Könyvekről mindenkinek

Nagyon jó kis pszichothriller, amely a jellemábrázolás által kelt feszültséget. Nincs poénja, nem derül ki a végén semmi váratlan, nem lesz brutális gyilkos az ártatlan nagymamából- mégis, az Olvasó tűkön ül, nem győzi falni, meg feldolgozni ezt az iszonyatot... A Zárt ajtók mögött című könyv főhőse egy házasság. A férfi, Jack, pszichopata, egyetlen igazi élvezetét az jelenti, ha mások szenvedését közelről nézheti ( ifjúkorában a saját anyját is agyonverte). Foglalkozása ügyvéd, bántalmazott nőkkel foglalkozik, és még soha nem veszített egyetlen pert sem. A nő, Grace,a történet elbeszélője, bármelyik mai angolszász fiatal nő lehetne. Jack már a házasság első napjaitól kezdve kínozza Grace-t: thaiföldi nászútjuk során kizárja az erkélyre, éhezteti, amikor pedig Grace szökni akar, elhiteti a szálloda személyzetével, hogy elmebeteg. Házukat Jack úgy alakítja ki, hogy abból börtönt csinálhasson Grace-nek, aki naphosszat otthon ül, bezárva a szobájába, még egy könyvet vagy újságot sem ka

A Polónyi-Tímár szerzőpáros könyve 2001-ben jelent meg, de mondanivalója- sajnos- mai napig aktuális. Íme, a A Tudásgyár vagy papírgyár című könyv legfontosabb következtetései: - A mindenkori magyar oktatáspolitika folyamatosan emlegeti a minőségi fejlesztés fontosságát. Ennek ellenére inkább mennyiségi fejlesztés folyik. - Hazánk alapos lemaradásban van az európai országokhoz képest az oktatási költségvetés GDP-arányosságát illetően. - Az általános iskola nem adja meg a megfelelő tudást, a diákok ismeretei nincsenek megalapozva. - Az oktatáspolitikát eluralták a közhelyek. Például: Magyarország lemaradt a felsőoktatás fejlesztése terén.Holott éppen a felsőoktatás jár legközelebb az európai élvonalhoz. Nagyon tanulságosak a könyv végén szereplő táblázatok, diagramok. Például: Az oktatásra fordított költségvetési támogatás a GDP százalékában; Nők aránya a tanári pályán; pedagógusképzésre jelentkezettek száma és a felvettek száma Magyarországon ( kirívóan alacsonyan jelentkeznek

Spiró Györgyöt már megint üldözik. Legalábbis Spiró György ezt mondja. illetve: ezt sugallja. Az Egyéni javaslat című, 2019-ben megjelent, humoreszkeket tartalmazó könyv ezen üldöztetés jegyében fogant. Az antidemokratikus, szólásszabadságot korlátozó, hiperaljas magyar fideszokrácia elnyomja az olyan őszinte, makulátlan, mindig a kisemberek érdekét szem előtt tartó kitűnő magyar írókat, mint Spiró György. Aki- mily nemeslelkű- humorral felel a gaz rágalmakra, szóval fenyíti a brutális öklöket. Ha mindenki olyan volna, mint Spiró György, akkor Magyarország és Európa is rövid időn belül felvirágozna, és a szegény telepieknek sem kellene többé csirkefejet enni, beérhetnék a combjával is. Aki Spiró Györgyöt illetve az általa favorizált közéleti-politikai (mert nem ugyanaz, ugyebár: a mindig gondolkodó, folyton a nép és a demokrácia fejlesztésének lehetőségein tűnődő bölcs író csakis fölötte állhat a sosem gondolkodó, bárgyú konzervatív politikusnak, aki ráadásul önző is, mert anyagias

A magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófájának, a 2. magyar hadsereg második világháborús vereségének irodalmi feldolgozása már jóval a rendszerváltás előtt megkezdődött. Sallai Elemér könyve. -42 fok című könyve ennek példája. Amint az egy, az 1960-as évek Magyarországán kiadott történelmi témájú könyvtől várható, a koncepció erősen ideologikus. A zömmel nemesi származású tisztek, akik kényelemben dőzsölnek és szórakozásból agyonverik a zsidó munkaszolgálatosokat, vagy egyáltalán nem nézik a nemzeti érdekeket, vagy pedig túlzóan nacionalisták. A legénység, kiknek többsége becsületes dolgozó szegényparaszt netán gyári munkás, vöröslő arccal gondol a népnyúzó tisztekre, s amikor a Vörös Hadsereg dicső és makulátlan katonái ( mert a szovjetek még a hidegben sem fagynak meg, csak a horthysta magyarokkal történik ilyesmi), szóval, a szegényparaszti sorból származó legénység előszeretettel áll át a szovjetek oldalára, hogy aztán részt vegyen a világforradalom kibontakoztatásában.

