Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme: A világ legkreatívabb helyeinek nyomában az ókori Athéntól a Szilicium-völgyig. Eric Weiner rendkívül szellemes új könyvében arra vállalkozott, hogy kideríti:mi az oka annak, hogy a világtörténelem bizonyos periódusaiban egyes helyek csak úgy ontották a zseniket, a mindenféle területen nagyot alkotó géniuszokat. A zsenialitás földrajza című könyvet elsősorban ajánljuk történészeknek, ezen belül is a tudomnáytörténettel foglalkozóknak, de minden értelmiségi olvasónak, aki kíváncsi arra, honnaan is ered a géniusz. Talán az ókori Athénból?-teszi fel a kérdést Weiner.Mi az oka annak, hogy egy eléggé középszerű görög városközpontú állam néhány évtized alatt felemelkedett, majd gyorsan le is hanyatlott? Talán a görög élettempó? A hosszas üldögélés, az elmékedésre való hajlam? Vagy talán az, hogy olyan rosszak voltak a fizikai körülmények, hogy a kreatív emberek a szellemben kerestek vigasztalást? Vagy pont a görögök voltak azok, akik rájöttek, hogy a kreativitás vigasztalást

A könyv alcíme:Globális civilizáció és Kína megújulása.  Zhouying Jin a világ egyik legismertebb jövőkutatója. Az emberiség jövője című könyvében arra keresi a választ, milyen technológiai és társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie a 21. századi emberiségnek, s ezekre a kihívásokra milyen válaszok adhatók. Bár legtöbb gyakorlati példáját Kína fejlődéséből hozza, a könyv az egész emberiségnek, bármely nemzet bármely tagjának szól.  Zhouying Jin szerint szakítani kell az elmúlt 300 évben uralkodóvá vált társadalmi paradigmákkal. Az ipari alapú társadalom szerinte túlságosan is az anyagi javakat hajszolja, mindenben a profitot keresi, eközben gyógyíthatatlan károkat okoz a Föld bolygó ökoszisztémájában,a következő generációktól pedig még a lehetőséget is elveszi a hibák kijavítására. A technológiával kapcsolatosan két veszélyről ír: az egyik a fejlődés elutasítása, a másik a tudomány és a technika mindenhatóságába vetett hit, a túlzott racionalizmus. Jin szerint midkettőt el kell kerüln

 A könyv alcíme:Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában Max Tegmark svéd-amerikai fizikus, mesterséges intelligencia-kutató, arra a kérdésre keresi a választ kitűnő könyvében, hogy milyen jövő vár az emberiségre a mesterséges intelligencia korában. Végkövetkezetése optimista, nem is alaptalanul azt állítja, létezik " jó" MI, azaz az ember nem veszti el kontrollját az általa létrehozott új entitás felett.  Az Élet 3.0 című könyvben Tegmark először is felvázol egy fiktív, rosszul végződő forgatókönyvet a mesterséges intelligenciáról. Ebben az MI gyakorlatilag átveszi az uralmat az univerzum felett, replikálja magát, végül az egész civilizáció különböző mesterséges intelligenciák összecsapásává változik. Aztán, immár a valóság mezejére visszaereszkedve, Szerző a téma megértéséhez szükséges legfontosabb fogalmakat tisztázza: általános mesterséges intelligencia, tudat( ez a pszichológia és pszichiátria egyik legnehezebben definiálható fogalma), célorientált viselkedés,

