Könyvekről mindenkinek

 Artner Annamária közgazdász: Tőke, munka és válság a globalizáció korában című könyve jelentős és fontos. Nemcsak az egymást folyamatosa követő válságokat magyarázza meg, hanem a tünetek okok és okozatok keresését beilleszti egy nagyobb kontextusba:mégpedig abba, hogy az 1945 utáni kapitalista gazdaságban torz jelenségek uralkodtak el, melyek hozzájárultak a válságok ( például a 2008-as, a sajtóban " pénzügyi"-nek nevezett, valójában az egész gazdaságot érintő problémahalmaz) kialakulásához. Könyvajánlónkban spoiler helyett inkább a könyv egyes megállapításaihoz, szemléletéhez fűznénk elismerő szavakat.  A 40. oldalon található egy igen fontos táblázat, mely azt bizonyítja, hogy a gazdasági versenyképesség növekedése,az egyes szektorok termelékenyebbé válása nem áll arányban a reálbérek növekedésével. Atrner Annamária a következő oldalon meg is említi, hogy az USA-ban 1966 és 2012. között nemhogy nőttek volna, de csökkentek a reálbérek- pedig az amerikai gazdaság teljesítmén

 A könyv alcíme:Harc a globális dominanciáért.Richard McGregor könyve egy sajátos háromszereplős nemzetközi dráma. Az Ázsia a világban című könyv az Amerikai Egyesült Államok,Kína és Japán sajátos gazdasági-hadászati-diplomáciai sakkjászmájának legújabbkori lépéseit elemzi. McGregor diplomáciatörténetet ír,ahol azonban jelentős szerepet kap a pszichológia,a személyiségek úgy általában,illetve mélyen belemegy McGregor a gazdasági folyamatok elemzésébe,hiszen-mint a könyvből kiderül-gyakran éppen ezek határozták meg a három ország diplomáciáját.Fejezetről fejezetre ghaladó spoiler helyett egy rövid kedvcsinálót írtam a könyvről.  A második világháború után a győztes USA arra törekedett, hogy lefegyverezze és demokratizálja a legyőzött Japánt. Csakhogy 1949-ben Kínában kommunista hatalomátvétel következett be, az amerikaiak nagy rémületére. Csang Kaj-seket, az USA korábbi legfőbb szövetségesét, Tajvanra száműzték. Az amerikai vezetés tudta, hogy mindenrán meg kell akadályoznia, hogy Japán

 A könyv alcíme:Történetek esélytelenekről, avagy hogyan kényszerítsünk térdre óriásokat Malcolm Gladwell: Dávid és Góliát című könyve mindannyiunknak szól. Legyen az ember vállalkozó, értelmiségi, fizikai dolgozó, sportoló, nyugdíjas, bármi, éljen a Föld bolygó bármelyik országában- mindenki életében akadnak óriások,nehéz ellenfelek akiket le kell győzni. Olykor ezek az óriások mi magunk vagyunk: a félelmeink, a korábbi tapasztalatokból szerzett negatív benyomásaink, előítéleteink, hamis tudásanyagunk. Gladwell esettanulmányokon keresztül mutatja be, milyen az, amikor a kicsi győz a nagy felett. Rövid spoiler következik, rövd könyvajánlónkhoz arányosítva! A Bevezetőben a híres bibliai történetet, Dávid és Góliát történetét elemzi. Gladwell interpretációjában a filiszteus harcos valószínűleg akromegáliában szenvedett, ami azt jelenti, hogy nem maradt abba a növekedése a serdülőkor után sem. Az akromegália ráadásul okozhat látászavarokat. Magának a történetnek pedig az a lényege, hogy G

