Könyvekről mindenkinek

 Jómagam már a Kelta keringő megjelenésekor(2016) megéreztem, hogy van itt valaki, egy olyan íróféle, bizonyos Szabó Ádám, akinek írói produktuma kiemelkedni látszik a nagy közép-európai átlagból. De igazán a Valakik beszélnek című kötet győzött meg ( L'Harmattan ,2020.) arról, hogy hosszú távon is igényes, érdemes szép magyar prózát kapott ajándékba a magyar közönség. Persze, nem ártott volna a könyvet jobban menedzselni, dehát ez elmondható a hazánkban megjelent könyvek túlnyomó többségéről (számszerűsítve:99,9%). A Valakik beszélnek két kisregényt tartalmaz. A Valaki beszél ( és nagyon jó, hogy nem teljesen egyezik a kötetcím a kisregény címével, nagyon jó!) egy idősotthonban utolsó (?) napjait tengető hölgy önéletírása. Pontosabban: intuitív-asszociatív felidézése a múltnak. Gyermekkornak, szerelemnek, elválásnak, elengedésnek, belső és külső háborúskodásnak, jónak és gonosznak. Szabó Ádám annyiban hoz újat a hasonló tenatikájú művekhez ( értem ez alatt: egy idős ember felidézi

 Előrebocsátom:Jürgen Habermas könyve nem tartozik a legkönnyebb olvasmányok közé. Még rutinos filozófusok, társadalomtudományi szakemberek számára sem okoz felhőtlen boldogságot A kommunikatív cselekvés elmélete című könyv áttanulmányozása. Ugyanakkor megéri a fáradságot: ha az ember értő módon, intellektuális párbeszédet folytatva a neves Szerzővel, mondatról mondatra végighalad ezen a könyvön, gyakorlatilag megérti a 20-21.századi nyugati gondolkodás alapjait. És nemcsak az alapjait... Habermas elsőként a racionalitás fogalmával foglalkozik. Kezdi ott, hogy a filozófia képes-e, a filozófiának hatáskore-e a racionalitás fogalmával való foglalkozás. Arra a következtetésre jut, hogy a filozófia, párosítva a szociológiával, igenis tud, képes foglalkozni a racionalitással. Nagyon fontos, Habermas szerint, hogy különbséget tegyünk az érvek érvénye és valamilyen gondolatnak, gyakorlatnak a társadalmi érvényessége között. Habermas részletesen elemzi Toulminnak a racionalitással, az érveléss

 A Jászberényi-Zátori-Ásványi szerkesztőhármas könyvét ajánljuk mindazoknak, akik idegenfogalmi szakemberként fesztiválok, rendezvények szervezésével foglalkoznak, de azok számára is tartogat érdekességeket a Fesztiválturizmus című könyv, akik inkább csak "felhasználói oldalról" ismerik a fesztiválokat, azaz: szeretnek a barátokkal egy jót bulizni.  Megtudhatjuk, mi az a fesztivál, milyen típusai vannak, hogyan lett a fesztivál a turisztika egyik legnyereségesebb ágazata a 21.század folyamán. Hazai és külföldi példákon keresztül megláthatjuk, hogyan hat egy jól megrendezett fesztivál az adott területet gazdasági életére, egészen olyan ágazatokig, mint a bányászat. A szerzők-szerkesztők a magyar példákon túl szívesen idéznek német, amerikai, brit példákat is- ugazán nemzetközi tehát a látókör. Külön szövegrész foglalkozik például a fesztiváloknak a munkaerőpiacra, foglalkoztatottságra tett hatásával, vagy a rendezvényeknek a környezetre gyakorolt hatásával- és azzal, hogy hogy

