Könyvekről mindenkinek

 Don J.Snyder kiváló regénye az emlékezésről szól. Arról,hogy ebben a pörgős,felszínes korban sem veszett ki belőlünk az igény aziránt,hogy emberként,lelki-szellemi lényként próbáljuk feldolgozni saját múltunkat,megtalálni helyünket a világban.  A történet kezdetén a narrátor,Terry,még csak nyolcéves. Édesapja a Maine állam tengerpartján fekvő nyaralókomplexum gondnoka. Munkamániás,de alapvetően jóindulatú,családját szerető ember. Egyszer,karácsony előtt utasítást kap,hogy tegye fogadóképessé a Derű háza nevű nyaralót,mert a tulajdonos Halworthék itt szeretnének karácsonyozni. Apja,életében először,magával viszi a kis Terryt,hogy lássa,milyen bonyolult is a gondnoki feladat egy ilyen hatalmas luxusnyaralóban. Amikor Halworthék megérkeznek,elégedettek a gondnok úr munkájával. Az apa,Charles,felajánlja Terrynek,hogy saját gyermekeivel együtt,őt is elviszi korcsolyázni. Megtörténik a baj:Mr.Halworth elgázol egy kismamát. Vállalja a felelősséget,börtönben is tölt egy kis időt. A tragédia u

 Azt gondolhatnánk, a tengerészregény már régen a múlté, legfeljebb az irodalomórákon hallunk ilyenekről. Clive Cussler bebizonyítja, hogy ebbe a meglehetősen régi műfajba is lehet új életet lehelni, lehet a korunkbeli Olvasó számára is sok szórakozást, gyönyörűséget okozni vele.  A Walhalla visszatér című könyv cselekménye a vikingek korában, valamikor 1035. körül indul. Egy csapat bátor hajós elhagyja Grönland szigetét, felfedezőútja során a mai Kanadába, Új-Foundland területére jutnak. Látszólag megbékélnek az ellenséges őslakosokkal, ám egy expedícióról hazatérve felégetve, felgyújtva találják kereskedelemi telepüket, az ott lakókat pedig kegyetlen kínzások után megölték.  1894. a következő időpont, a helyszín pedig a Karib-tenger. Ez az az időszak, amikor a spanyolok és az amerikaiak ádáz küzdelmeket vívnak a térség szigetei fölötti fennhatóságért. Amikor Ellis kaptináynak jelentik, hogy valami furcsa lebeg a vízen és egyenesen a hajó felé tart, a legénység azonnal fegyvert ragad.

 Én nem tudtam,hogy ez a könyv ennyire jó. Valamikor a 2000-es évek közepén kaptam,valahol,valakitől,aztán jöttek fontosabb olvasnivalók,Böszörményi Zoltán könyvét pedig feltettem a felső polcra,mostanáig ott porosodott. Kár,mert a Vanda örök egy igen jól sikerült,komoly szépirodalmi alkotás.  És most következzék egy kis spoiler,aki nem szereti a könyvismertetők ezen részét,attól azt kérem,ugorjon le e bekezdés aljára!Történetünk főhőse Rudolf,negyvenes,menő,nyitott gondolkodású férfi,aki filozófia szakot végez az egyetemen,közben vezető pozíciót tölt be egy autókereskedő cégnél. Felesége van,gyereke,akiket szeret,mégis,valahogy beleszeret Vandába,aki egy titokzatos,misztikus nő,teljesen más,mint a józanságot,a két lábbal a földön járást képviselő feleség. Rudolfnak munkahelyi gondjai támadnak,miután egyik céges ügyfele csődbemegy. Walter,a tulajdonos,egyértelműen Rudolfot hibáztatja. Hősünk megpróbálja visszaszerezni a pénzt,ám korábbi legjobb barátja átveri. Rudolf egyre inkább a fil

