Könyvekről mindenkinek

 Aki az elmúlt évtizedekben megszokta Nádas Péter hihetetlenül mély, akér filozofikusnak is nevezhető prózáját, annak számára igazi, örömteli meglepetés lesz a Rémtörténetek stúlusa, története, mondanivalója. Nádas Péter megpróbálkozott valami olyasmivel, mit még sohase csinált- és a próbálkozás sikeresnek bizonyult. A Rémtörténetek az egyik legjobb Nádas-regény. Fiataloknak szól elsősorban az alábbi tanács:aki még nem találkozott az Európa-szerte ismert magyar író életművével,szerintem ezzel a regénnyel kezdje!  Adott egy kis falu, valahol Magyarország közepén, a Duna partján ( egy recenzens ezt a falut Kisoroszival azonosította, más recenzensek ezzel nem értenek egyet). Az események ideje valamikor az 1960-as-1970-es évek. A narrátor nem más, mint a falu nyelve, azaz a falu kollektív szelleme. Az egész történet egy nyári hosszú hétvége alatt játszódik.Elképesztő a forróság, de Teréz, és napszámosa, Róza, kimennek a szőlőbe buckát kapálni. Teréz a falu leginkább legnézett asszonyai kö

 A könyv alcíme: Jogi fogások és melléfogások A legtöbb ember nemigen igazodik el a jog útvesztőiben- ugyanakkor a legtöbb ember ( főleg, ha életében első alkalommal kell ilyesmit tennie), nem szívesen fordul ügyvédhez sem. Idegenkedik tőlük, fél a hosszan tartó perektől,vagy éppen azt gondolja, az általa vélt igazság bíróság előtt való hangoztatása elegendő lesz a per megnyeréséhez.Dr.Kamarás Péter: Ügyvédnél vagyok! című könyve pontosan ezeket az előítéleket oszlatja el:a félelmeket, a gátlásokat, vagy éppen a túlzott magabiztosságról fejt ki értékes gondolatokat. Az alábbi, igencsak rövid könyvajánlóban arról írnék, nekem személy szerint miért tetszett Dr.Kamarás Péter könyve. Remélem, ezzel mások számára is kedvet csinálok az olvasáshoz!  1. Nagyon őszinte ez a könyv. Szerző nem mismásol, nem kertel, a maga valóságában értelmez dolgokat. Jót is, rosszat is bátran leír. 2. Az elejétől fogva vezeti az Olvasót:mikor van szükség egyáltalán ügyvédre? ( Praktizáló jogászok tudnának mesél

 Oláh János könyve az egyik legjobb munka, ami ebben a témában valaha is megjelent. Nagyon tág látókörű, ismeretelméletileg felépített, a klímagazdálkodásnak nemcsak szakmai-technikai-de társadalmi oldalát is tárgyalja. Kiemelt fontossággal kezeli azokat a témákat, természeti és társadalmi jelenségeket, melyekre Földünk változó klímája valamilyen formában is befolyást gyakorol. Még olyan, a klímagazdálkodás témájához csak igen lazán kapcsolódó olgokról is szó esik, mint a hipertér problémája, a féreglyukak létezése avagy nemlétezése, illetve a fénysebességnél nagyobb tempójú űrutazás- mert, s ez az igazán elképesztő, ezek a témák is kapcsolatba hozhatók a klímagazdálkodással.  A könyv mondanivalója, gondolatvilága öt vezérel köré épül fel, ezek egyúttal Oláh János művének alcímei is: - konzervatív környezetgatdálkodás - takarékos anyaggazdálkodás - helyi gazdálkodás - közösségintegrálás - bölcs fogyasztás Az első, bevezető fejezetekben a ASzerző tudományfelfogásáról, ismeretelméleti né

