Könyvekről mindenkinek

A könyv alcíme: A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak John Fitzgerald Kennedy neve jelképpé vált, egy hajdanvolt Amerika jelképévé. Az emberek a békéért küzdöttek ( látszatra), az USA-ban alacsony volt a jövedelemadó ( látszólag), és valami neoromantikus életérzés hatotta át az egész társadalmat. Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve ezt a boldog időszakot, a felhőtlen hatvanas éveket idézi meg. Messziről kezdik a Kennedy-sztorit. Az USA nemrég megválasztott elnöke a félelmetesen dörzsölt Nyikita Hruscsovval száll szembe, hogy elkerülje az atomháborút. És győz, ezzel megalapozza mítoszát. Látszólag. Mert vannak, akik már azt is engedékenységnek veszik, hogy jóképű, és meglehetősen kifogásolható erkölcsiségű elnök egyáltalán leül a Szovjetunió első emberével. Az elvakult antikommunisták, az ötvenes években ragadtak, azok lettek Kennedy- és tegyük hozzá: a Kennedy-család- elsőszámú ellenségei. Meg a szovjet titkosszolgálat. O'Reilly és Dugard könyve nagyo

Győri Szabó Róbert könyve nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy áttekinti az európai nemzeti-etnikai kisebbségek helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez, történeti, politikai, és jogi vonatkozásban. A Kisebbség, autonómia, regionalitás című könyv első fejezetei elméleti kérdéseket feszegetnek, áttekinti a nacionalizmusról és nemzetről alkotott teóriákat, melyek főként egy kérdés körül forognak: vajon a nacionalizmus szülte a nemzetállamot, avagy a nemzetállamok értelmisége fogalmazott meg nacionalista teóriákat, saját érdekei, pozíciói védelmében. Győri Szabó bemutatja az autonómiák fő típusait, az ezeket garantáló legfontosabb szervezeteket, külön foglalkozik Közép-Európával. Országonként kaphatunk képet az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről. Megtudhatjuk, hogyan élnek a svédek Finnországban, a walesiek és a skótok Nagy-Britanniában, külön szó esik az északír kérésről, valamint megtudhatjuk azt is, miért nem beszélhetünk nemzeti kisebbségekről Svájcban, vagy mi a dél-ti

Megjelent a Magyar Idők című konzervatív közéleti napilap 2017.november 27-i száma. A tartalomból: -A kormány feljelenti Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, a nemzeti konzultációval kapcsolatos vádaskodásai miatt - Furcsa kijelentést tett a MÚOSZ elnöke az Echo Tv-ben. Szerinte az újságírás baloldali műfaj... - Mórocz Zsolt kitűnő cikke az iszlám és a kereszténység közötti különbségről, a migrációs válság és a Soros- terv kapcsán. - A befolyt chpisadóból az egészségügyi dolgozók béreit emeli a kormány - Új székházat kap az Alkotmányvédelmi Hivatal - A Szovjetunióba elhurcolt magyarokra emlékeztek országszerte - Kína miniszterelnöke 17 európai ország képviselőjével találkozik Budapesten. Magas színvonalú, korrekt napilap.Keresse az újságárusoknál! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket és garzonlakásokat keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről. Köszönjük!

A huszadik század második fele a magyar gazdaságtörténet egyedüálló korszaka volt. A magát szocialistának nevező politikai rendszer megkísérelte Magyarországot ipari országgá tenni, szovjet mintára. Csak természetes, hogy az erőltetett átalakítási folyamatok nem vezetnek sikerre, a kibontakozó magyar ipar területileg egyenlőtlenül oszlott el. Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című könyvéből megtudhatjuk, pontosan hogyan és miért. A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az

Szűcs Ferenc remek teológus, jótóllú író,mindefelett pedig igazi hithű kálvinista magyar ember. Ez derül ki Kálvin olvasása közben című könyvéből. Nagyon ritka, hogy teológus ennyire együtt éljen a múlttal és a mával: Szűcs Ferenc számára Kálvin mai napig aktuális Szerző: tanításai érvényesek a politika, a történelem, a társadalmi kérdések síkján. De Kálvin mindenekelőtt teológus, elméleti és gyakorlati szakember, aki felépített egy mai napig virágzó egyházat. És nem utolsósorban: újraértelmezte a Bibliát, a Könyvek Könyvét, új tanításokat hívott életre, és megkérdőjelezte a katolikus egyház kőbe vésett tanait. Ezzel visszavonhatatlanul beírta nevét az emberiség nagyjainak könyvébe. ( Kálvin János Kiadó) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót, rövid leírást, és árajánlatot a telekről, valamint ne felejtse el megadni elérhetőségét! Köszönjük! 

Pethő Sándor a két világháború közötti korszak egyik legkiválóbb írója-újságírója volt. Ezt bizonyítja Görgey Artúrról írt nagyszerű könyve is. A könyv első kiadása 1930-ban látott napvilágot. Ekkorra a magyar közvéleményben kezdtek elcsendesedni a Görgeyt mindenáron árulónak kikiáltó, bűnbakkereső hangok, és kezdték Görgey Artúr életét és munkásságát empatikusabban vizsgálni. Már nem őbenne találták meg az 1848-49-es szabadságharc veresgének okát, már nem tartották őt könnyelmű katonának, aki mindenáron szembe akart szegülni Kossuthtal. Pethő interpretációjában Görgey Artúr egy szakember. Mesterségét kiválóan értő, a politikai elitet némileg azért lenéző katona. Kossuth döntései poltikai döntések voltak, Görgey döntései szakmai alapon nyugodtak. A politikusokkal ellentétben Görgeynek volt egy előnye: ismerte a hadsereget, méghozzá naprakészen. Ez nem azt jelenti, hogy a ló túlsó oldalára átesve kijelentjük, hogy Görgey mindig mindenkor jó döntéseket hozott, csak azt, hogy ideje lenne

Vigvári András: Közpénzügyeink című könyvét két okból is nagyon szeretem. 1. Magyarországon, hála a hisztériakeltésre erősen hajlamos médiának, a közpénz szó hallatán kizárólag az éppen aktuláis korrupciós ügy jut az ember eszébe. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, valójában hogyan működik a kormányzati szektor ( pénzügyileg). Nem tudjuk, mi az az ESC, EEO, mit is nyújt a kormány a G2C keretében, támogatás abszorpciós képességről pedig csak az igazán bevatottak hallottak. Tudomásul kell vennünk, hogy az állami-önkormányzati ( illetve hozzátehetjük: uniós) gazdálkodás külön szakma, mely magas szintű felkészültséget igényel. Nem pusztán lélektelen bürokrácia, hanem kreatív mechanizmus. 2. Vigvári András könyve kiváló egyetemi tankönyv. Elkülöníti az MA és a PhD fokozatos hallgatóknak szóló tananyagot, kulcsfogalmakat, ellenőrző kérdéseket ad az egyes témákhoz, valamint- a 21.század szellemében- minden témakörhöz internetes feladatokat is kijelöl. Ezt így kellene minden tankönyv ese