Könyvekről mindenkinek

 Jókai:Sárga rózsa című regényével vonult be teljes jogú tagként a magyar irodalom hatalmas seregébe a tiszántúli magyar puszta,a Hortobágy. Gulyások és csikósok,juhászok és kocsmárosok,marhakereskedők és révészek alakja kavarog előttünk,s ezen csodálatos kavargás közege,éltető tája a magyar puszta. A cselekmény egy igazi féltékenységi történet. Decsi János gulyásbojtár hazajön a katonaságból. Szerelme,a kocsmárosék lánya,a szépséges Klára,aki nem szereti,ha kisasszonynak hívják,odaadta ugyanazt a sárga rózsát a csikósbojtár Lacza Ferkónak,mint amit neki adott. Ráadásul ismeretlen eredetű fülbevalók is pompáznak a lányon,Klára azonban azt állítja,hogy ezek azok az ékszerek,amiket János vett neki,csak meg vannak futtatva arannyal. János bojtár hiszi is,meg nem is,amiket Klára mond. A lány ekkor cselt vet be. Egy cigányasszonytól kapott gyökereket,melyek állítólag szerelemkeltésre is jók. A lány belefőzi ezeket János borába. Mit tudja azt Klára,hogy ezek mérgező gyökerek! Közben a gulyán

 Manapság a protestáns és/vagy karizmatikus egyházak egyik legfontosabb teológiai hittétele a megtérés, görögül metanoia tana, mely szerint- leegyszerűsítve persze-  a bűnös lélek a megtérés után Krisztusé lesz. De ki írt Magyarországon először a megtérésről? Elég messze kell visszamennünk időben, mégpedig 1772-be. Nádudvari Elek sófalvi birtokos ekkor írta meg Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja című könyvét, melynek nem éppen rövidecske teljes alcíme: Az-az:egy megterheltetett bűnös léleknek Istenben való csalhatatlan bizodalma, melyet az ő isszonyú és sok bűneiből megtérésének idejében magyar nyelvre fordított ez majdan el-hanyatló világnak szemfényvesztő gyönyörűségeiben sok időkig bujdokló Krisztus méltatlan egy bűnös szolgája.  Megjegyezni sem könnyű. A könyvet Kolozsvárott adták ki, 1772-ben. Szerintem, aki meg akarja tekinteni, ott kell keresnie. Antikváriumokban sem találtam, valószínűleg valamely múzeumi könyvtár polcán porosodik. De ideje lenne leporolni, mert magyar szerző

 A kissé hosszú cím nemes tartalmat takar. Akármilyen szintű nyelvvizsgára  is készülünk angolnól, előbb vagy utóbb beleütközünk abba az akadályba, hogy hoppá, nincs meg a szükséges szókészlet. Erre a problémára jelent megoldást Ebert Mária és Szirmai Zsuzsa hosszú című könyve, amit ebben a könyvajánlóban Öné a szó címmel fogunk illetni, az egyszerűség kedvéért.  A könyv jóval felülmúlja a hasonló témában megjelent munkákat, mégpedig azért mert: 1. Az amerikai angolról is tájékoztat, nem csinál úgy, mintha az  csak egy dialektus volna.  2. Elég sok jelentést fűz az egyes szavakhoz, a " megbízható" magyar szóra például hozza a reliable, dependable, trustworthy angol megfelelőket, s nem mulasztja el közölni a tanulóval, hogy ezeket az USA-ban is használják.  3. Nagyon differenciáltan ad példamondatokat az egyes szavakhoz, például a 41. oldalon megkülönbözteti a lift szó angol és amerikai alakját ( lift illetve elevator), és külön mondatban említi, hogy a lift elromlott, illetve

 Az amerikai író és orvos lenyűgöző orvoskrimivel lepte meg olvasóit,melyben semmi és senki nem az,aminek először tűnik. A Végzetes diagnózis c. könyv-mely magyarul először a Reader's Digest Válogatott Könyvek sorozatban jelent meg-főhőse Abby,aki munkahelyet vált,mert férje egy nagy cég termékfejlesztő menedzsereként kapott állást.  Csakhogy hamar kiderül:valami baj van Patience-ben. Egyre több beteg panaszkodik kiütés nélküli viszketésre,heves fejfájásra,s egyre több ember viselkedik agresszívan. Abbynek hamar feltűnik a dolog,de nemcsak neki:kiderül,hogy kollégája,Lew,egy olyan csoportot vezet,mely azért lobbizik,hogy az Abby párjának,Johnnak is munkát adó cég tűnjön el a városból.  John is egyre betegebb lesz,fejfájások gyötrik, agresszíven viselkedik,Abby és John szakítanak. Lew viszont özvegy,feleségét Paraguayban veszítette el,balesetben. Abby,ahogy egyre több furcsa betege lesz,kadmiummérgezésre kezd gyanakodni. Főnökei azonban megalapozatlannak találják a gyanút... Krimirő

