Könyvekről mindenkinek

Van az úgynevezett szórakoztató irodalomnak, a bestsellernek, ha úgy tetszik, egy számomra -és még sok magyar Olvasó számára- rendkívül rokonszenves iránya, ez pedig a szatirikus kalandregény. Igen, pontosan az, amit a tragikusan fiatalon elhunyt Rejtő Jenő is művelt. George Coopert joggal nevezhetjük Rejtő Jenő méltó utódjának, legalábbis a Magánügy című könyve több, mint ígéretes. Arról van szó, hogy van egy örökség, aminek mindenki örülne. Csakhogy a mi örökösünk sehogy sem akar előkerülni, mintha az egész nem is számítana neki. Két detektív- egy magán, illetve egy kényszernyugdíjazott állami- elindul, hogy a világ végén is megtalálja az ifjú örököst. Csakhogy közben mindenféle bűnös összeesküvések nyomaira bukkannak, bérgyilkosok kergetik őket, a szerelem démona is üldözőbe veszi hőseinket- hogy aztán a végén mindannak az ellenkezője derüljön ki, amit addig az egész cselekményről gondoltunk. Most amikor ezt a könyvajánlót írom, nyár van, és hát a nyaralásra is vinni kell könyve

A koraújkorban a középkorban elterjedt arisztotelészi-bibliai világkép erőteljes bomlásnak indult. Mind többen és többen kezdték vitatni mindazt, amit az egyház- mert hiszen az érett középkorban a katolikus egyház volt a tudomány letéteményese- az univerzumról, az emberi testről, a dolgok létezéséről tanított. A Makkai László által szerkesztett és összeállított könyvben szemelvényeket olvashatunk olyan angol (brit) tudósoktól, mint Newton,Hobbes, Harvey, Bacon, Gilbert. Az első, ami azonnal feltűnik: a későbbi francia felvilágosodással ellentétben ezek a tudósok egyáltalán nem tagadták Isten létezését. A vérkeringés felfedezője, William Harvey például ír " pneumás vérről". A pneuma a Bibliában Isten szellemét, vagy, ahogy katolikus és protestáns gyakoaltban elterjedt, a Szentlelket jelenti. Hobbes és Descartes híres vitájában is előkerül Isten létezésének problémája, s meglepő módon egyik nagy fiozófua sem tagadta, hogy létezik Isten. Inkább csak arról folyt köztük a vita,

Az ún. fejlett világban az emberek 15-20 százalékának magas a vérnyomása. Éppen ezért lehet hasznos olvasmány mindenki számára Prof.d.G.Beevers: A magas vérnyomás című ismeretterjesztő könyve. Megtudhatjuk ebből a könyvből, hogyan is működik az emberi szív, mi a különbség a szisztolés és a diasztolés vérnyomás között. Szó esik arról, mit is nevezünk magas vérnyomásnak, s a beteg hogyan járulhat hozzá saját vérnyomásának csökkentéséhez. Külön fejezet taglalja a magas vérnyomás, a hipertónia, okait, eredetét (stressz,alkohol, túlsúly, egyéb betegségek), káros élettani hatásait. A gyógyszeres kezelésről szóló fejezetben Beevers professzor kitér arra is, melyik típusú gyógyszer melyik korosztálynak a legmegfelelőbb. Kiemeleten említi a neves Szerző a fiatalkori hipertónia okait, kezelési lehetőségeit. Nagyon érdekes és magyar olvasó számára szokatlan lehet az alkoholfogyasztás és hipertónia közötti összefüggéseket taglaló szövegrész- teljesen új megközelítésben tárgyalja a témát a profess

Kaposi Zoltán kitűnő könyve életre kelti a magyar múltat. Találkozhatunk itt 18.századi céhes mesterekkel éppúgy, mint igyekvő kontárokkal, Duna és Tisza közötti csatornáról álmodó mérnökökkel éppúgy, mint Magyarország monetáris adósságáról statisztikákat készítő szakemberekkel. A Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 azért kitűnő könyv- tudományos értékén túl- mert olyan vizekre evez ,ahol a köztörténet-írás hajója meglehetősen bizonytalanul mozog. A történelemkönyveknek még jó ideig nem lesz része- például- a Trianon gazdasági következményeit tárgyaló adatsor éppúgy, mint ahogy az átlagos történészképzésből nagy valószínűséggel ki fog maradni az allodiális parasztbirtokok sorsának tárgyalása. A történelem szakon oktató tanárok töbségének nincs gazdasági végzettsége, ezért félénken mozog ezeken a területeken. A " Kaposiból" ( így emlegetik a könyvet az egyetemi hallgatók) minden gazdaságtörténeti tényezőnek utánajárhatunk. Aztán azért is kitűnő könyv a Magyarország gazda

Benkő László könyve a Tatárjárás-trilógia első kötete, kiváló magyar történelmi regény. Most, rendhagyó módon, néhány pontban leírom, miért is tetszett nekem annyira ez a könyv. 1. A Dzsingisz szürke szolgálója minden korosztálynak ajánlható, igazi 9-99-es könyv. Nyelvezete mindenki számára érthető, a cselekmény izgalmas, fordulatos- mindez pedig a jó történelmi regény alapja. 2.Remek ötlet volt Benkő Lászlótól, hogy a történet főhősévé egy kémet választott. Egy kém, főleg, ha mongol szolgálatban áll, bejárja az egész világot a távol-keleti Karakorumtól egészen Budáig. Hitelt ad az egész elbeszélésnek. Egy kissé mi, magunk is mongol kémekké válunk. 3. Mi, magyarok, az utóbbi években kisé elfeledkezkeztünk keleti gyökereinkről. A Dzsingisz szürke szolgálója című könyv megismertet bennünket a mongolok, az ujgurok, a kipcsakok, a kínaiak ( akiket a korabeli mongolok katájoknak hívtak), az arabok és még sok más nép szokásrendjével. Harcmodor, a kereskdelem menete, gyermeknevelés, a vil

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak

Hát, ha van merész történettudományi vállalkozás, akkor ez az. Gergely Ferenc és Ólmosi Zoltán új szintre emelték a magyar társadalom-és életmódtörténetet. A magyar ifjúság történetének kronológiája felfogható egyfajta árnyéktörténelemnek is: mit csináltak addig a fiatalok, amíg apáik és anyáik 1914-1991.között gyárakban dolgoztak, politikát csináltak, szerettek, ettek, ittak, aludtak, váltak...Nem könnyű feladat. De a Gergely- Ólmosi szerzőpáros jól megoldotta. Nem ifjúsági mozgalmak vagy az ellenkultúra történetét írták, hanem általában vett ifjúságtörténetet. Hiszen a galeri tagja is járt iskolába és a stréber úttörőnek is volt szabadideje. Nem ragadtak le az ún. ifjúságpolitika bugyraiban, hanem figyelemmel voltak az ifi önszerveződéseire, oktatásra, sportra, mindenre, ami az ifjúságot érintette a huszadik században. Számomra két nagy tanulsága van ennek a könyvnek: 1. Gyereknek és fiatalnak lenni mindig jó. A legifjabb krosoztály még a legsötétebb politikai rendszerekben is megta