Ha megengedik, megtartom a könyv eredeti, kisbetűs címírását, mert így az igazi. Vámos Miklós megalkotta a 20.századi magyar irodalom egyik legnagyszerűbb novelláskötetét. A novellákat az köti össze, hogy mindegyikben fontos szerephez jut a "bár" szó, ilyen vagy olyan alakjában. A bár novelláiban Vámos Miklós bevezet bennünket a posztkapitalista világba. Hajléktalanok, semmiféle tekintélyt nem tisztelő fiatalok, olvasni alig tudó gondnok, saját barátaikat hamis fogadásokkal becsapó házaspár, szülei nyakán éldegélő neurotikus tanár- ha körbenézünk ismerőseink körében, sajnos, találunk efféle embereket. Vámos nem ítélkezik, csak bemutat. Olyan világokba viszi el az Olvasót, melyekről többségünknek fogalma sincs. Nem tendenciákat örökít meg, nem népi vagy urbánus, nem politizáló- csak a pillanatot mutatja be, a szó jó és rossz értelmében. Az élet nagyszerű pillanatait, a pillanatnak élő embert, a rohanó embert, akinek élete pillanatokra van felosztva. És akkor még nem szóltun

Moldova György: Titkos záradék című könyve a huszadik századi magyar irodalom botránykönyveinek egyike. A cím utalás a híres Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékára, a huszadik századi történelem egyik tragikus eseményére, mely végül Lengyelország felosztásához vezetett. Hogy miért is minősíthetjük botránykönyvnek a Titkos záradékot? Elsősorban a cselekménye miatt. A könyv magvát kivető Hitler Magyarországon című szatirikus regényben ugyanis Adolf Hitler feltámad, Magyarországra utazik nyaralni, vásárol egy Mein Kampfot, beköltözik egy gyárigazgató házába,kritikai jelzőkkel illeti a magyar közállapotokat, majd résztvesz Bánegres község forradalmában. Értjük Moldova szándékát: rámutatni, hogy a magyar történelem és politika mércéje sokszor még a hitleri Németország mércéjét sem üti meg. Értjük az ötletet, vesszük a poént. Csakhogy a megvalósításban, amikor az író leül és végzi a napi robotot- már elnézést kérek, van valami ízléstelen, valami otrombán felszínes. A poénok jelentő

Alcím:A szabadság első 24 órája. Rudnóy Teréz könyve, a Szabaduló asszonyok, első kiadása 1947-ben jelent meg, alaposan felkavarva a második világháború után újjáépítkező Magyarország irodalmi életét. Rudnóy ugyanis nem happy endként mutatja be a második világháború végét, a koncentrációs táborok felszabadulását, hanem tudatosítja Olvasóiban: új történet kezdődik, új konfliktusokkal. Itt van mindjárt a felelősségvállalás kérdése. Minden német közkatona, minden KZ-őr azzal védekezik, hogy parancsra tették, amit tettek. A regény főhősnője próbálja leleplezni ezt a hazug játszmát, mert látja: ha ez így folytatódik, akkor kizárólag Adolf Hitler lesz a felelős, ő pedig már halott. A szadisták, az antiszemiták pedig megússzák. Szabadon élik tovább tisztes polgári életüket. Nem tudja, hogy ez a kérdés a nagypolitika szintjén dől el. A győztes szövetségesek nem akarnak bosszúhadjáratot, sőt: a számukra hasznos egykori nácikat fel akarják használni saját céljaikra. A  háború végén már érző

Amikor az 1950-es évek közepén- végén a kommunista országok könyvkiadása rájött, hogy az embereket nem annyira a szocreál, mint inkább a szórakozás érdekli, megkezdték a ponyvaszerzők felfuttatását. Magyarországon Berkesi András, Mág Bertalan, Csehszlovákiában Antonin Winter, Lengyelországban pedig Andrzej Piwowarczyk lett a sztáríró. Utóbbi megteremtette Gleb kapitányt, aki fondorlatos módszereivel- beszélgetés rogyásig, mint Agatha Christie Poirot-ja teszi- leleplezi a gonoszt. A Királynő?! című könyv voltaképpen nem rossz krimi, csak maga a bűntény már kissé történelmi. A második világháború utáni Lengyelországban járunk, ordít a szegénység, ellátási gondok a boltokban, stb. Egy banda, melynek feje egy titokzatos nő, a Királynő, textilraktárakat foszt ki, hogy aztán a zsákmányt a feketepiacon értékesítse. Ebben az a nagy skandalum, hogy akkoriban ez volt a bűnözés csúcsa...no, meg az is feltűnhet, hogy sem riasztó, sem kamera: hát, igen, ilyen volt a viharos 20. század. Szóval, k