 Thiery Árpád a 20.századi magyar irodalom ismert alkotója volt,egy darabig szerkeszette a Kortárs folyóiratot is.  A Vaktöltény című könyvének főhőse Csányi hadnagy,akinek válságba jut az élete. Feleségével lemennek közös ismerősük,a főmérnökék Balaton-parti nyaralójába,de a férj otthagyja feleségét,visszamegy a kaszárnyába. Már nem szereti az asszonyt,később el is válnak. Csányi hadnagy beleveti magát a munkába,elő is léptetik. Egyre gyakrabban iszogat.  Egy hadgyakorlaton segít a klausztrofóbiás honvédnak átvinni a páncélost a víz alatt. Ezután új munkát bíznak rá,ő lesz a század kulturális munkájának irányítója. Új feleséget is szerez. Kívülről úgy tűnik,mintha minden rendben lenne,Csányi átmeneti válság után talpraállt volna. De belül valami rágja ezt a derék katonatisztet,valami,amit a külvilág nem vesz észre. S hát hivatásából adódóan Csányi közel van a fegyverekhez... Thiery Árpád megírta a késő Kádár-kor férfilelkének históriáját. Valami keserű unalom ül ebben a könyvben a fér

 Nézzünk szembe a tényekkel: egy átlagos magyar fogyasztó vajon hány déligyümölcsöt ismer? Vegyük sorra:a mindenütt elterjedt banán, narancs, mandarin, esetleg még mandula, kiwi, ananász, mangó, meg még vagy kettő-három fajta.Ez összesen alig tíz, nagyjából ezeket lehet kapni egy zöldségesnél. Velich István és V. Nagy Judit:Déligyümölcsök című könyvéből kiderül, hogy több száz déligyümölcs létezik. Ebből a szerzőpáros kitűnő könyvében nyolcvanat mutatnak be, rövid leírással és szép nagy fényképpel.  Ez a könyv egy nagy utazás az Egyenlítőtől délre eső, illetve a meditarrán éghajlatú tájakon. Európa déli részén már vár bennünket a szamócafa, vagy a mostanság már nálunk is termesztett mandulafenyő, Kínában és a Fülöp-szigeteken a fehér húsú, muskotályos ízű licsi indiítja be a nyálelválasztást, Peru misztikus vidékein pedig a paradicsomfa kínálja furcsa gyümölcsét. Mi, innen, Közép-Európából, bizonyára rácsodálkoznánk a közép-amerikai bogyósjukka ízére, és ha már itt járunk, a nálunk ink

 A könyv alcíme:Sikeres stratégia fejlesztése és végrehajtása turbulens piaci környezetben A mai gazdasági környezet és a 21. századi világ általában véve nagyon gyorsan változó, ahogy a könyv alcíme is mondja: turbulens. Ilyen gazdasági-társadalmi-politikai környezetben vajon hogyan tervezhetnek a vállalatok közép- és hosszútávú stratégiát működésük valamely területén, vagy éppen az egész vállalatra kiterjedően? Marc Baaij és Patrick Reinmoeller: a nyerő stratégia feltérképezése című könyve arról szól, hogy sehogy. Az ún. VUCA világban ( aki esetleg nem tudán, mit jelent ez, megtalálja a könyv 21.oldalán) a hagyományos stratégiai elékpzeléseket el kell vetni. Mégpedig azért, mert előre meghatározott hibákkal kalkulál. Új térképezési módszereket kell találni, másfajta szociális tényezőket kell figyelembe venni. Ráadásul téves az a korábbi hit, miszerint az agilitás helyettesíti a stratégiai tervezést.  A klasszikus SWOT elemzést továbbra is használni kell a Szerzők szerint, de ezt is m