Könyvekről mindenkinek

 Volt és nincs egy csodálatos világ. Egy olyan Magyarország, ahol is az arisztokraták, harmincszobás vidéki kastélyuk mellett, fenntartottak még egy 6-8 szobás pesti lakást is, ha éppen erre visz az útjuk, ne kelljen szállodába menni. Egy csodáatos világ, csodálatos lakásokkal, igazi barokk festményekkel a falon, ahol is a Mária Terázia-korabeli szekretert bedugták a szoba sarkába, merthogy annyira nem passzol a többihez. Egy csodálatos, szinte már mesebelinek ható világ, ahol minden egyes bútort megterveztettek, hiszen ezekbe az előkelő lakásokba, villákba mégsem illik áruházból bútort vásárolni...Somlai Tibor Volt és nincs. Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900-1945 című könyve ebbe a világba kalauzol el bennünket, rendkívül szakértő, közérthető szöveggel és lenyűgöző képekkel. XVI.Lajos stílusú fotelek, szemkápráztató magyarosan hímzett textilekkel beborítva. A copf sítlusú fehérarany kanapé( 86.oldal, ismerelen helyen levő lakás) itt " egyszerűnek" számít, manapság

 Nico Stehr társadalomtudós munkásságának nagy részében a tudásnak a modern társadalomban betöltött szerepét vizsgálta. A szabadság a tudás leánya című könyvében arra tesz kísérletet, hogy választ adjon arra a kérdésre:szükséges-e a sikeres demokrációhoz a tudásalapú társadalom? Milyen korreláció áll vagy éppen nem áll fenn a műveltségi szint és a társadalom demokratizálódás között? A könyv első fejezetei két irányból adnak elméleti alapozást a kérdéshez:Stehr vizsgálja a demokrácia és a tudás fogalmát. Az első oldalak a demokráciával foglalkoznak. hogyan is definiálhatjuk a modern demokráciákat, egyátalán: hány demokrácia van ma világon? Igaz-e az az állítás, hogy csak a demokráciák képesek szabadságot adni a polgárnak? Mi az összefüggés liberalizmus, libertarianizmus és demokrácia között?Mit jelent az konkrétan, hogy az állampolgárok részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban? Igazuk van-e azoknak az elitistáknak, akik szerint nem mindig jó, hogy a társadalom minden rétege ( példáu

 Lisa Scottoline:Végső fellebbezés című könyvét azoknak ajánljuk, akik szeretik az izgalmas, feszültséggel teli thrillereket, ugyanakkor nem húzzák az orrukat, ha egy kis közélet is belekerül a cselekménybe. A díjnyertes bestseller jogi környezetben játszódik, tehát azoknak az Olvasóknak is érdeklődésére is számíthat, akik érdeklődnek a jog iránt, netán szakmai szinten művelik azt. Egy rövid spoiler, és máris meglehet rohanni a könyvtárakat, antikváriumokat, hogy beszerezzük ezt a nagyszerű könyvet.  Grace Rossi, miután túljutott egy viharos válóperen, munkahelyet is váltott: New York állam fellebviteli bíróságánál helyezkedett el. Nagy ügyekről hoz döntést,viszont munkatársaival, különösen a két, elviselhetetlen modorú stréber joghallgatóval nincs megelégedve. Az egyik bíró, az örmény származású, egzotikusan jóképű, ám nős Armen Gregorian, viszont szemet vet a magányos, fiatal és csinos asszonyra. Neki adja a pillanatnyilag legégetőbb ügyet:egy gyilkosról kell eldönteni, halálbüntetés