Melyik a legjobb KRESZ-tesztkönyv? Erről a kérdésről hosszú órákig lehetne vitatkozni. Az mindenesetre biztos, hogy a Dr. Békési István által szerkesztett Tesztkönyvet- bár kivitelezésében, felépítésében nem a legkorszerűbb- még a mai napig érdemes átnéznie mindenkinek, aki Magyarországon elméleti KRESZ-vizsgára készül. Először is soroljuk fel az illusztris és kiváló munkát végző szerzőgárdát: Duka Gyula, Halász László, Keller Ervin, Menczer László, Takács Ferenc, Virágh Sándor. Másodszor mondjuk el azt, hogy a könyv első fejezetében található kb.1100 kérdés teljesen lefedi valamennyi járműkategória KRESZ-anyagát, tehát mind a személygépkocsit, mind pedig a motorkerékpárt, tehergépkocsit, stb. Nagyon szépen és okosan vannak összeállítva a kérdések, az egyes alfejezetekben lépésről lépésre haladunk a könnyebbtől a nehezebb felé. Harmadszor: Van a könyvnek valami súlyos vonzása. Ha kezedbe fogod, nem állod meg, hogy ki ne nyisd, ha kinyitottad, nem állod meg, hogy bele ne olvass,

Kozmetikai ipar a 19.században, Magyarországon? Bizony, igaz! Vajda Péter könyve 1835-ben, Wekler Károly kiadásában jelent meg, Kassán. Ma igazi könyvritkaság, antikváriumokban sem igazán találhatzó már meg. A könyv teljes címe: A szépítés mestersége. Útmutatás a kellemetességek megszerzésére ,s kifejtésére, a'bőr, (az Arcz, kezek, nyak, mell,stb.), a hajak a bajusz, szemek, fogak, stb.épen tartására, szépítésére, s hibáiknak elháritására. Egy toldalékkal különbféle ékességszerek készitésmódjárul. És ez csak a címe! Nyugaton a 19.században tömegével jelentek meg efféle szépségápolási könyvek. A növekvő polgári osztály igényelte az ilyesmit. Vajda Péter munkájában az is érdekes, hogy mindkét nemnek szól. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Mézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com

A könyv alcíme.Futball és hatalom a szocialista korszakban Ha azt halljuk: futball a huszadik századi Magyarországon, azonnal a legendák jutnak eszünkbe. Puskás Öcsi, Bozsik Cucu, Hidegkúti Nándi, az angol-magyar, a 7-1-es magyar-angol, aztán később Göröcs Titi, Albert Flóri, Mészöly Kálmán, Fazekas László, és még sorolhatnánk sok-sok nevet, mérkőzést, kapitányt. Csakhogy volt ennek a magyar futballnak egy sötét oldala. Takács Tibor:Büntetőterület című könyve erről a sötét oldalról szól. Kezdődött az egész Magyarország szovjetizálásával. A magyar labdarúgókat külföldre hívták, profinak, a magyar hatóságok ezt viszont nem akarták engedni. Kivégezték Szücsöt, internálták Lórántot, az Aranycsapat legendás középhátvédét, akit később Sebes hozatott ki az internálótáborból. Az ÁVH rendszeresen megfigyelte a szurkolókat is, főként a fradistákat. A jól-rosszul munkájukat végző beépített ügynökök jelentéseiből az illetékes hatóságok mindig tudták, miről beszél a B-közép népe... Azért tarto

