámáját:az Antigonét, az Oidipus királyt, az Oidipus Kolonosban és az Élektrát. Mivel máshol már tárgyaltuk e műveket, inkább csak egy gondolatot vetnék fel a könyvről:igaz ugyan, hogy a diákok szeretik a rövidet, mégis, hiányolok egy bevezetőt az ókori görög drámáról és színházról. Ez azért is fájó, mert tapasztalatom szerint némi tanári rávezetés után az értelmesebb mai diákok igenis megértik a görög drámákat. Középiskolás tanítványaim jobban szeretik az Oidipus királyt, mint az Antigonéz,valahogy " krimiszerűbb". Hatalmas előnye viszont a könyvnek a használhatósága. Remek a kötés, s aki látta már, hogyan bánnak a mai középiskolások a könyvekkel, az tudja, hogy a jó diák-könyv strapabíró. Az Oidipus Kolonosban viszont fel fogja adni a leckét tanárnak,diáknak egyaránt. Az elmúlásról, öregségről, értékvesztésről szóló darabot a tizenévesek még bizonyára ide

A 21.században megnőtt az emberek spirituális igénye, mivel a materiális kultúrából nem kapnak választ arra a kérdésre, mi a boldogság, mi a jelentősége életnek és halálnak, hol van a világban az én igazi helyem- egyáltalán, melyik az igazi világ. Éppen ezért nagyon sok mester, tanító és tévtanító, ezoterikus lelki vezető bukkan fel a médiában, akik ál-igazságokkal fertőzik a szellemet és a lelket. Kalo Jenő,Paulinyi Tamás és Popper Péter arra vállalkozott, hogy Vezetnek vagy megvezetnek? című könyvükben ( mely valójában négy előadás) kifejtik véleményüket erről a témáról. Megtudhatjuk, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy tanító szentéletű.Attól lesz hiteles egy "guru" ( van, aki pozitív, van, aki negatív értelemben használja ezt a szót), hogy az általa képviselt tanrendszert és eszméket korrektül továbbadja. De mitől válik egy tanító hiteltelenné?Popper Péter szerint attól, hogy kizárólagosságot követel, az egyetlen igazság jogát magának privilegizálja. Attól, hogy túlzo

Lengyel krimi a huszadik századból- talán elgondolkodik az ember, hogy miért kellett Magyarországon ilyen könyvet kiadni, de az a helyzet, hogy a könyv bizony jó. Barbara Krzyszton: Karolina, ne zavarj! című bűnügyi regénye semmivel sem alábbvaló angolszász kortársainál. A történet főszereplője egy Ewa nevű fiatal hölgy, aki a krakkói Képzőművészeti Egyetemen tanul. Janota professzort keresi égre-földre, mert kérni szeretne tőle egy aláírást az indexébe, hogy lezárhassa a félévét. Ám Janota professzort napok óta senki nem látta. A titkárságon azt javasolják, próbálja meg a prof lakásán. Ewa legnagyobb megdöbbenésére Janota otthon tartózkodik, és (mintha) kissé másnapos lenne. éppen egy képen dolgozik, ezért nem jár be a munkahelyére... De korrektül viselkedik. Megadja Ewának az aláírást, s a lány már boldogan távozna is, amikor betoppan Artur, az évfolyam renitense, és minősíthetetlen hangon veszekszik a professzorral. Ewa ugyanazt gondolja Arturról, mint addig is: hogy beképzelt

A 31 éves, Vietnamban született, de amerikai egyetemeken tanuló Ocean Vuong a kortárs szépirodalom egyik legnagyszerűbb könyvét alkotta meg. A Röpke pillanat csak földi ragyogásunk című mű központi kérdése: a huszadik század történelmi- és ezzel együtt járó, gazdasági-társadalmi- emberi- etikai drámái hogyan nyúlnak át a 21. századba, jelentenek-e megpróbáltatást a fiak, az utódok nemzedéke számára. Vuong válasza az, hogy igen. Nem múlt el nyomtalanul a vietnami- amerikai háború, a bombák füttye, az elpusztított város ott kísért a szereplők álmában. A hatvanas évek családellenes politikája pedig máig érezteti hatását, csakúgy, mint az egzisztencialista filozófia keresztényellenes, romboló hatása. A könyvben olvasható fiktív leveleket Kiskutya, az Amerikában élő vietnami fiú írja, de igazából bármelyik mai huszon-harmincéves írhatná. Valami furcsa elhagyatottság van ebben a generációban, a jóléti társadalom egyik paradoxonját testesítik meg ők. Kamaszkorukban kikövetelték, hadd lehes