 Jordan Belfort, akiről a Wall Street farkasa c. film főszereplőjét mintázták, olyan könyvet írt, melyet szerintünk minden vállalkozónak el kell olvasnia. Sőt, egy lépéssel tovább mehetünk: mindenkinek el kell olvasnia. Hiszen mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy el kelljen adni valamit: tanárként, szülőként, lelkészként, edzőként és sok más foglalkozásban és magánéleti helyzetben kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy meg kell győznünk a másikat a magunk igazáról. Ebben segít Belfort könyve, A Wall Street farkasának értékesítési módszere.  Nagyon röviden összefoglalva, a módszer ( az úgynevezett egyenesvonalú értékesítés) lényege abban áll, hogy egy hármas bizalmi skálán megpróbálunk minél magasabb pontszámot elérni. Hogy milyen szempontokat vesz tekintetbe ez a bizalmi skála, azt itt az ajánlóban nem áruljuk el, a könyv elolvasása után megtudhatjuk. Persze, szó esik a könyvben a hagyományos sales tevékenység minden összetevőjéről és kellékéről: az ügyfélmenedzselésről, a testbeszédről(

 Irvin D. Yalom amerikai pszichoterapeuta könyve egy nagyon ritkán érintett, mégis, az egész emberi létre vonatkozó súlyos kérdést tárgyal:a halált. A Szemben a Nappal című könyv arról szól, hogyan lehet legyőzni a halálszorongást a pszichoterápia eszközével. Yalom a pszichoterapeuták azon csoportjához tartozik, akik az úgynevezett egzisztenciális pszichoterápiát művelik. Könyvében az általános megállapításokat mindig konkrét esetleírásokkal támasztja alá.  Találkozunk e könyv lapjain ügyvéddel, aki megunta szakmáját, már tárgyalni sem képes az ügyfelekkel, mert úgy érzi, nem élt eleget, s méltatlan nőre ( drogfüggőre) pazarolta szeretetét. Megismerkedünk a verseket író, és gyönyörű képeket festő építési vállalkozóval, akinek csak arra volt szüksége, hogy a terapeuta megértesse vele: tehetségét Istentől kapta. Elgondolkodhatunk, vajon miért tartja ellenségnek a terapeutát egy rengeteg testi betegséggel kínlódó nyugdíjas angoltanárnő. Beleélhetjük magunkat annak a könyvelőnek a helyzeté

 Hogy kicsoda a tejes(kisbetűvel kell írni!)?Senki nem tudja. Talán nem is érdekel senkit.Anna Burns furcsa,különleges világában az emberek annyira az ellentétekre koncentrálnak,hogy nem tudják megfogalmazni,ki is az a tejes. A kérdéseiket sem tudják megfogalmazni. A tejes,az egy ember,vagy valami olyasmi. Ennyit kell tudni róla. Az észak-írországi közösség normái szerint a világot örök időktől fogva létező és kibékíthetetlen ellentétek uralják. Katolikusok és protestánsok,angolok és írek,gazdagok és szegények konfliktusaiból épül fel a városi élet. Az állam pedig,amelynek feladata lenne megakadályozni az ellentétek elmélyülését,maga is erőszakszervezetté,szürreális ellenségkeresés eszközévé válik. Tömeges gyilkosságokat hajt végre,mindent megtesz azért,hogy a lakosság ne bízzon benne.  Szürreális világ-szürreális nyelv. A mondatok gyakran állítmány nélküliek,az alany nem pontosan körülhatárolt,inkább csak határozók és furcsa jelzők által körülírt. Nem tudhatunk meg semmiről semmit,Ann

 Alice Munro Nobel-díjas kanadai író Egy jóravaló nő szerelme c.kónyvében nyolc kitűnő történettel örvendezteti meg Olvasóit. A történetek "közös nevezője" a hazugság-motívum:a szereplők ilyen vagy olyan okokból,de hazudnak önmaguknak. Egy jóravaló nő szerelme. D.M.Willens optikus autójában hal meg. Az autót kisfiúk csapata találja meg a kisvároshoz közeli tóban. Megismerhetjük a srácok családi körülményeit,életmódjukat,a tipikus amerikai kisvárosi életet. A történet második része Enidről szól,aki idős betegek otthoni ápolásából tartja fenn magát. Egyik nap betege különös vallomást tesz. Jakarta. Az 1970-es évek hippimozgalma tombol. Megismerkedünk a fiatal,helyüket kereső Kenttel,Sonjeval,Kathtel. Pár évtized múlva,már idősen,Kent és Sonje találkozik. A nő elmondja,hogy szerelme Indonéziában,Jakartában halt meg. A mű a hippikorszakot követő csalódásról,kiábrándultságról szól.  A Cortes-sziget c.elbeszélés narrátora egy fiatal nő,aki lelki zsarnok főbérlőt fog ki. Az idős höl