A Magyar Idők kormányközeli, konzervatív közéleti napilap. A 2018.december 3-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Címlapon: Franciaországban napok óta zavarások folynak az üzemanyagárak tervezett emelése miatt. A tüntetők követelik Macron elnök lemondását. A lakosság 84 százaléka szimpatizál a tüntetőkkel. CEU: Mivel a magyar kormány nem írta alá az intézmény budapesti működését lehetővé vtévő egyezményt, a CEU Bécsbe költözik. 10 szak mégis marad Budapesten. Magyarország: Rendeződni látszik a Pest megyei szemétszállítás körül kirobbant botrány. A Jobbik a Szávay-ügy miatt tovább veszít népszerűségéből. Érdekes interjú Puzsér Róberttel. Remek publicisztika az ELTE BTK-ról. Könyvajánló: Rendkívül érdekes állatos történet, giccs nélkül. Sport:A magyar férfi kosárlabda-válogatott legyőzte Hollandiát, még maradt esély, hogy kijussunk a selejtezőcsoportból. Itt az újság linkje: magyaridok.hu

Charles Gati könyvének alcíme: Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom. A remek tollú Szerző a Vesztett illúziók című könyvében áttekinti Magyarország II.világháború utáni történetét egészen az 1956-os forradalom bukásáig. Egyértelműen kitűnik, hogy az úgynevezett koalíciós idők már a Rákosi Mátyás vezette MDP túlsúlyának jegyében zajlottak. Már 1947-ben olyan volt a terror légköre, hogy a kisgazdapárti Tildy Zoltán köztársasági elnök amerikai segítséggel el akarta hagyni az országot: politikai menedékjogot kért egy ország hivatalban lévő köztársasági elnöke! Ez példátlan a történelemben. Gati részletesen szól azokról az amerikai lépésekről, melyek a szovjetek kelet-európai térnyerésére reagáltak. A 21. századi Olvasó mindebből azt a következtetést szűrheti le, hogy az lép jót, aki először lép...Gati cáfolja azokat a magyar történetírásban divatba jött nézeteket, miszerint a nyugatiak passzívan szemlélték a kelet-európai kommunizmus terjedését. Megismerhetjük a Nagy Im

Kis bevezető: A belváros szó helyesírásáról: a klasszikus felfogás szerint Budapest Belvárosát mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a vidéki városok belvárosát pedig kis kezdőbetűvel. Jellemző Magyarország Budapest-centrikus szellemi életére... Azoknak ajánljuk a Gyilkosság a belvárosban c. könyvet, akik szívesen olvasnak valódi bűnesetekről, balesetekről, betörésekről, gyilkosságokról ( azt viszont egyáltalán nem értem, hogy kerül a könyve Niki Lauda Forma-1-es pilóta története). Schmidt Attila írásai kiemelkednek a termésből. Ő nagyon érezte ezt a bűnügyi műfajt, meg tudta világítani a tettes és az áldozat lelkét. A kötetben leírt megrázó történetek közül szerintem  Az újpesti gyerekgyilkos a legjobban megírt, viszont a leginkább megrázó A fiam tette, ahol is egy fiú az anyja által elkövetett gyilkosságot akarja magára vállalni. Az anya elképesztően antipatikus, annyira fél a börtöntől, hogy képes odadobni a  hatóságoknak a saját felnőtt fiát- miközben az otthon lévő kislányt elhanya

Szabó Magda huszadik századi milliőben bonyolódó lélektani regénye a magyar prózairodalom igazi állócsillaga. A történet egy családról szól, ahol is a szülők is élik a maguk életét, meg az immár felnőtt lány is éli a maga életét. Iza, a lány, modern, sikeres ,míg a szülők tradicionális világszemléletűek. Az apa rákos beteg lesz, néhány hónap méltósággal viselt szenvedés után meghal. A lány tovább akar lépni, de az anyát fogságban tartja a múlt: nem tud, nem is akar elszakadni szeretett férje emlékétől. Azért Pilátus a könyv címe, mert azokról az emberekről és azoknak az embereknek szól, akik felismerték az igazságot, és mégis a hamis utat járják. Első megjelenése idején hatalmas visszhangot váltott ki a könyv, mert a legtöbb Olvasó azt a kérdést tette fel magának: kinek van itt igaza? Holott, ha mélyebben olvastak és gondolkodtak volna, eljutottak volna Szabó Magda igazságáig. Hogy itt, Magyarországon, mindig, mindenkinek igaza van. Hogy itt, Magyarországon, soha, senkinek nem lehet

