Könyvekről mindenkinek

Richard Rohr és Mike Morell könyve teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység számos kérdését. Megpróbljuk röviden összefoglalni ennek az új teológiai látásnak a lényegét, anélkül, hogy pro vagy kontra állást foglalnánk. - A Szentháromság a kereszténység lényege. - Túlzottan statikus a kereszténység Istenről, alkotott képe.  - Eddig rosszul képzeltük el a Szentháromságot. Nem arról van só, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy, hanem azt, hogy a köztük lévő kapcsolat maga a Szentháromság. Úgy kell elképzelni, mintha a három isteni személy folyamatosan körbe-körbe táncolna. A Szentháromság erő, lendület. - Isten ebbe a táncba bennünket, hívüket is be szeretne vonni. - Ha sikerül bevonnia, akkor részesülünk Isten kegyelméből. Őszintén szólva, lehet ezzel vitatkozni, az mindenesetre biztos,hogy a Háromság, az nem statikus létező, hanem valami dinamikus, valami mozgó. Hogy a tánc- metafora célszerű-e, az más kérdés. Azokat az " érdemeket, melyeket Rohr és Morrell a S

Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár írásában egyetlen mondatot elemez: a polgári törvénykönyv ún. bizottsági szövege azzal kezdődik:1.§ Minden ember jogképes. Tóth dr. szerint ezzel nem is lenne baj, mindaddig, míg képbe nem kerül a cselekvőképtelen személyek csoportja. Vajon a cselekvőképtelen személy jogképes, Az értelmi fogyatékos jogképes, a ma született csecsemő jogképes? S mi a helyzet a jogi személyekkel? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a debreceni Tisza István társaság gondozásában megjelent különnyomat- rövid terjedelme miatt nem is nevezhető könyvnek. Tartalmilag viszont annál gazdagabb. Szó esik benne alanyi és tárgyi jogról,  a jogparancsoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A 21. oldaltól kezdve pedig a mai napig érdekes- s nemcsak jogászok számára releváns- kérdés kerül tárgyalásra: ki vagy mi a közjog alanya? A klasszikus német felfogás szerint természetesen az állam, Tóth Lajos azonban itt is a személyt jeleníti meg alanyként. Ezzel természetesen lehet vitatkoz

Frank Tibor a magyarországi amerikanisztika vezető egyénisége, több évtizedes külföldi kutatói tapasztalattal rendelkezik. Amerikai világai című könyvében ( mely az Angol-amerikai történelmi tanulmányok sorozatban jelent meg), az USA 19-20. századi történelméről, kultúrűjáról olvashatunk igen érdekes, a mávelt laikus számára is hasznos tanulmányokat. Megtudhatjuk, milyen volt és milyen ma az amerikai történetírás idő-és térszemlélete. Megismerjük azoknak az amerikai-magyar történészeknek a munkásság,t akik sokszor a magyar történelem " hézagait" javították ki, méghozzá sikerrel. Igen hasznos lehet fiatal kutatók számára, hogy Frank Tibor részletesen elemzi az USA kutatási és könyvtári infrastruktúráját. Igencsak bonyolult rendszerről van szó, hiszen az Óceán túlpartján több, mint 4700 egyetem és főiskola működik, természetesen mindegyik saját könyvtárral... Több tanulmány foglalkozik az USA menekülpolitikájával. Engem, mint történészt igencsak meglepett, hogy a 20. század

Egy konferencia előadásainak írott anyaga, mindössze 102 oldalon- elegendő terjedelem ez egy ennyire szerteágazó téma bemutatásához? Kiss Gabriella szerkesztésében megjelent Vallás és multikulturalizmus című könyv bebizonyítja, hogy igen. Bevezető tanulmányában Kiss Gabriella vázolja azokat a fogalmi kereteket, melyek a két, egymástól látszólag eltérő fogalom köré szerveződnek. Tomka Miklós egy európai vizsgálat adataira hivatkozva jelenti ki: nem a vallásosság csökken Európában, hanem az egyháziasság, az egyházhoz tartozás. Hívő keresztényként feltehetnénk a kérdést:létezik-e a kettő egymás nélkül? Hiszen a hit szó görög eredetije a hűséget is jelenti. Tomka Miklós három nagy eszmeáramlatot különböztet meg Európában: - történelmi egyházakhoz tartozó - modern egyházakhoz tartozó ( itt a szinkretista vallásokat említi, de szerintem ugyanúgy hozzátartozna fogalomhoz a pünkösid keresztény mozgalom is) - humanizmus Szilágyi Györgyi- Flóra Gábor: Vallási attitűdök Nagyváradon Dr. Gá

