Könyvekről mindenkinek

 Kollár Árpád (sz.1980.) a kortárs magyar költészet egyik legjelesebb alakja. Versei egyéni hangúak, senki máshoz nem hasonlíthatók. Remekül játszik az Olvasó potenciálisan várható hangulatával, úgy formálja a befogadói élményt, hogy abból vagy humor, vagy tragikus kerekedik ki. Ebben a rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy részletes, mondhatni:irodalmi elemzést adjunk a kötetről, inkább csak néhány költeményről szólnánk, hogy ezzel keltsük fel az érdeklődő Olvasó figyelmét. Az Ellenszonett ( a kötetben minden verscím kisbetűvel kezdődik, mi itt a magyar helyesírási konvencióknak megfelelően nagybetűvel kezdjük a címeket), szóval, az Ellenszonett, a költői pesszimizmus alaphelyzetéből indul: a költő úgy határoz, nem ír több szonettet. Aztán persze szonett lesz ebből is, hiszen  művet nem az alkotó formálja, inkább a mű formálja az alkotót, sokszor szándékai ellenére. Nagyon jó hangulatú, kicsit olyan " petőfisen hetvenkedő", elképesztően rokonszenves - ha lehet egy műről

A könyv alcíme:A nagyhatalmak gazdasága az ókori Rómától a modern Amerikáig  A 21.században számtalan gazdasági és társadalmi kihívás éri egy egyes országokat, így az Amerikai Egyesült Államokat is. A Hubbard-Kane szerzőpáros Egyensúlyban című könyvében arra keresi a választ, hogy a történelem során az egyes korok nagyhatalmai hogyan birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogyan váltak ( vagy éppen nem váltak) gazdasági nagyhatalommá.  A Szerzők koruk Amerikájából indulnak ki. Szerintük a közgondolkodás több ponton is hibás: - Túldimenzionálja Kína gazdasági fenyegetését. Szerintük Kína el fog ugyan jutni egy bizonyos szintre, de ennek a növekedésnek igencsak megvannak a határai. Az, hogy a kínai gazdaságot szinte teljes egészében az állam irányítja, előbb vagy utóbb gátat szab a fejlődésnek. Szerzők Japán példáját veszik alapul, a nyolcvanas években valóságos Japán-sokk lett úrra az amerikai értelmiségen, főként a közgazdászokon, de erről bebizonyosodott, hogy nem reális félelem. Az 19

 Dr.Antalóczy Zoltán könyve az érdeklődő laikus Olvasó számára nyújt megfelelő betekintést a szív-és érbetegségek világába.  Megismerkedünk a testünket behálózó erek típusaival, megtudhatjuk, melyiknek mi a funkciója. Részletes áttekintést kapunk a szív felépítéséről, külön-külön is részletezve, melyik rész hogyan működik és milyen célt szolgál. Alapos tájékoztatást kapunk az egész szervezetünk működését befolyásoló kis vérkörről és nagy vérkörről. Megtudjuk, voltaképpen mi is az a pulzus, és hogyan kell értelmezni a méréskor kapott adatokat. A szívelégtelenség tüneteiről is részletes áttekintést nyújt nekünk a Szerző, aki minden betegségnél kiemeli a rizikófaktorokat illetve a megelőzés fontosságát. Megtudjuk, mik azok az LDL-receptorok, hogyan fedezték fel őket Nobel-díjas orvosok, és mi közük az aszteroszklerózishoz. A 60.oldalon nagyon szemléletes ábra tárja elénk, hogyan befolyásolják a koszorúerek a szív és ezáltal az egész emberi szervezet működését. A következő oldalon pedig ug

 Könyvajánló blogunk gyakorlata az, hogy a drámai műveket külön, önálló bejegyzésekben tárgyaljuk. A Spiró György: Sajnálatos események című könyvében található, történelmi témájú színpadi művek azonban annyira szerves, elválaszthatatlan egységet alkotnak, hogy nem láttam értelmét szétdarabolni ezt az egységes egészet. Nincs módunk komplex, minden részletre kiterjedő elemzésre sem, inkább a színdarabokban szereplő alakok jellemzésén keresztül próbálok kedvet csinálni ezekhez a művekhez. Amint az a Főtitkárok című színműből kiderül, Rákosi Mátyásnak nagyon kellett vigyáznia, mert egy amerikai látogatásakor együtt fényképezkedett Truman elnökkel Gerő pedig azt állította, Sztálin ezért nagyon meg fog haragudni rá. Spiró ezzel az epizóddal magyarázza, miért is volt Rákosi annyira túlkompenzatív. Rákosi itt a hithű kommunista, a hatalmi játszmák mestere, afféle huszadik századi III.Richárd, akinek egyetlen célja van: a hatalom mindenáron való megtartása. Kádár pedig megrögzött opportunista,