 Első pillantásra megdöbbentően hat a könyv címe:azt kérdezhetjük,hogyan kerül egymás mellé a politika és a teológia?És miért teológia a demokrácia?Pedig Nyirkos Tamás könyvéből kiderül,hogy már az 1930-as évek európai és amerikai politikatudósai,elemzői is felfedeztek bizonyos hasonlóságot a politikum és a keresztény vallás között. Pontosabban-s ez Nyirkos Tamás kitűnő könyvének alaptétetele-a modern kor embere egyre kevésbé hisz a keresztény Isten mindenhatóságában és mindenütt-jelenvalóságában. A hite,mint olyan,viszont megmaradt,ezért aztán Isten helyett ember alkotta eszmékben,politikai és társadalmi gyakorlatokban kezdett hinni. Mindez fordítva is igaz:a politika-és társadalomelmélet formálói, az azóta is sokat idézett alapművek szerzői maguk is gyakran használtak vallásos nyelvezetet. Szerző e vonatkozásban kiemeli Alexis de Tocqueville-t és Karl Marxot.  Milyen eszmékről beszélünk itt? A Rousseau-féle népszuverenitás erősen emlékeztet az isteni szuverenitásra. Adam Smith sem vo

 Újra kiadták! El sem mondhatom, mennyire örülök annak, hogy Székely Éva olimpiai bajnok úszónk immár klasszikussá emelkedett életrajzi könyvét újra kiadták! Ha van könyv, amit minden magyar embernek el kellene olvasnia akkor ez az. Sírni csak a győztesnek szabad... Igazából erről a könyvről nem lehet rövid könyvajánlót íni. Mert ennek a káprázatos szövegnek melyik részét emelhetnénk ki: azt, hogy a tizenéves Székely Éva hogyan élte túl a második világháború borzalmait egy védett házban, vagy azt, hogyan tanította meg úszni a rábízott két csöppséget? Hogyan ért el olimpiai negyedik helyezést lázas betegen, vagy hogyan reagált arra, hogy lánya, Gyarmati Andrea, nem lett olimpiai bajnok? Ennek a könyvnek miden sora Olvasóért kiált.  Napjainkban annyi, de annyi önfejlesztő könyvet adnak ki, melyekben sikeres, vagy magukat annak tartó emberek próbálják megtanítani olvasóikat arra, hogyan legyenek ők is sikeresek, boldogok. Székely Éva szinte azonnal leszögezi, hogy igazából egy titka van a

A.J.Finn: Nő az ablakban című könyvének hőse Anna Fox, az otthonülésre kényszerülő agorafóbiás nő, akit mindenki elhagyott. Aki unalmában mást sem csinál, csak iszik, chatel és a szomszédokat lesi. Mindent megtud életükről, mindennapjaikról. Elsőszámú kedvence a szemközti házban lakó pszichiáter és felesége. A pszichiáter- aki párterápiát is vállal, Anna számára így még vonzóbb az egész- eléggé dúsgazdag, s látszatra olykor erőszakos. A feleségével. És mással is. Legalábbis ez a látszat. A Nő az ablakban remek thriller, klasszikus hátsó ablak-történet, de nagyon eredeti csavarokkal, naplószerűen írva, tipikus 21.századi alakokkal,  és a végén persze kiderülhet, hogy senki nem az, aminek látszik. Alexandra, 2018.

