Könyvekről mindenkinek

 Sir Arthur Conan Doyle nemcsak a klasszikus angol kriminek, de a misztikus elbeszélésnek is nagymestere volt, erről tanúskodik a Múmiák meg médiumok című könyv, a Válogatott misztikus elbeszélések 2. kötete. Tandori Dezső fordításában élvezhetjük a kitűnő irodalmi csemegéket.  A Játék a tűzzel című műben igazi 19.századi viktoriánus szeánszra kalauzol el bennünket a neves brit író. Egy festő mindenféle okkult figurákat fest képeire, nemcsak azért, mert így könnyebben eladhatók a művek, hanem azért is, mert valamiféle furcsa érzés keríti őt hatalmába az unikornisok ábrázolásokar. Elhívják a híres médiumot, Mrs. Delamare-t egy szeánszra, hogy utánajárjanak:csakugyan titokzatos erők kínozzák-e a mestert, vagy a képzelet játéka az egész...Mrs. Delamre játszik a tűzzel, egészen a végső határig elmegy, úgy esik transzba, hogy alig tud visszajönni belőle. A festő és barátai pedig okosabbak lesznek néhány tapasztalattal.  A Thot gyűrűje a már jól ismert egyiptomi múmai-témát dolgozza fel. Joh

Sir Arthur Conan Doyle nevét elsősorban Sherlock Holmes-történeteiről ismeri a világ. De írt ő nagyon sok misztikus történetet, melyekből magyar nyelven 2006-ban, az ERI Kiadó gondozásában jelent meg kétkötetes válogatás. Az első kötet címe: A gázember.  Egy ilyen rövid könyvajánlóban nics mód a kötet minden elbeszélését részletesen górcső alá venni. Kiemelnék kettőt. A Borcas Court bikája című történet az ökölvívás világába vezet el bennünket. ( Conan Doyle maga is művelte ezt a sportot). Egy bizonyos Alf Stevens nevű ökölvívó éppen mérkőzésre tart, hogy találkozzon ellenfelével, amikor is útitársával ( aki az elbeszélés narrátora) találkoznak a körmnyék rémével. Két ember állja útjukat, ki akarja őket rabolni. Stevens, a rutinos ökölvívó szembeszáll velük, de esélye sincs: olyan hatalmasakat kap, olyan technikás ellenfelet fog ki, hogy kénytelen elsiemrni vereségét. Mikor aztán vége van az összecsapásnak, a közeli bokorból egy kutya vinnyogását lehet hallani. Kiderül, hogy egy hatalm

 Hernádi Gyula könyve különleges. Egyszerre novella,dráma,regény és keleti ezoterikus könyv. Egyszerre történet és filozófia. Egyszerre múlt,jelen és jövő.  A történet főhőse Gordos György,ismert és elismert író,aki olyan léthelyzetbe kerūl,hogy át kell tekintenie élettörténetét. Megismerjük az író gyermekkorát,felnőtté érését,íróvá válását. Gordos magánélete pillanatnyilag rendezettnek tűnik,barátnője,Edit,egy jó nevű pesti gimnáziumban tanít. Aztán jön egy meghívás. Egy vidéki színház igazgatója azt szeretné,ha Gordos megrendezné saját darabját,a Hagyaték címűt,amely Arisztotelész korába vezet bennünket. Gordos elvállalja a felkérést,s már az első próba után beleszeret Bardócz Krisztinába,a nála 33 évvel fiatalabb színésznőbe,aki a jogi pályát hagyta ott a színház kedvéért. Hatalmas testi-lelki élményeket élnek át együtt,ám egy próbán tragédia történik:Krisztina összeesik és meghal. Megrepedt az aortája.  Gordos mágia segítségével eléri,hogy a halott 3 napra feltámadjon. Ellátogatnak

