Könyvekről mindenkinek

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak

Hát, ha van merész történettudományi vállalkozás, akkor ez az. Gergely Ferenc és Ólmosi Zoltán új szintre emelték a magyar társadalom-és életmódtörténetet. A magyar ifjúság történetének kronológiája felfogható egyfajta árnyéktörténelemnek is: mit csináltak addig a fiatalok, amíg apáik és anyáik 1914-1991.között gyárakban dolgoztak, politikát csináltak, szerettek, ettek, ittak, aludtak, váltak...Nem könnyű feladat. De a Gergely- Ólmosi szerzőpáros jól megoldotta. Nem ifjúsági mozgalmak vagy az ellenkultúra történetét írták, hanem általában vett ifjúságtörténetet. Hiszen a galeri tagja is járt iskolába és a stréber úttörőnek is volt szabadideje. Nem ragadtak le az ún. ifjúságpolitika bugyraiban, hanem figyelemmel voltak az ifi önszerveződéseire, oktatásra, sportra, mindenre, ami az ifjúságot érintette a huszadik században. Számomra két nagy tanulsága van ennek a könyvnek: 1. Gyereknek és fiatalnak lenni mindig jó. A legifjabb krosoztály még a legsötétebb politikai rendszerekben is megta

Helena Duggan ifjúsági regénye, A tökéletes város, a 21.század egyik nyomasztó társadalmi jelenségéről, az Ellenőrzésről szól. Arról, hogy mindig akadnak olyanok, akik mindenütt megpróbálnak bennünket ellenőrizni, munkában, otthon, iskolában, sporttevékenység közben. Racionalizálják az embert, adattá és elemekké változtatják. Helena Duggan könyve tehát amolyan anti-utópia, igen, olyasmi, mint Orwellé, csak éppen - a 21.század nyelvén szól - kifejezetten a tizenévesek korosztályát célozza, bár természetesen elolvashatják felnőttek is, nem válik kárukra - a történet izgalmas, görög mintára fordulat-felismerés-fordulat-felismerés rendet követ - végig érezzük, hogy ez a titok ki fog derülni, de akik kiderítik, azoknak nem lesz sok örömük benne. Az igazság nem minden esetben boldogít, mai világban egy fiatalnak ezt is meg kell tanulnia. A cselekmény társadalmilag univerzális, minden fiatal tud vele azonosulni. Akad egy tizenéves lány, akinek már elege van abból, hogy a szülei folyton

Ezt a könyvet szívből, segítő szándékból ajánljuk minden magyar vállalatvezetőnek. Csúcsvezetőnek, középvezetőnek egyaránt. Mondhat-e valamit a 21.század menedzsere, tanára, pszichológusa, edzője számára a Biblia? Tomka János és Bőgel György könyvében egyértelműen azt bizonyítja, hogy igen. Megtudhatjuk, mit mond a zsidó és keresztény vallás szent könyve a vezető szerepéről, Jetró és Mózes párbeszédén keresztül megismerhetjük a képviselet, a tanítás, a vezetők kiválasztásának bonyolult eljárásait. Arról is szól a Biblia, miért nehéz az embernek a bevált sémákon, ritmikus, megszokott irányítási módszereken változtatni. Arról is szól nekünk Isten Igéje, hogyan küzdjük le félelmeinket, hogyan készüljünk fel olyan feladatokra, melyeket korábban nem végeztünk. Különösen aktuálisnak és a hazai cégvzetők számára tanulágosnak érzem a IV.részt, amely a tudásmenedzsmenttel foglalkozik. Mert egy vállalatnak (és folytathatjuk a sort:egy családnak, egy civil közösségnek, egy népnek, egy egyesül

Thomas Mann és családja- nem voltak egyszerű esetek. Legalábbis ez derül ki Tilmann Lahme német irodalomtörténész A Mannok című könyvéből. A Buddenbrook-ház és A varázshegy íróját a klasszikus humanizmus mintaképének, modernkori modelljének tekintjük. Ez a toposz nem teljesen felel meg a tényeknek. A kitűnő, dokumentumok pontos feldolgozásán alapuló mikrotörténet egy olyan értelmiségi család mindennapjaiba nyújt bepillantást, ahol - az apa árnyéka erősen rávetődött a gyermekekre - a gyermeknevelés teljes egészében az anya dolga volt, Thomas Mannak csak irodalmi pályafutására kellett koncentrálnia - több gyermek esetében már a pályaválasztással gond volt. Igaz ez Klaus esetében, aki minden iskolában botrányhősnek számított, de a legnagyobb csőd Michael, aki zenei tanulmányait gresszív pénztarháló levelek írásával egészítette ki - a homoszexualitás állandó problémákat okozott, volt, ai felávllalta, volt, aki szégyellte - több gyermek is gyógyszer-és kábítószerfüggőségtől szenvedett - a

A Nobel-díjas kolumbiai író Baljós óra című kisregénye a legtöbb magyar Olvasó előtt ismeretlen. Gabriel García Marquez életművének jelentős darabja ez a kötet. Egy könyvajánló blogban nincs módunk arra,hogy részletes elemzést adjunk egy ennyire összetett,többrétegű irodalmi műről,inkább csak elemzési szempontokat villantunk fel azok számára,akik mélyebben kívánják tanulmányozni García Márquez életművét. Az egész regényben van valami,jó értelemben mondott színházias. Voltaképpen jelenetek,skiccek sorozatából áll össze a könyv,mekynek témája:egy kolumbiai falu ékete a folyamatos történeti-politikai változások közepette. Most éppen béke van,legalábbis hivatalosan,ám az elöljáró által kiépített helyi politikai struktúra végtelenül korrupt és diktatorikus. A Bakjós óra nemcsak kolumbiai Olvasóknak szól.Ám csalódni fog,aki Gárcia Márqueztől kifejezetten közéleti regényt várt. A Baljós óra szervesen illeszkedik abba az irodalmi kategóriába- hirtelen nem tudok rá jobb kifejezést-amit latin

A nevetés,a humor közel sem olyan egyszerű és magátótl értetődő dolog, mint azt hinnénk. Jó, jó, benne van az örökölt viselkedésmintáinkban, mégis olyan bonyolult biológiai és társadalmi tényezők befolyásolják nevetésünket, amelyekre egyáltalán nem is gondolnánk. A nevetésnek van élettana. A nevetésnek van szociológiája. Bagdy Emőke és Pap János: Ma még nem nevettem című könyve bevezet bennünket a humor és a nevetés világába. Miért kezdünk el nevetni, s miért nevetnek akár már az újszülöttek is? Genetikailag örökölt a nevetésünk, vagy mindenki egyénileg nevet? Hogyan tanulunk meg udvariasságból nevetni? Mi az az akaratlagos nevetés? Egészségtelen viselkedésforma a röhögőgörcs? Miért nevetnek annyit a kamaszlányok? Honnan vesszük maguknak a bátorságot, hogy kicsúfoljunk, kinevessünk valakit? Ezekre és més sok más kérdésre választ találunk ebben a nagyszerűen megírt, minden művelt átlagember számára érthető, releváns problémákat feszegető pszichológiai tudományos-ismeretterjesztő könyv