Talán soha így nem hozott lázba embereket jogi dokumentum, mint ahogy tette azt az Európai Unió új adatvédelmi törvénycsomagja, ami a köztudatban csak GDPR néven híresült el. Jóri András és munkatársai ( Soós Andrea Klára, Bártfai Zsolt, Hári Anita) új könyvükben részltesen elemzik az új EU-s adatvédelmi törvényt, kiemelik az eddig és jivőben felmerülő problémákat, és a művelt átlagolvasó számára is érthetővé teszik a törvény egyes, sokszor nehezen magyarázható rendelkezéseit. Miben is áll ez a nehézség? Amint arra a könyv nem egy helyen rámutat, nem könnyű dolog indoeurópai kultúrában fogant jogi szöveget magyarra ültetni. Egyszerűen azért, mert más a jogi nyelv. Magyarul nehezen értelmezhető például a tevékenységében- tevékenységi körén belül fogalompár elemei közötti különbség. Vagy ( és ezzel is részletesen foglalkoznak a Szerzők): a GDPR elválasztja az adatkezelő és az adatfeldolgozót. Mostantól kezdve ez a kettő szinte teljesen eltér egymástól. Nem egyértelmű az sem, hogy mikor

Steven Pinker amerikai tudós könyvében nem egyebet állít, mint azt, hogy békésebb lett az emberiség. Elsőre megütközhetünk, hiszen a tévéből-netről folyton árad rán kaz erőszak. Pinker szerint éppen az baj, hogy a média felnagyítja, eltúlozza az erőszak jelentőségét társadalmunkban, pusztán a szenzációhajhászás kedvéért. Pinker többszáz oldalon keresztül bizonyítja tézisét. Megtudhatjuk, hogy a huszadik század közepén jóval több volt a polgárháború, mint manapság. Számokkal alátamasztva, kissé meglepetten értesülünk arról, hogy a régebbi korok háborúi időarányosan sokkal több áldozattal jártak. Ami a legmeglepőbb- s az amerikai történelem pontos dokumentáltságát ismerve nehéz vitatkozni- hogy az USa-ban csökken a gyilkosságok száma. Vannak amerikai államok, ahol az 1970-es-80-as években jóval több szándékos emberölés fordult elő, mint a 21. században. Punker szerint az erőszak társadalmi szintű csökkenésének két oka van 1. Az állam, vagy ahogy Hobbes nyomán Pinker emlegeti, a Levia

(Alcím:Szabadulástörténetek.A cím a könyvborítón kisbetűvel írva!) Dragomán György:a magyar irodalom egyik zsenije ( szerencsénkre, van belőlük sok...). Minden könyve kiemelkedik a bőséges irodalmi termésből. Fénylik. Még akkor is, ha a művek hangulata olykor sötét. Rendszerújra című könyvében új magasságokba emeli a modern ( és nem posztmodern!) magyar novellisztikát. Irodalomtudósok feladata lesz, hogy megállapítsák a Dragomán-novellák előzményeit, stilisztikáját, hatástörténetét. Én most csak néhány állítást fogalmaznék meg. Választ arra kérdésre:miért olyan jó prózaíró Dragomán György? 1. Nem szégyell tanulni és a tanultakat továbbfejleszteni 2. Nem szégyell teljesen eredeti lenni. 3. Törődik az Olvasóval. A történet mindig érthető, még akkor is, ha teljesen abszurd. Meg sem fordul a befogadó fejében, hogy az, ott, lehetne másképp is. 4. Nagyon érdekes realizmus és absztrakció viszonya a Rendszerújra novelláiban. A helyzet általában abszurd ( pl.Rámen: egy állítólagos időuta