 Csernyonok könyve igazi krimi,mely még a hajdani Szovjetunióban jelent meg. A Gyilkosság családi számlára cselekménye azzal indul,hogy kiesik egy nő egy bérház tizedik emeletéről. A rendőröknek az lesz gyanús,hogy fehérneműben van. Öngyilkosok csak ritkán szoktak levetkőzni...Mivel az áldozat még lélegzik,azonnal kórházba szállítják.Egy szemtanú,egy idős asszony,elmondja,hogy szerinte a hölgy nem más,mint a házukban lakó Jurij Pavlovics mérnök volt felesége,Szanya. Majd azt is elmondja,hogy látott a lakásban egy 60 év körüli,hófehér hajú férfit. Jurij Pavlovics éppen elutazott,a rendőrök átkutatják a lakást,ujjlenyomatokat vesznek. Az egyikről később kiderül,hogy egy ismert betörő ujjnyoma. A mérnök másnap érkezik haza,teljesen meg van döbbenve. Elmondja,hogy volt feleségével újra össze akartak jönni. Fogalma sincs,ki lehetett az a hatvan körüli,ősz hajú férfi. A történetben képbe kerül még egy nőbolond vízvezeték-szerelő,egy Szanyára féltékeny vénlány,egy mélyen vallásos idős úr,egy

 A szél árnyéka az utóbbi idők egyik legjobb spanyol nyelvű könyve, megjelenése után nem sokkal már vezette nemcsak a spanyol, de a nemzetközi bestseller-listákat is. Mostanában újra népszerű a könyv, alkotója sajnos, ezt már nem érhette meg, ugyanis 2020-ban, tragikus körülmények között elhunyt.  A regény cselekménye Spanyolországban, az 1940-es évektől kezdődően játszódik. A második világháború után sokan siratják halottaikat. Daniel, a tízéves kisfiú, anyját vesztette el, és sokáig nem tudja feldolgozni ezt a traumát. Egy éjszaka arra ébred, hogy nem látja maga előtt anyja arcát. elfelejtette. Özvegy apja erre kézen fogja, s elviszi egy titokzatos helyre, amit úgy hívnak: Az elveszett könyvek temetője. Danielnek itt választania kell egy könyvet, amit örökbefogad, gondoz, ami nemcsak egy szimpla könyv lesz számára. A fiú Julién Carax:A szél árnyéka című művét választja.  Az elkövetkező hetekben Daniel mindent igyekszik megtudni Caraxról, a,it csak lehet. A helyi antikváriusok legnagy

 A könyv alcíme:Hogyan alakítja a matematika a világot? A legtöbb ember rosszul van a matematikától. Mosóczi András: A gondolkodás forradalma című könyve ezt a rosszullétet oszlatja el azáltal, hogy megmutatja:az iskolában rettegve emlegetett fogalmak, mint függvény, határhaszon, logaritmus, valójában nagyon is kapcsolódnak a hétköznapi élethez.  Megtudhatjuk, hogy őseink hogyan hozták létre a számokat, választ kapunk arra a kérdésre, hogy számok vagy betűk voltak-e előbb, s hogy miként alakult ki a kereskedelmi rendszer. Megtudjuk, mire lehet használni hétköznapi életünkben a logaritmust, a sinusfüggvényt. Bevezetést nyerünk az információelméletbe, megtudhatjuk,miként döntsük el matematikai módszerekkel, hogy egy adott információnak mekkora az értéke. Ha titkosan, kódolva akarunk közölni valamit, akkor sem árt tisztában lennünk a matematikai alapokkal. Egy kis technikatörténetet is kapunk Mosóczi Andrástól: megtudhatjuk, hogyan és miért alakult ki a lyukkártya, s hogyan forradalmasíto

 A kritikatörténet mára az irodalomtudomány egyik ága lett. Korompay H.János egy sorsdöntő időszak, az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodását tekinti át.  E könyvből megismerhetjük a szépirodalom intézményesítőjének, Toldy Ferenccnek e téren kifejtett munkásságát. Képet kapunk a rendkívül sokoldalú Pulszky Ferenc műbírálati munkásságáról, és igencsak előremutató ízléséről.  Az átlag magyar olvasó talán kevésbé ismeri Henszlmann Imre nevét, pedig az 1840-es évek magyarországi esztétikájának egyik kulcsfigurájáról beszélünk, aki német és francia alapokon megalkotta saját rendszerét. Konzervatívabb kritikusok, pl. Bajza, nem igazán értett egyet Henszlmann elképzelésével, de ebből az egyet nem értésből igen termékeny, máig élvezetes folyóirat-vita kerekedett.  Erdélyi János munkássága ráirányította a figyelmet a magyar kultúra egyik kevésbé ismert területére, a népköltészetre. Erdélyi nélkül nincs Petőfi- még ha Korompay könyvében ezt így konkrétan kimondva nem is olvashatjuk- mert ah