Rotterdami Erasmus és Luther Márton: az emberiség szellemtörténetének két óriása. Erasmus 1524-ben kiadja Diatribe című vitairatát, melyre Luther már a következő évben válaszol. Ez a válasz A szolgai akarat. Eltekintve attól, hogy Luther stílusa bizony olykor igencsak csípős, mondhatni: bántóan sértő, mai olvasó számára, főképp, ha leresztény, egyértelmű, hogy a Luther-Erasmus intellektuális vitában Luther jutott közelebb az igazsághoz. Mert igenis az ember, amikor elköteleződik, Isten szolgájává válik. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére vannak döntési helyzetei, mert Isten kegyes. Az ember akarata Luther szerint nem más, mint az az erő, mely lehetővé teszi, hogy a Szentlelket megragadjuk. Az ősi, a Teremtéstől meglévő szabadságot az ember a bűnbeesés révén elbukta. Isten kegyelme viszont megvált a bűnből, betegségből, tévedésekből, és örök életet biztosít a Mennyországban. Luther nem is érti, hogyan lehet ezt kétségbevonni- ne felejtük: 1525-ben járunk!- és igencsak kigúnyolja

Az interjú, mint sajtóműfaj, a 19-20.században alakult ki. A Darvasi Ferenc által szerkesztett Híres embrek- híres interjúk című könyvből nemcsak szenzációs, jórészt eddig publikálatlan történelmi forrásokhoz juthatunk, hanem nyomon követhetjük az interjú médiatörténeti fejlődését is. Kivel is készültek ezek az interjúk? A korszak legbefolyásosabb történelmi személyiségeivel, alkotóival: Marxsszal. Mussolinivel, Sir Arthur Conan Doyle-al, Winston Churchillel, Theodore Roosevelt amerikai elnökkel, Sigmund Freuddal, a pszichoanalízis atyjával, és még sok más hírességgel. A legnagyobb angol- amerikai lapokból válogatták össze ezeket az interjúkat. Amelyek erősen eltérnek attól a normától, amilyennek ma az interjút gondoljuk. Ezek inkább riportok, egy emberrel.Sok a környezetrajz, impressziók, az újságíró reagálása- mai médiából ezeket már kiűzték. Ma beszélgetés van, kérdés- felelek. A sajtó hajnalán még másképp volt. Remek könyv, minden történésznek irodalmárnak, de minden olvasni sz

Mit tudunk mi, magyarok, Indiáról? Nagyjából semmit, hacsak annyit nem, hogy arrafelé bizony nagyon sok az isten és dúsan fűszerezve eszik az ételeket. Gáthy Vera arra vállalkozott India című könyvében, hogy a művelt nagyközönség, érdeklődő tanárok és egyetemi hallgatók számára röviden összefoglalja India múltját és jelenét. Történelem a jelenben... Milyen államalakulat keretei között működött Harappa, Mohendzso-Daró és még vagy kétszáz város abból a korból:független városállamok voltak, vagy egy nagyobb politikai közösség tagjai? Hogyan keletkeztek a Védák- és egyáltaán:mik azok a Védák? Miért nevezték megukat árjáknak a dravidákat állítólag leigázó népcsoport tagjai? Miért nem alakulhatott ki Indiában sokáig egységes állam? India függetlensége tényleg Mahatma Gandhinak köszönhető? Miért próbálják átírni, politikaialg használhatóvá gyúrni India történelmét a hindu nacionalisták? Hogyan jelent meg Indiában az iszlám? Miért nőtt oly rövid idő alatt a kontinens nagyságú ország,India n