Könyvekről mindenkinek

Sigmund Freud:Leonardo da Vinci gyermekkori álma című esszéje németül megjelent önálló kötetben is,magyarul Freud:Esszék c.könyvében olvasható. Leonardo da Vincinek,a reneszánsz nagy polihisztorának volt egy visszatérő álma. Kisgyerek még,bölcsőben fekszik. Egy szép nyári napon,amikor anyja a bölcsőt az udvarra viszi,egy keselyű száll le a bölcsőre,és elkezdezdi csipkedni a kis Leonardo fejét. Anyja erre odamegy és elzavarja a szemtelen madarat. A történetet később az anya mesélte el a festőnek,akit oly mélyen megrázott a sztori,hogy élete végéig rémálmai voltak. Sigmund Freud értelmezésében a magyarázat egyszerű. Leonardo törvénytelen gyerek volt,ráadásuk homoszexuális. A keselyű Freud szerint a szopni vágyó csecsemőjét cserbenhagyó anya alakjának szimbóluma.Egyúttal a homoszexualitás magyarázata is. De akkor miért az anya menti meg a csecsemőt? Véleményem szerint Freud téved. A keselyű az apa szimbóluma,aki cserben hagyta a gyermekét. Az anya pedig a megmentő. A rémálom pedig n

Barta János a magyar irodalomtudomány kiemelkedő alakja volt,hatása máig eleven a hazai irodalomértésben.Arany János és kortársai című szerkesztett,posztumusz tanulmánykötetében a magyar irodalom 19.századi óriásaival foglalkozik. Madách Tragédiáját elemezve arra keresi a választ,milyen is tulajdonképpen az ádámi, az évai és a luciferi lét. Luciferről szólva megállapítja,hogy az ő alakja egyértelműen túlmutat a népi ördögfigurán. Lucifer a tagadás,a gonoszság, a hiány.Ádám nem találja az egyensúlyt a pozitív és a metafizikai tudás között.Éva pedig, a bűn ellenére,nem érzi úgy,hogy Istennel való kapcsolata megszakadt volna. Kemény Zsigmond szépírói jelentőségét sokan mind a mai napig alábecsülik. Barta János bemutatja Keményt,mint tragikus nőalakok megformálóját, s mint eredeti nyelvteremtő zsenit,aki a Királyhágón túli magyar nyelvre alapozva tudott irodalmat teremteni. Miért él Jókai? Mit mond a modern kor embere számára? Ezt a kérdést sokan feltették már,Barta János izgalmas,soka

Shaun Hutson:Áldozatok című könyve műfaját tekintve horror-pszichothriller. A főhős, Frank Miller,igen érdekes mesterséget űz:horrorfilmekhez készít trükk-effekteket. Az ő munkája a sebesen lövellő vér, a levágott kezű ember stb. Ám az egyik forgatáson megsérül,felrobban egy gyutacs.Miller egyik szeme odalesz,új szemet kap. Egy gyilkos szemét-ám ezt a tényt az orvosok nem árulják ek neki. Miller látása látszólag rendbejön,ám időnként, pár másodpercre minden elhomályosul. Miller ezt nem mondja az orvosoknak. Mindeközben veszdelmes sorozatgyilkos garázdálkodik a városban. Az a módszere,hogy korábbi híres gyilkosok bűntetteit másolja. Nem lehet tudni,hogy legközelebb kit és hogyan gyilkol meg. A sztorira rászáll az egyik menő tévétársaság riporternője. Miller közben furcsa dolgokat lát meg fényképeken. Hátborzongató dolgot.Fel is hívja a nyomozást vezető felügyelőt,aki nem hisz neki... Shaun Hutson kitűnő könyvét mindenkinek ajánljuk,aki szereti az izgalmat,a borzongást.  A könyvet T

Dessewffy Tibor könyve a 21.század világába, a jelenkorba,az Információs Korba nyújt igen színvonalas és gondolatébresztő bevezetést. Megismerhetjük a jelenkorra vonatkozó fontosabb szociológiai elméleteket (Ritzer,Weber,Castells hálózati társadalomról szóló teóriája).Desewffy könyvének legnagyobb érdeme azonban az önálló gondolkodás és kérdezés.Hogyan alakulnak a gazdaság hagyományos szférái az információs korban?Milyen pozíciókat vívhatnak ki maguknak a munkavállalók? Hogyan viszonyulnak a technikai fejlődéshez az emberek? Miért az amerikai egyetemi rendszer vált az információs társadalom egyik hajtóerejévé?Hogyan reagál a közönség a tömegmédiábab bekövetkező változásokra? Mi lesz a család és a keresztény egyházak szerepe az új történelmi koszakban? Ilyen és még sok hasonló kérdésre kapunk választ Dessewffy Tibor:Bevezetés a jelenbe című kitűnő,közérthető nyelven írt könyvéből. 

Kurt Rieder könyvében a második világháború mára kevésbé ismert hőseiről, a legnagyobb vadászpilótákról olvashatunk.Megtudhatjuk,kik voltak az első világháború legnagyobb légi hősei, akik számára minden bevetés tényleges életveszéllyel járt. Megismerhetjük a szovjet légierő ászát, Kozsedubot,aki nem akart kiképzőpilóta lenni,vonzotta a nácik elleni harc,a hazája védelme. Megismerhetjük a rendkívül bátor és rokonszenves lengyel tiszteket,akik hazájuk eleste után a brit légierőt, a RAF-ot szolgálták, küzdöttek a Ludtwaffe ellen. A finnek hőse, a népszerű Illu sem maradhat ki ebből a dicső katona-panteonból, aki a Sarkkör közelében hajtott végrr elképesztő manővereket a szovjet Vörös Hadsereg gépei és pilótái ellen. De itt vannak a németek is,Otto Kittel vagy éppen Walter Krupinsky. George Preddy tudna róluk mesélni... Kurt Rieder könyve mellőzi az ideológiát,ezáltal értwti meg velünk, háborúktól már elszokott magyar olvasókkal:a katona a hazáját védi és parancsokat hajt végre. A katona

Stephen King Emelkedés című könyvében túllép a horror,a krimi és a fantasy saját maga által kreált és világszerte meghonosított paradigmáin. Különleges irodalmi élményben részesíti Olvasóit. A történet Castle Rockban, a King regényeiből már ismert amerikai kisvárosban játszódik.Scott Carey,a mindentől megundorodott belsőépítész elvonul a világtól ebbe a szolídnak tűnő városkába. (Vajon csak az életundor miatt menekül el New Yorkból,vagy más oka is van?).Itt elviselhetetlennek bizonyul,folyton összevész a szomszédaival.Általában kutyákon és más világrenegeto dolgokon kapnak össze.(Nem érezzük úgy, mintha inkább a kedves szomszédok kezdeményeznék a vitákat?) Egy napon azonban tragikus folyamat veszi kezdetét:Scott fogyni kezd.Mégpedig egyenletesen,napról napra. Már az utcára sem mer kimenni,mindenki  azt hiszi róla,hogy rákos. A fogyás megállíthatatlan,hiába zárnak ki mindent a legnodernebb kórházak mindenre kiterjedő vizsgálatai. Egy napon Scott nem várt helyről kap segítséget .. Az