Könyvekről mindenkinek

Erkölcstelen korban élünk. Tombol a drog, az alkohol, mindenféle bűnözés, a szexuális perverziók. Éppen ezért jön jól egy olyan könyv, mint Scott B.Rae: Erkölcsi döntések c.műve. Keresztény etikát tanít mindenkinek, akit csak érdekel ez a téma. Az első fejezetekben szól olyan, az etika általános vonatkozásait érintő kérdésekről, mint a törvény, a morális minimum, egyház és állam szétválasztása s ennek következménye a társadalmi etikára, erényetika, stb. Ezekből a fejezetekbl egyértelműen kiderül, hogy Szerző bibliai alapokon áll. És ez jó hír. A könyv második szerkezeti egységét az egyes konkrét kérdéseket tárgyaló fejezetek állnak. Szó esik itt a mesterséges megtermékenyítésről, a homoszexualitásról és annak különböző formáiról, egyéb szexuális másságokról, abortuszról, üzleti etikáról, halálbüntetésről ( apropó: Amerikában a halálbüntetés ellenzői abolicionistáknak hívják magukat, csakúgy, mint a 19. század rabszolgafelszabadítói. Ezzel egyenlőségjelet tesznek önmaguk és a 19. szá

Szűcs Ferenc remek teológus, jótóllú író,mindefelett pedig igazi hithű kálvinista magyar ember. Ez derül ki Kálvin olvasása közben című könyvéből. Nagyon ritka, hogy teológus ennyire együtt éljen a múlttal és a mával: Szűcs Ferenc számára Kálvin mai napig aktuális Szerző: tanításai érvényesek a politika, a történelem, a társadalmi kérdések síkján. De Kálvin mindenekelőtt teológus, elméleti és gyakorlati szakember, aki felépített egy mai napig virágzó egyházat. És nem utolsósorban: újraértelmezte a Bibliát, a Könyvek Könyvét, új tanításokat hívott életre, és megkérdőjelezte a katolikus egyház kőbe vésett tanait. Ezzel visszavonhatatlanul beírta nevét az emberiség nagyjainak könyvébe. ( Kálvin János Kiadó) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót, rövid leírást, és árajánlatot a telekről, valamint ne felejtse el megadni elérhetőségét! Köszönjük! 

A keresztény egyházaknak gyökeres megújulásra van szüksége. Megújulásra egyfelől azért, mert az egyházon belül is egyre többen utasítják el az evangélium üzenetét, és kötnek kompromisszumot mindenféle keresztényellenes társadalmi-gazdasági-politikai erővel. Az utóbbi évtizedben megjelent a liberális kereszténység, annak különböző változatai, melyek alapjaiban fenyegetik az evangéliumi keresztény hitet, és a hívőket. Másfelől viszont azért kell megújulnia a kereszténységnek, mert egyre kevesebb a valóban karizmatikus prédikátor ( pap, lelkész, stb.). A túlzottan elméletieskedő, a filológia és az irodalomtudomány irányába elmozduló teológiai főiskolák egyszerűen nem tanítják meg hallgatóikat, a jövendő pásztorokat az igehirdetés- művészetére, tudományára, használja ki-ki a megfelelő szót. Billy Graham a régiek, az utolsó mohikánok egyike. Tud bánni a szavakkal, szuggesztív, gondolatokban gazdag. Ahol én vagyok-Hogyan juthatunk a mennybe és miként kerülhetjük el a poklot? című könyve mind

Ez a könyv példát adhatna sok oxfordi, cambridge-i és egyéb tudósnak arról, hogyan kell úgy a globalizációról beszélni, hogy nem istenítjük azt. Csak elfogadjuk, mint 21.századi történelmi tényt, és megtanítjuk az embereknek, hogyan éljenek az ebből adódó új lehetőségekkel. Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció című könyve rövid, tömör, de ennek ellenére roppant gondolatgazdag összefoglalását adja témájának, felkeltve az érdeklődést az egyes részterületek iránt. A könyvben olvasható számtalan tény, gondolat, gondolati folyamat  közül itt két dolgot emelnék ki: 1. Tudomásul kellene venni, mint azt Hidasi Judit is teszi( vezető angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva),hogy a kultúra tanult, nem pedig öröklődő. Nem genetikailag vagyunk egy " adott kultúra" részei, mint azt egyes tudósok állítják, hanem minden, ami ismeretünk van, tanuljuk. Ebből számomra három, az eredeti tartalomtól messzire vezető reflexió azonnal következik: a, Ha a kultúra tanult, akkor változtatha

Rajongok a történelemért, a Rubicon folyóiratért, meg az egész múltért mindenestül. Ezért végeztem történelem szakon. Ennyit elöljáróban.  A Rubicon 2017/4. számának címlapján Kádár Löttyedtarcú János és Mindszenty Töprengő József látható, hát ez a címlap most nem olyan jól sikerült, mint szokott az lenni, mert KLJ  mumifikális pofázmányába  belóg a Mindszenty reverendájának a széle. Nekem ez így nem tetszik. Viszont a tartalom, az ütős. Tulajdonképpen az az egésznek a tanulsága, hogy Kádár Löttyedtarcú János éppen úgy nem szerette a vallást és az egyházakat, mint Rákosi Kerekkobakú Mátyás nem szerette őket, csak Kádár két generációnyi időt azért még adott volna nekik, azonkívül nem akart mártíriumot.( Ld. Tabajdi Gábor: Kádár János és az egyházak című írását!). Bevallom, a Máriabesnyői kapucinusokról még csak " érintőlegesen" hallottam, köszönet Varga Kálmánnak, hogy megismertette a történetet a néppel. Azaz velem. Már tíz éve is tudtam, és nem szégyelltem hangoztatni: A Ru

Modern szekularizált korunkban talán furcsának tűnhet, de a tradicionális társadalmak életében nagyon fontos szerepet játszanak azok a vallási közösségek, melyek istenük szolgálatát tartják legszentebb és egyetlen feladatuknak. Őket nevezi a magyar nyelv szerzetesekenek. Kowalski, a kiváló lengyel történész könyve nemcsak a keresztény szerzetesrendeket ( ferencesek, domonkosok stb.) mtatja be, hanem elkalauzol bennünket más kultúrába is. Találkozunk hindu, mohamedán, kínai szerzetesi közösségekkel. Az egyetemes egyháztörténet iránt érdeklődőknek ajánljuk a könyvet.