 Harlan Coben könyve igazi kemény, 21.századi realista,kiváló karakterábrázolással ékes bűnügyi regény. A történet olyan bonyolult, amilyennek lennie kell.Harlan Coben egyidejúleg mozgatja meg az emberi logikát, és hat az Olvasó szívére. Matt Hunter sorsában sok amerikai a maga sorsára ismerhet. Az alábbiakban rövid- természetesen, a történet egészét nem magánbanfoglaló-  spoilert közlünk a könyvről, hogy ezzel ösztönözzük Kedves Látogatónikat a könyv elolvasására.  Valamikor a 21.század elején járunk, az USA-ban. Matt Hunter jó képességű, átlagosnál valamivel jobb színvonalon élő családból származó amerikai fiatalember. Felveszik egy kisebb egyetemre,ahol ugyanúgy tanul, olvas, bulizik, mint a többi középosztálybeli srác. Legnagyobb gondja az, hogy milyen jegyeket kap a félévi vizsgáira. Aztán közbejön az a bizonyos gond. Barátjával, a fizikailag igencsak erős Duffal bulizni mennek. Itt valaki ( véletlenül?-kérdezzük ovasóként)  ráönti a sört Duff  vadiúk piros kabátjára, ebből vereke

 Catherine Ryan Howard ír bestseller-író, akinek Mr. Senki Se tudja című könyve igencsak gyorsan felkerült az európai és amerikai sikerlistákra, azoknak is a tetejére. Mondhatjuk: a 2020-as évek egyik legnépszerűbb bűnügyi regényéről van szó. Egyáltalán nem átlagos krimi, annál sokkal jobb: zseniális csavarok a történetben, ugyanazon történet megismerése több aspesktusból, szövegek ütköztetése, és a végén egy mindennél nagyobb, hatalmas meglelepetés, amelynek olvastán recencens elismerése jeléül csak füttyenteni tudott, ahogy nálunk mondják. Egy rövid spoilert közülünk a Mr.Senki se tudja című könyvről, de mielőtt ennek nekivágna a Kedves Látogató, elmondjuk, hogy ebben a könyvben semmi nem olyan egyértelmű, amilyennek látszik...A spoilerben nem érzékeltetjük a szöveg szerkesztéséből adódó ötleteket, meglepetéseket- nem fosztjuk meg az Olvasót az megismételhetetlen élménytől. A történet a 2000-es évek elejétől indul, Írország déli részéből. Az addig csendes, békés,mondhatni: idilli Cor

 John Paget brit utazó az 1830-as években bejárta Közép-Európát. Írt Ausztriáról, Magyarországról és Erdélyről. Írása jóindulatú, empatikus, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amiket útja során tapasztalt. A monumentálisan vastag könyvből ( melynek első, teljes magyar nyelvű kiadását a Rubicon Intézet munkájának köszönhetően ismerjük meg)  néhány olyan szövegrészről szólnék, amely bennem ,mint recenzensben megmaradt.  1. Magyarország az európai köztudatban úgy élt, s sok helyütt még ma is úgy él, mint a végtelen mennyiségű és kitűnő minőségű ló országa. Ehhez az állásponthoz képest Paget sokkal kritikusabban ítéli meg a magyarországi lótenyésztést. Véleménye szerint a magyar parasztok egy igen gyenge, a spanyol fajtával kevert közönséges parasztlovat haszálnak, ami legfeljebb díszszemlére jó. Paget szerint Angilából hazatérve Széchenyi István gróf egyik célja a lóversenynek beindításával pontosan az volt, hogy a minden tekintetben sokkal jobb angol lófajtákat Magyarországon is m

 A kitűnő könyv Szerzője, Shannon Houde,hosszú éveken át dolgozott coach-ként.Azt tapasztalta,főképp a fiatal munkavállalók körében, hogy sokan közülük nem elégednek meg azzal, hogy munkájukkal profitot termelnek egy vállalatnak, hanem ettől valami többet akarnak:olyan munkát, amely jól fizetett, kreatív, ugyanakkor hozzájárul az embesiség nagy problémáink megoldásához. Segít megoldani a globális éghajlatváltozás problémáját, közreműködik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásában. Megszületett a hatásgazdaság:az e területen tevékenykedő vállalatok, a nyereség termelésén túl, valami nagyobbat akarnak. Szerző azt is meglepetten tapasztalta, hogy voltak fiatal, ambíciózus vezetők, akik jelenlegi nayagi juttatásaik csökkentésébe is beleegyeztek volna, ha a hatásgazdaság területén tevékenykedhetnek.  Így aztán Shannon Houde megírta Jó munkát! című könyvét, amit azoknak ajánlunk, akik: - valamilyen nagyobb cégnél dolgoznak, de jelenlegi munkájukat lélektelennek érzik - akik komolyan gond