Mindannyian ismerjük Monet, Manet, Apolliniare, Picasso és a huszadik század többi modern festőjének, írójának nevét.De kik voltak az ő támogatóik? Kik patronálták őket, kik vásárolták meg könyveiket, kik olvasták műveiket? Herbert Frank őket mutatja be nekünk, az avantgarde művészet sokszor nagy kockázatot vállaló, olykor irdatlan összegeket költő támogatóit,valamint presztízsveszteséget gyakran vállaló pozitív kritikusait,szellemi útitársait. Érdekes módön az első jeles támogató mindjárt egy híres író, Émile Zola,a naturalizmus atyja. A francia akadémikus festészet giccses zsánerképein szörnyülködő impresszionsták valami újat akartak a festészetben, valami mást, mint ami addig volt. Az örök magányos Cézanne-nal az élen önálló kiállítást rendeztek, amit a " kedves" nézőközönség hahotázva fogadott. Zola az első perctől támogatta az impresszionistákat,cikkeiben hosszú éveken át védelmezte őket.Ám ezeket a cikkeket kevesen olvasták.A polgárság szemében a festészet pusztán meste

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék ismerni a jövőt.  Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében olyan kötet került a könyvpiacra, melyből komplex- átfogó képet kaphatunk várható jövőnkről. Az, ami a 2020-2030.közötti években történik, sorsdöntő lehet Magyarország, Európa és az egész világ sorsa szempontjából. Érdemes tehát elolvasni a Magyarország 2030 című könyvet azoknak is, akik úgy vélték, eddig idegen tőlük a futurológia. A szöveg abszolút politikamentes, nem valamelyik párt vagy mögöttük álló értelmiségi csoport véleményét visszhangozza, a szó legnemesebb értelmében önálló, intellektuális munka.  Milyen is lesz a magyarok jövője-illetve hát, jelene- 2030-ban? Azok az értékbeli preferenciák, melyek a 2020-as év magyarságát jellemzik, megmaradnak. Individualizmus, a szabályok laza betartása, szegénység az egyik oldalon- ugyanakkor digitalizáció, követő innováció a másikon. Három fő településtípusunk lesz: Budapest, a megyei jogú városok illetve a csökkenő lakosságszámú kisv

 Jeffrey Archer a világ bestsellerírói között, akik átlagembernek egyáltalán nem nevezhetők, óriási egyéniség. Nem mindennapos dolog, hogy egy brit parlamenti képviselő politikai thrillereket írjon. A tizenegyedik parancsolat- Ne hagyd, hogy elkapjanak!- egy végtelenül izgalmas, sokoldalú könyv, igazi adreanalinlöket. Azoknak a felnőttkorú Olvasóknak ajánljuk, akik unalmas téli hétvégéken vagy éppen a napozóágy magányában valami igényes, izgalmas szórakozásra vágynak.  Spoiler:A történet főhőse Connor Fitzgerald, aki a CIA bérgyilkosa. Egy ízben egy nicaraguai elnökjelöltet kell lelőnie, nagyon ravasz trükkel, egy régiségkereskedésben vásárolt puskával ezt meg is teszi. Csakhogy Lawrence amerikai elnök nem adott utasítást az akcióra, sőt, nem is tudott róla. A titkosszolgálat vezetői a kommunikációjukban állandóan azt hangoztatják, hogy magányos gyilkos követte el a bűncselekményt, de Lawrence elnök ezt nem veszi be. A titkosszolgálat vezetői erre úgy döntenek, elteszik láb alól Connor

 J.D. Barker nagyon izgalmas regénnyel örvendeztette meg Olvasóit, akik világszerte egyre többen vannak. A Szíve helyén sötétség című könyv műfaja horror, thriller, krimi, sci-fi- ám kicsit túl is mutat ezeken a műfaji sablonokon. Barker plasztikusan mutatja be a mai amerikai gyerekek és fiatalok problémáit:az érzelmi magányosságot, a deviancia nyomását, a példaképek hiányát. Teszi mindezt úgy, hogy a mű " "izgalmi értékéből" a társadalomábrázolás semmit sem von le.  Nagyon rövid spoiler következik. Jack Thatchnak meghaltak a szülei autóbalesetben. Anyai nagynénjével minden évben augusztus 8-án kimennek a temetőbe, ahol Jo néni - aki az apját hibáztatja a balesetért- felolvastatja a fiúval anyja sítfeliratát. A bizarr feladat elöl Jack a temető szélére menekül, egyfajta kis búvóhelyet épít ki. Itt találkozik Stellával, a titokzatos, fehér ruhás lánnyal, akinek megkapóan rejtélyes mondatai vannak. Minden évben újra találkoznak, Stellát hat fehér ruhába öltözött testőr(?)