Róna-Tas András könyve minden, a magyar őstörténettel foglalkozó egyetemi hallgató, tanár, kutató elsőszámú bibliája, a témában jelenleg ajánlható egyesszámú kézikönyv. . Egyfajta bevezető ahhoz, hogy valaki elmélyülten kezdje tanulmányozni a magyar történelem egyik legnehezebb kutatási területét. Olvashatunk a téma kutatásához nélkülözhetetlen segédtudományokról, megtudhatjuk a Szerző véleményét arról, hogyan is viszonyulnak egymáshoz ezek a tudományágak ( különösen a régészet és a nyelvészet esetében fontos ez). Nagyon érdekes a második fejezet, mely a forráskritikával foglalkozik. Magyarországon az utóbbi évtizedben mindenki történeti forráskritikus lett: úgy fejti ki véleményét írott dokumentumokról, hogy fogalma sincs, hogyan ágyazódik be az adott dokumentum a történeti kontextusban. Magyarország a folytonosan revizionista történetírás hazája. Róna-Tas András könyve megtanít a kötelező mérsékletre, alázatra. Ezért ajánlom minden kutató, tanár, egyetemista figyelmébe. De kérem: s

Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve a magyar tudományosságban eddig kevésbé ismert területtel, a sztereotípiakutatással foglalkozik. Azzal, hogyan vélekedtek az európaiak századokon át az olaszokról és általában: Itáliáról. Megtudhatjuk, főként Aiden munkásságára hivatkozva, mi a különbség az előítélet és a sztereotípia között. Sztanó részletesen megindokolja, miért a koraújkori útleírás-irodalom alapján tárgyalja témáját. Képet kapunk arról, miért szerettek történelem folyamán az európai kereskedők és arisztokraták Itáliába utazni egy ideig, s mi változott meg a 17 .században. Felvetődik a kérdés: valóban annyira erkölcstelen helynek bizonyult Itália, mint ahogy azt a fiatalságot féltő szerzők látták? Tényleg csak a lopás, a hazugság és a nemi betegségek földje volt az olasz csizma? Nem lehet, hogy a következő generációkért aggódó öregek saját népük problémáit vetítették ki az olaszokra? Akik egyébként nagyon különböztek egymástól, egy velenceinek teljesen más volt a

A huszadik század második fele a magyar gazdaságtörténet egyedüálló korszaka volt. A magát szocialistának nevező politikai rendszer megkísérelte Magyarországot ipari országgá tenni, szovjet mintára. Csak természetes, hogy az erőltetett átalakítási folyamatok nem vezetnek sikerre, a kibontakozó magyar ipar területileg egyenlőtlenül oszlott el. Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című könyvéből megtudhatjuk, pontosan hogyan és miért. A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az

Müller Rolf könyve hiánypótló a magyar könyvpiacon. Nem készült még ugyanis átfogó monográfia az ÁVH rettegett vezetőjének életéről. Az erőszak neve: Péter Gábor című kötetből megtudhatjuk, hogyan vált egy újfehértói szabómesterből Magyarország egyik legveszedelmesebb embere, Rákosi Mátyás rendszerének elvtelen kiszolgálója. Péter Gábor életének talán legnagyobb rejtélye a "miért"?  Miért vállalja fel valaki ezt a szerepet? Hiszen Péter Gábornak illúziói nem lehettek, tisztában volt azzal, hogy mennyibe nézi őt a magyar közvélemény. Azzal is tisztában kellett legyen, hogy fizikai és politikai léte gyakorlatilag Rákosi Mátyástól függ. És mégis bevállalta...Müller Rolf könyve nemcsak száraz tényeket sorol, de a miértekre is választ keres. És talál. ( Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft, 2017.)

Gaál Csaba könyvének alcíme:Bevezetés a tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Gaál Csaba: Szakírás című könyve elsősorban orvostanhallgatók, jövendő kutatók számára nyújt segítséget- jómagam valamennyi magyarországi egyetem és főiskola valamennyi kurzusán kötelezővé tenném. Véleményem szerint az ebben a témában hazánkban megjelent könyvek között ez a legjobb. Megtudhatjuk, miért van szüksége egy tudományos karrier előtt álló embernek a folyamatos publikálásra, tanácsot kapunk arra nézve, hol és mit közöljünk, mi is az az Impact Factor, hogyan védjük ki azt, hogy szellemi javainkkal mások visszaéljenek, miképpen alakultak át a könyvtárak a 20.század utolsó évtizedétől, milyen rövidítéseket, táblázatokat használjunk egy közleményben. Nagyon professzionális az egész könyv, látszik, hogy Szerzője " benne van" a dolgok sűrűjében, nem pusztán elméleti ismereteket ad át. Számomra a legértékesebb fejezet a nyelvi kérdésekről szóló. Ha ezt elolvassuk, nemcsak azon gondolk