 Ez a könyv lényeges, mint nyáron a napfény, télen a hó. Keresztények és nem keresztények számára kötelező olvasmánnyá. John Gray ugyanis nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megismerteti az Olvasót az istennélküliség filozófiájával, annak eredetével és változataival. Ebben a mondatban már az is benne foglaltatik, hogy Az ateizmus hét formája című könyv kizárólag a filozófiai alapú ateizmussal foglalkozik, a manapság divatos, szimpla szekularizmussal nem.  Mindjárt az első fejezet végén olvashatunk egy érdekes megállapítást:a modern ateizmus a média és a szórakoztatóipar terméke. Ezen nagyon alaposan el lehet ám gondolkodni. Mert az tény, hogy vannak világvégek, melyek úgy látják, hogy a forgalmuk inkább az istennélküliek körében növekszik, ezért aztán csatlakoznak sok olyan kezdeményezéshez, amely a szimpla szekuláris világnézetet támogatja. Ugyanakkor mégsem gondolom, hogy az új ateizmus kizárólag valami szórakoztatóipari formula lenne. Egyrészt nem szórakoztató, másrészt nem egysze

 Illik Péter könyvének alcíme:Az elmaradt paradigmaváltás. A tanulmánykötet fő mondanivalója- ez köti össze a könyvben olvasható, tematikailag meglehetősen sokrétű írásokat-, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően elmaradt a történettudomány filozófia-módszertani megújulása, paradigmaváltása, ehelyett a korábbi narratívák ellentéteit kapta a Olvasó. Illik Péter sürgeti, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a történészek elméleti képzésének, bővítsék a vizsgálódások körét, alkalmazzanak új megközelítéseket.  Illik Péter szerint ugyanis a legnagyobb baj, hogy nem vette tudomásul a szakma önmaga kitágulását. A hivatalos történettudomány- amelyet az Akadémia, a kutatóintézetek, az egyetemek testesítenek meg- nem vette észre, hogy nemcsak a doktori fokozattal rendelkezők, hanem a középiskolai tanárok, sőt, a  más szakmák művelői, vagy éppen laikusok is szívesen foglalkoznak történelemmel. A céh tagjai, miközben egymást védték, a kívülállókat pedig dilettánsnak bélyegezték, elfelejtet

 Schuster Barbara könyvét ajánljuk nemcsak gerincferdülésben szenvedőknek, de orvostanhallgatóknak és pszichológusoknak is. A gerincferdülés ugyanis- és ez a könyv legfőbb tanulsága- összetett orvosi és emberi probléma. Keveset beszélünk róla, aminek legfőbb oka a szégyenérzet és félelem. Illetve a remény, hogy egyszer majd elmúlik.. A Gerincferdülés és ami mögötte van című könyv minden, a témához kapcsolódó kérdésre választ ad. Megtudhatjuk, milyen fajtái vannak a gerincferdülésnek, mi a különbség a kamaszkori hanyag tartás, a Scheuermann-kór és az idiopathias scoliosis között. Megismerhetjük a gerincferdülés konzervatív kezeléseit, az újabb háromdimenziós gyógytornát, megtudhatjuk a műtétek várható kockázatait, egyáltalán azt, hogy mikor van szükség műtétre. Szerző részletesen tájékoztatja Olvasóit a korzett nevű eszközről, mik a viselésének előnyei, hátrányai, joga van-e a betegnek visszautasítani a korzettet. Ami számomra mű a legnagyobb értéke, az igazából a második része,  a 106.

 Robin Cookot elsősorban izgalmas orvos-krimijeiről ismerjük, e témában talán még mindig a világ vezető írója. A gyötrelem éve című könyv azonban teljesen más. Cook azt írja meg, milyen érzés volt az amerikai közegészségügyben gyakornoknak lenni. Egy év tanulás, éles körülmények között. Ha azt gondoljunk, hogy Szerző ódákat zeng az amerikai egészségügyről, akkor tévedünk. Cook nagyon is kritikus, elképesztően őszinte. Valószínűleg a kórházi sorozatok kitartó nézői nem fogják szeretni ezért. Milyen problémákat is lát Robin Cook kora amerikai egészségügyével kapcsolatban? -A rendszer olykor felfalja az egyént, bürokratikus az ellátási rendszer - A gyakornokok túlterheltek, alig alszanak, olyan feladatokat is végre kell hajtaniuk, melyeket egy felkészült nővér is meg tudna oldani. - A betegek főleg az alsóbb társadalmi rétegekből kerülnek ki, a gazdagabbak megengedhetik maguknak a magán-egészségügyi ellátást - Orvosok ( különösen a sebészek) fölényeskedése a gyakornokokkal. - A kórházak s