 Marilynne Robinson első regénye 1982-ben jelent meg, s óriási szenzációt váltott ki az amerikai irodalomban. A Háztartás nagyon őszintén, addig nem tapasztalt nyíltsággal beszél egy olyan társadalmi réteg életéről, akikre talán keveset figyelünk:azokról a gyerekekről és fiatalokról, akik árvaságra jutottak, s rokonok nevelik őket.  A Háztartás két ifjú hőse Ruth és Lucille. Kezdetben nagyszüleiknél nevelkednek, ám ábrándos természetű, kalauzként dolgozó nagyapjukat halálos vonatszerencsétlenség éri, úgyhogy nagymamájuk neveli őket egyedül. Mikor ő egészségileg alkalmatlanná válik, két sógornője veszi át a gyerekek nevelését. Csakhogy ők nem akarnak egy isten háta mögötti kisvárosban élni, úgyhogy megérkezik új nevelőanyjuk, Sylvie, aki a nagynénjük. És innen kezdődnek a bonyodalmak.  Sylvie ugyanis korábban nagyvárosban élt, annak is a perifériáján, s leginkább csavarogni szeretett, meg tehervonatokon utazni, mindenfelé Amerikában. Az,hogy ez a hölgy egy kisvárosban éljen, s jó család

 Élt ebben a világban,ebben a földi világban egy jezsuita atya,bizonyos Anthony de Mello.Az emberek kedvelték őt,mert bölcs volt és megértette problémáikat. Halála után bölcsességeit egy tanítványa összegyűjtötte,és könyvben kiadta. Magyarországon a könyv Szárnyalás címmel jelent meg,és nagy sikert aratott az Olvasók körében. Mi az,amit mi,21.századi emberek tanulhatunk Anthony de Mello atyától? 1. Derűt,humort,vidámságot. Merthogy a hit nem egy örömtelen,szomorúságra termett valami. A hit nem a bűntudat mesterséges tenyésztése. A hit Isten munkájának tisztelete,kommunikáció az Úrral,önmagunk megismerése,és szembenézés önmagunkkal. A hit szerénység,megbocsátás. A hit szeretet.Sokan mondják,hogy a vallásban nincs humor.Dehogynincs.  2. Más vallások tisztelete. A Szárnyalásban olvasható történetek nagy része a zsidó,a keresztény,a buddhista és az iszlám vallás hagyományaiból táplálkozik. Találkozunk itt bölcs szúfikkal,tanácsot kérő rabbikkal,hitehagyott keresztény pappal és mélyen hívő

 Russel Kirk (1918-1994) amerikai politika-és kultúrtörténész, társadalomtudós, kultúraelméleti szakember Amerika brit kultúrája című könyvében arról győz meg bennünket, hogy bár az USA történelme során nagyon sok kultúrát, szokást, nyelvet olvasztott magába, szellemi gyökerei mégis a brit kultúrában gyökereznek. A kultúrtörténeti esszé nagyon jól bizonyítja alkotójának igazát, még ha olykor egy- egy ponton vitát is indukál. Mit is örökölt az Egyesült Államok Nagy-Britanniától? Legelsősorban is nyelvet, irodalmat. Kirk részletesen bemutatja az angol nyelv fő fejlődési vonalát, kiemelve az óangolról a középső angolra való áttérés hatalmas jelentőségét, nem megfeledkezve a normann hódítók hatásáról. Kirk idézi a nemzetközileg ismert nyelvész, Jespersen néhány mondatát. Minden tiszteletem Otto Jespersené, de azt mégis eléggé nehezen értelmezem, hogy az angol nyelv minden más európai nyelvnél férfiasabb...Kirk Shakespeare-t és munkásságát tartja az angol és az egyetemes európai irodalom cs