 J.D. Barker nagyon izgalmas regénnyel örvendeztette meg Olvasóit, akik világszerte egyre többen vannak. A Szíve helyén sötétség című könyv műfaja horror, thriller, krimi, sci-fi- ám kicsit túl is mutat ezeken a műfaji sablonokon. Barker plasztikusan mutatja be a mai amerikai gyerekek és fiatalok problémáit:az érzelmi magányosságot, a deviancia nyomását, a példaképek hiányát. Teszi mindezt úgy, hogy a mű " "izgalmi értékéből" a társadalomábrázolás semmit sem von le.  Nagyon rövid spoiler következik. Jack Thatchnak meghaltak a szülei autóbalesetben. Anyai nagynénjével minden évben augusztus 8-án kimennek a temetőbe, ahol Jo néni - aki az apját hibáztatja a balesetért- felolvastatja a fiúval anyja sítfeliratát. A bizarr feladat elöl Jack a temető szélére menekül, egyfajta kis búvóhelyet épít ki. Itt találkozik Stellával, a titokzatos, fehér ruhás lánnyal, akinek megkapóan rejtélyes mondatai vannak. Minden évben újra találkoznak, Stellát hat fehér ruhába öltözött testőr(?)

 Bereményi Géza könyvet írt saját gyermekkoráról. Persze, felvetődhet a kérdés:eléggé releváns téma ez manapság? A Magyar Copperfield című könyv egyértelmű választ ad a kérdésre:igen, releváns. Mert amilyen gyermekora volt a Gézának, s ahogy ezt megírja, az minden igényes Olvasó figyelmét leköti, még közel 600 oldalas terjedelemben is.  Miért is válik olyan érdekessé Bereményi Géza gyermekkora nekünk, kései " idegeneknek"? Több okból is. Először is: Bereményi az 1950-es években volt gyermek, kíváncsi vagyok, hogyan élték meg ezt az időszakot abban a piacozó, kispolgári-kereskedő társadalomban, amelyben Géza gyermekként próbált helyet találni.Talán nem ér bennünket váratlanul a válasz: " Rákosi az égben lebegett". A nagypolitika változásai csak szőrmentén jutottak el ebbe a furcsa, átlagosnak cseppet sem mondható mikrovilágba. Legalábbis így érezték akkoriban. A mai, szabadságba/szabadosságba beleszületett Olvasó viszont már eléggé darabosnak, túlszabályozottnak talá

 Cor Molenaar világhírű holland marketingszakember, az új típusú, azaz a hálózati gazdaság egyik nemzetközileg elismert szakrétője. A verseny vége. A hálózati gazdaság hatása című könyvében összefoglalja mindazt, amit ma egy menedzsernek a 21.századi gazdaság alapvetéseiről, legfontosabb jelenségeiről, szabályairól tudnia kell.  Szerző áttekinti az ipari forradalmak történetét, azaz azt, hogyan alakult ki az a rendszer, amit hagyományos gazdaságnak nevezünk. A hagyományos gazdaság jellemzőit Molenaar az alábbiakban foglalja össze: - Elkülönül termelő, kereskedő és fogyasztó. A termékkel illetve az értékesítéssel kapsolatos fogyasztói visszajelzések korlátozottak, a vállalat gyakran nem is igényli ezeket, kizárólag az eladási számokra figyel. - A hangsúly a gazdaság kínálati oldalára tolódik: a vállalat megpróbál olyan, fizikailag kézzelfogható terméket gyártani, amely jól megkülöböztethető a többitől, és árban is versenyképes. - A cégek hierarchikus felépítésűek, elkülönül egymástól a

 Révész Gy.István a 20.századi magyar irodalom sokoldalú alakja volt. Írt színpadi műveket,rádiójátékot,tanulmányokat,és rengeteg krimit, ezek egy részét álnéven. Nem tartozott a kommunista rendszer ellenzékéhez,elfogadta a Kádár-rezsimet,mint politikai realitást. Az izgága bébi című könyve 1970-ben jelent meg. Ez az az időszak,amikor minden második könyv a tudomány forradalmáról,az atomról,az űrutazásról meg efféle témákról szólt. Révész Gy.is sikeresen ragadta meg az Olvasók ezirányú kíváncsiságát. Az izgága bébi ugyanis egy tudományos felfedezés története. Spoiler,ígérem,rövid lesz...Az 1960-as évek Budapestjén járunk. Két ifjú kutató egy hordozható Geiger-Müller számlálót vinne egy nemzetközi kiállításra. Egy presszóban,meglepetésükre,a radioaktív sugárzást jelző műszer bejelez. Talán el is könyvelnék pillanatnyi üzemzavarnak az egészet,ha pár hét múlva egy fiatal lányt nem vinnének kórházba sugárfertőzés tüneteivel. A regény két idősíkban játszódik. A másik idősík az 1956-os forra