Az első kérdés, ami megfogalmazódott bennem: Jézus másként- de mihez képest másként? Keresztény teológusok, írók, laikus hívők már évszázadok óta kérdeznek: ki volt Jézus? Milyen volt, hogy nézett ki, miért tett csodákat, miért hagyta magát keresztre feszíttetni? Az utóbbi években a Jézus iránti érdeklődés alaposan megélénkült:annyi könyvet írtak Jézusról, mint a huszadik században összesen. Philip Yancey remekül megrajzolta a maga Jézus-képét, igei alapon, mélyen megélt és a mindennapokra is kiterjedő hittel. Szerinte Jézust nem szabad negatívan értelmezni- halhatatlan, végtelen- hanem azt kell benne látni, amit láthatunk. Jézus Isten fia, aki emberi alakot öltve eljött a Földre, és kereszthalála által megváltotta az emberiséget bűneitől. Jézus földi szolgálata alatt isteni és emberi volt egyszerre: csodákat tett, ugyanakkor képes volt profán reakcióra: dühöt érzett, olykor fizikailag elfáradt, stb. Yancey nem enged a bibliai igazságokból: nem liberális teológus, szót sem ejt a fe

Richard Rohr és Mike Morell könyve teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység számos kérdését. Megpróbljuk röviden összefoglalni ennek az új teológiai látásnak a lényegét, anélkül, hogy pro vagy kontra állást foglalnánk. - A Szentháromság a kereszténység lényege. - Túlzottan statikus a kereszténység Istenről, alkotott képe.  - Eddig rosszul képzeltük el a Szentháromságot. Nem arról van só, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy, hanem azt, hogy a köztük lévő kapcsolat maga a Szentháromság. Úgy kell elképzelni, mintha a három isteni személy folyamatosan körbe-körbe táncolna. A Szentháromság erő, lendület. - Isten ebbe a táncba bennünket, hívüket is be szeretne vonni. - Ha sikerül bevonnia, akkor részesülünk Isten kegyelméből. Őszintén szólva, lehet ezzel vitatkozni, az mindenesetre biztos,hogy a Háromság, az nem statikus létező, hanem valami dinamikus, valami mozgó. Hogy a tánc- metafora célszerű-e, az más kérdés. Azokat az " érdemeket, melyeket Rohr és Morrell a S

Mennyi minden tanulhatunk a madaraktól! Jim Robbnis: Azok a csodálatos madarak című könyvéből kiderül, hogy az ember régóta keresi a madarak repülésének titkát- és persze evolúciós eredetét. Két elmélet alakult ki: az ősi dinoszauruszok utódai talajról repültek, vagy éppen fáról reppentek fel a magasba. Robbins ismerteti Ken Dial véleményét, aki szerint egyik álláspont sem igaz: a madarak ugyanis függőlegesen másztak! Ezen kívül azonban még számtalan meglepetés várja az Olvasót. Megtudjuk például, hogy kolibri akár másfél órát is képes egy helyben repülni, amihez a testhez viszonyított elképesztő izomzat szükséges. A 21.században arra is rájöttek, hogy a madarak- és talán a fejlettebb emlősök is. képesek új idegsejteket termelni. a madár-kommunikáció új formáit fedezték fel. Megfigyelték a gyurgyalagokat, amint feje tetejére állítják mindazt, amit a hagyományos családmodellről tudunk. Külön tudománnyá fejlődött a madarak nyelvének tanulmányozása. Intelligencia és társadalmi fejlettsé

Amikor végigolvastam a német Charlotte Link könyvét, csettintettem egyet. Nem hittem, hogy mai könyvkiadás pszichothriller-dömpingjében akad még könyv, amely eredeti, izgalmas, és intelligens tud lenni. A Figyelő szemek mindhárom követelménynek megfelel. Képzeld el, hogy toronyház legfelső emeletén laksz. Valaki azzal szórakozik, hogy felküldi a liftet- és nem száll ki belőle senki. És ez így megy heteken át. Egészen őrjítő tud lenni. Bűncselekmény nem történt, ezért a rendőrségnek sem tudsz szólni. Csak várod, hogy bukkanjon már fel az a valaki. Vagy tűnjön el. Egyszer csak csengetnek: a liftkezelőtől jöttek, mert hallották, hogy mostanában összevissza jár a lift. Te beengeded az illetőt. Fél óra múlva halott vagy. A cselekmény másik szála: egy Samson nevű fiatalember kudarcosnak érzi az életét, ezért megpróbálja mások életébe képzelni magát. Idegen embereket követ, olyat is csinál, hogy ellopja a kutyájukat, aztán - mint becsületes megtaláló- visszaviszi, szóval, az illetőnek nin