A Baylis-Smith-Owens szerkesztőhármas által jegyzett Világpolitika és globalizáció című könyv eredetileg egyetemi-főiskolai tankönyv, a nemzetközi kapcsolatok szak alap- és mesterképzősei számára. Azonban olyan jól sikerült, hogy nemcsak ők, hanem politológusok, történészek, humán földrajzosok, szociológusok is eredményesen használhatják, nekik is ajánljuk. Az egyes témákkal kapcsolatos legújabb nemzetközi szakirodalomat összegzi, hozzátéve természetesen a Szerzők, Szerkesztők által végzett kutatások eredményeit.  A könyv kiemelekedően példaadó szemléletéről: minden egyes témában ismerteti az egymástól eltérő álláspontokat, ezeket összegzi, és az Olvasóra bízza, sőt, el is várja tőle az önálló vélemény kialakítását. Minden fejezetben vannak kifejezetten a pro és kontra érvelés gyakorlását elősegítő úgynevezett " Vélemények ütköztetése" blokkok. Itt felvetnek egy adott problémát ( hasznos volt-e az emberiség számára Hirosima és Nagaszaki;Jó képet ad-e a psztstrukturalizmus arr

A könyv alcíme: Meggyőző válaszok legégetőbb kérdéseinkre Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo:Jó közgazdaságran nehéz időkre című közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetett könyve kitűnő, a 21.század szitjén álló közgazdasági munka. Szakmai értékelésre ebben a rövid könyvajánlóban nem vállalkozunk, inkább csak azt írnánk le, miért is tartjuk a kor színvonalán mozgó, minden gondolkodó ember számára nagyon hasznos könyvnek Banerjee és dufolo munkáját. - A Bevezetőben Szerzők világossá teszik, hogy nem hívei sem az ortodox liberális, sem pedig a magát unortodoxnak nevező közgazdaságtannak. Saját nézőpontjuk van a dolgokról, ki akarnák látni a puszta száok mögül, túl akarnak lépni a szalvéta-közgazdaságtanon ( hogy ez mit jelent, azt megtalálja Olvasónk a könyvben). Banerjee és Duflo könyve segített nekem abban, hogy új paradigmákat követve tekintsek fontos gazdasági. társadalmi és politikai kérdésekre. - Nagyon sokat törődnek a fejlődő országokkal, a lemaradó régiókkal. Elvetik azt a napj

 A könyv alcíme:Mire képesek a közösségi hálózatok és hogyan alakítják sorsunkat? Aki csak a könyv címét olvassa el,azt gondolhatja, hogy itt egy újabb mű az internetről. Pedig a Christakis-Fowler szerzőpáros Kapcsolatok hálójában című könyve jóval nagyobb feladatra vállalkozott, mint az internet és a közösségi portálok elemzése: ők az emberi kapcsolatokat térképezik fel, egészében. Éppen ezért ez a nagyszerű könyv holisztikus szemléletű, sokmindenről szól. könyvajánlónkban ezekből csak néhány, recenzens szerint markáns gondolatot emelnénk ki, illetve kommentálnánk.  Jómagam, s szerintem vagyunk így sokan ezzel, nem ismertem a diadikus és a hiperdiadikus terjedés fogalmait. A diadikus terjedés az, amikor az én érzelmeim hatással vannak barátaimra, munkatársaimra, közvetlen ismerősemire. A hiperdiadikus terjedsé az, amikor az én érzelmeim hatással vannak nemcsak barátaimra, de az ő barátaira is. A jó közösségimédia-kampányok erre a hiperdiadikus terjedésre alapoznak. De az offline világ