 Schmidt Attila:Gyilkosok és áldozatok című könyvében folytatja azt a tematikát,amit korábbi munkáiban már oly nagy olvasói érdeklődés közepette tárgyalt:történetek,elbeszélések,interjúk révén tárja fel az 1970-es-80-as évek legnagyobb visszahangot kiváltó magyarországi bűncsekekményeit. Rövid spoiler gyanánt felidézzük ezeket a történeteket. Mivel bűnügyi tematikáról van szó,minden rejtélyt nem fejtünk meg,hagyunk az Olvasónak is. A Korhadt fának korhadt ága című fejezet voltaképpen egy interjú a börtönben. Rózsát a saját anyja és annak barátnője csábította be a bűn világába. Prostituáltként férfiakat kábítottak el,majd kirabolták őket. Az interhúból kibontakozik előttünk Rózsa nem éppen irigylésre méltó ifjúkora,szakadozott családi háttere. Hihetetlenül megrázó A siralomházban című interjú. Erzsébet,akit halálra ítéltek,megölte a férjét. A történet ott kezdődik,hogy a nő nagyobbik fia évekkel ezelőtt eltünt. Egy napon Erzsébet férje -ittas állapotban-bevallotta,ő ölte meg a fiút. Err

 William Golding hazánkban talán kevésbé ismert regénye,a Látható sötétség, fejlődésregény. Egy fizikailag torz, lékekben viszont környezeténél magasabbrendű ember beilleszkedésének ( pontosabban: be nem illeszkedésének) története egy erkölcseiben hanyatló, értékerendjében bizonytalan és összetett világba. A rend kedvéért közlünk egy rövid spoilert, azzal a megjegyzéssel, hogy ebben a regényben nem a cselekmény a legfontosabb, hanem a kapcsolat: a folyton kudarccal szembesülő egyén próblkozásai, harcai arra, hogy megkapaszkodjon ebben a furcsa világban.  A történet a második világháború alatt indul, Az "anglia csatá"- nak is nevezett német támadások idején, 1940-ben. Anglia nagyvárosait bombázzák a németek. Mindenhol tüzek égnek, falak omlanak, furcsa, fehér fény övezi az egész várost. Egy bomba lehullik,összedől egy ház, az amatőrökből ( zenész, könyvkereskedő stb.) álló légvédelmi osztag rettentőn megijed. Egyszer csak a romokból előjön egy kisfiú. Fél oldala megégett, de ú

 Lucia Berlin (1936-2004) az újabb amerikai irodalom egyik legnagyobb felfedezettje, igazi nagy művét csak halála után, posztumusz adták ki. Hihetetlenül gazdag életanyagot dolgoz fel novelláiban, elbeszéléseiben. Volt bejrónő, takarítónő, de kkpróbálhatta magát tanárként is. Az így szerzett élettapasztalat mind ott van műveiben, ráadésul sok humorral fűszerezve. A rendkívül gazdag termésből kiválogattam néhányat,ezekről beszélnék, hátha kedvet csinálok a könyv olvasásához.  Véleményem szerint a kötet legjobb darabja a Dr.H.A. Moynihan. Ebben a történetben egy kislány rosszul  teljesít az iskolában, ezért az egész nyári vakációt nagyapjánál, a kissé lökött fogorvosnál tölti. Tulajdonképpen asszisztensi feladatot lát el. Teafiltereket dugdos a betegek szájába, mivel " főnöke" szerint a tampon olyan puhány dolog. A rendelő várójában nincsenek újságok, mert a lapozással járó elviselhetetlen zaj idegesíti a doktor urat. A doki laborjában minden szerszám rozsdás, takarítva valamik

 A Kádár-korszak ( 1957-1989) Magyarország történelmében a motorizáció idszaka is volt. Egyre több és több családnak, magánszemélynek lett autója, motorja, nőtt a buszjáratok és a közlekedő vonatok száma. A növekvő forgalom pedig növelte a balesetek számát is. A könyvkiadás is reagált erre a jelenségre, s 1977-ben, Moldován Tamás szerkesztésében, megjelentette a Gyilkosság vagy baleset című könyvet, Magyarország első közelekedési baleseteket feldolgozó riportkönyvét. Nagyon tragikus történeteke sorakoznak itt egymás után, spoiler helyett kiválogattunk néhány különlegesebbet.  Az elmaradt randevú című történet főhőse egy, a társadalomba nehezen beilleszkedő fiatalember, aki randizni készül. Csakhogy a lány nem jön el a megbeszélt időpontra, utólag a rendőröknek elmondja, valami nem tetszett neki a srácban...Az amúgy villanyszerelőként dolgozó fiatalember rendkívül csalóddott, így hát betér a kocsmába. Miután jó nagy teret engedett csalódottságának, Sátoraljaújhely kellős közepén ellop e