A paradigma szó általánosan elfogadott nézetrendszert, megközelítést jelent. Jonathan Cahn könyvében új történelmi paradigma megalkotására tett kísérletet- s azt kell mondanom, ez a paradigma igen-igen meggyőző. Ahhoz, hogy A paradigmát értően olvasni tudjuk, ismerni kell a Bibliából Akháb király, Jezábel királynő és illés próféta történetét. Azt ajánljuk, ezek nélkül hozzá se fogjon Jonathan Cahn könyvének olvasásához. Nem mintha a Szerző nem lenne előzékeny, elég sok bibliai idézetet tartalmaz a könyv, de azért jobb, ha önállóan kutakodunk... Aztán érdemes átnézni az USA 20. század végi történelmét, különös tekintettel Bill Clinton elnöki időszakára. Clinton nem fukarkodott a botrányokkal, különösen ismertté azonban a Monica Lewinskyvel folytatott - általa tagadott, majd beismert- viszonya tette. Cahn azt állítja, hogy a két történet összefügg. Akháb király vétke és Bill Clinton amerikai elnök vétke ugyanaz- csak éppen más korszakban. Nagyon szépen logikusan vezeti Olvasóit a Sze

Hogy Észak-Koreáról nem tudunk semmit, az még csak érthető. De hogy Dél-Korea is ennyire kiessen a látókörünkből, az már nem egészséges. Dél-Korea a világ egyik leggyorsabban fejlődő, legmagasabb életnívót és oktatási színvonalat biztosító országa. Mi csak annyit tudunk róla, hogy Kistigris. De hogy ez pontosan mit takar, miért ért el a Koreai Köztársaság ekkora sikereket, az már rejtély. Boyé Lafayette de Mente könyvének alapkoncepciója az, hogy a fejlődés mindig hagyományba ágyazott. A jelen sikerei nem érthetők meg a történelem, a néprajz, a kultúra elmúlt évszázadai nélkül. A koreai észjárás című könyvében Boyé Lafayette de Mente kísérletet tesz arra, hogy ábécérendben elmagyarázza nekünk a koreai kultúra alapjait. Megtudjuk, mit is jelent a Hoesa, a koreai vállalatok állítólagos családközpontúsága, melyet egyre több munkavállaló kérdőjelez meg. Megtudjuk, miért viselkednek furcsán a koreaiak az oegugin, azaz a külföldi személlyel való találkozás során, és képet kapunk a koreai

A könyv alcíme: fent bedobod, lent kipotyog. Technológia és költészet? Kérdezhetnénk: ez összefér egymással? Rutai Gábor igennel felel. Projektje elképesztően szellemes. Rendelni lehet tőle- pontosabban: a költőMATA-tól- meghatározott témára verset, a "készülék" pedig megírja a poémát. Nagyon sokoldalú versgyártó készüléket "talált fel" Rutai Gábor, szonettől a tájleíró versig, szabadverstől a klasszikus formájú, petőfies-népdalos költeményig mindent legyárt. A nagyon jó dolgok mellett engem két dolog nagyon zavar: a KöltőMATA időnlént nem átallja politikai nézeteit is olvasói tudtára adni. Márpedig egy ilyen magas csúcsrobotnak illendő semlegesenk maradnia, nem kell lealáznia magát a hazai pártpolitika sekélyességéig. A másik: a trágár szavakat kissé soknak találom. Jó, jó, már Petőfink is használt olykor a népnyelvből vett erőteljes fordulatokat, de azért a mindenféle sz-szel, bé-vel, f-fel kezdődő nyelvi megnyilvánulások mégiscsak vitathatóvá teszik a KöltőM