 A könyv alcíme:Egészség, gazdagság és az egyenlőtlenségek eredete. Angus Deaton, aki 2015-ben közgzdasági Nobel-díjat kapott, A nagy szökés című könyvében egyedülálló koncepció alapján keres magyarázatot a következő kérdésekre: - Miért gazdagabb, fejlettebb az egyik nemzet, mint a másik? - Miért jobb az egyik ember életminősége, mint a másiké? - Hogyan és miért tudnak egyes elmaradott országok felzárkózni az élvonalbeliekhez, míg másoknak ez nem sikerül? Deaton koncepciója az, hogy együttesen vizsgál két, az életminőség szempontjából nagyon fontos tényezőt ( ezzel egyedülálló a közgazdasági szakirodalomban): - anyagi fejlettség, nemzeti jövedelem - egészségügy, várható élettartam.  Megállapíthatjuk, hogy a kettő nem mindig korreleváns.  Megtudhajuk, mit is mér valójában a GDP, a GNP, és miért alkalmas minden másnál jobban a GDP PPP az egyenlőtlenségek mérésére. Megismerkedünk- ha még nem tettük- a logaritmikus skálával, nem is olyan ördöngősség. Egybevetjük a különböző országok boldog

 Az Erkölcs és civilizáció című könyv egy trilógia-melynek első darabjáról, a Beteg bolygó c.műről már írtunk- második kötete. Horváth Balázs ebben a könyvben arra a kérdésre keresi a választ, hogy rendelkezik-e az emberiség azzal az erkölcsi-kulturális alappal, mondhatni:tartalékkal, melyek szükségesek lennének a beteg bolygó helyzetének javításához.  Megismerkedünk az emberi erőszak napjainkban egyre szomorúbb mutatóival, megtudjuk, hány helyen háborúznak a Földön, illetve mennyien halnak meg erőszakos bűncslekmény következtében. Szerző hosszasan tárgyalja azt a kérdést, hogy emberszabású eleink körében előfordulnak-e háborúk, gyilkosságok- a válasz: ritkán, inkább csak a csimpánzok esetében (az Olvasó persze felteheti a kérdést, hogy az emberszabású majmok viselkedése mennyire releváns a 21.századi ember számára...). Szerző a környezeti károkat az úgynevezett " rejtett erőszak" kategóriájába sorolja. ezzel is lehet vitázni, de az mégiscsak elképesztő, hogy az USA-ban a mag

 Horváth Balázs a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója, ökológus. Háromkötetes monumentális művében választ keres és talál arra a kérdésre, vajon fejlődött-e az emberiség a mezőgazdálkodás elterjedése óta eltelt hat évezredben. A Beteg bolygó c. könyv ( alcíme:A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete) bolygónk és civilizációnk jeenlegi állapotát veszi számba.  Tönkretettük környezetünket, mégpedig visszafordíthatatlanul. A szén-dioxid- kibocsátásról szóló egyezmények aláírása óta 50%-al növekdett a szén-dioxid kibocsátás. A fejlett országok ezt gyarkan varrják a fejlődő, éppen monst iparosodó országok nyakába, ám tudnunk kell, hogy leginkább környezetszennyező kínai, indiai gyárak gyakran európai és amerikai megrendelésre dolgoznak. Az USA amúgy csökkentette a kibocsátást, csakhogy mindeközben megnövelte palaház-kitermelését, ami szintén környezetszennyező. A fosszilis erőművek energiát termelnek, de túl nagy áron. A napenergia termeléséhez pe

 Henry Slesar (1927-2002) az USA-ban nagyon népszerű író volt. Írt krimit,thrillert,sci-fit sőt,még dark fantasy-könyveket is. A szürke flanellköpeny című regénye igazi krimi,keményebb,mint a klasszikus angol fajta,de azért nem éri el egy Chandler-regény keménységét. A színvonalát viszont igen.  A főhős,Dave,egy nagy reklámügynökségnél dolgozik. Egyik nap új megbizatást kap megbetegedett kollégája helyett. Egy már futó bébiételkampány folytatását kell megterveznie. Csakhogy Dave,mikor átnézi az aktákat,egy meglehetősen érdekes mondatra bukkan:125 ezer dollár,A.G. A fiatalembert meglepi a felfedezés,nyomozni kezd. Ezután felgyorsulnak az események. Dave rosszul lesz az irodájában,és arra gyanakszik,valaki megmérgezte. Meggyilkolnak egy táncosnőt,aki nemrégen járt az irodájukban,monogramja pedig A.G. Egy bűnügyi riporter pedig többet tud,mint amennyit elmond. Ráadásul,ha ez még nem lenne elég,kiderül,hogy a bébiétel-kampányban szereplő gyerekkel valami nincs rendben. Slesar krimijében a

 Nora Roberts:Folyóvég című könyvét a magyar közönség először a Reader's Digest Válogatott Könyvek sorozatban olvashatta. Az USA-ban a könyv óriási sikert aratott. Maga a mű alapvetően eltér a világhírű írónő többi regényétől. Mert Roberts többnyire idillel kezdi műveit, amely idill aztán átcsap borzalomba. A Folyóvég című könyve már kezdetektől, az első laptól az utolsóig teli borzalom, és hátborzongás, az Olvasó érzékei és érzelmei kavarognak. Ettől lesz a könyv igazi bestseller. Julie MacBride ünnepelt filmszínésznő, társaság kedvence, magazinok címlapjának állandó sztárja. Férje, Sam, szintén színész, de nem annyira sikeres, ráadásul utolsó filmje tökéletes üzleti kudarc lett. Ezután Sam fokozatosan az alkohol és a narkó felé fordul, próbál leszokni, de nem igazán akar leszokni, ráadásul egyre agresszívebb. A házasság válságba jut. Egy este aztán az erősen illuminált Sam egy ollóval megöli feleségét, kislányuk, Olivia, mindezt végignézi. A nyomozó, Frank Brady, iszonyatosan saj

 Ez a könyv eredetileg az USA-ban és Ausztráliában jelent meg, de őszintén szeretném, ha vállalkozó szellemű könyvkiadók lefordítanák a világ öszes nyelvére. Mert Cath Crowley megalkotta azt az ifjúsági ( gimnazista korosztálynak szóló) regényt, amit nyugodtan elolvashat bármelyik tizenéves, biztos, hogy épülni fog belőle, és a szülők is nyugodtak lehetnek. Sőt, az a jobb, ha ők is elolvassák. Rachel középiskolás lány, családja egy könyvesbolt tulajdonosa, Rachel maga is rengeteget olvas, mégpedig színvonalas műveket.Csakhogy családi tragédia árnyékolja be életüket:a lány bátyja, Cal, nemrégiben életét vesztette. Rachel emiatt gyászterápiára is jár.  A könyvesboltban dolgozva megismerkedik Henryvel, a szintén gimnazista korú fiúval. Eleinte, amolyan pikáns-kamaszos-romantikus módon, idézetek dugnak el könyvekbe, amit aztán a másik " véletlenül" megtalál és válaszol rá. Aztán ennél komolyabbra fordul a dolog, úgy tűnik, boldog tiniszerelemnek nézünk elébe, csakhogy feltűnik a

Max Fritsch (1911-1991) svájci író regényeiben mindig aktuális társadalmi kérdéseket tárgyalt, olykor kiakasztva ezzel a kulturális és politikai elitet.Talán legismertebb könyve a Stiller, mely egy monumentális identitás-történet. Stiller- Anatol Ludwig Stiller svájci építész- éppen átkelni készül a határon, amikor letartóztatják, mert azt hiszik, ő egy bizonyos Mr. White, Amerikából, aki ellen körözés van érvényben. A regény ezek után párhuzamos szálakon fut: megismerhetjük Mr. White történetét, miért is körözik őt az USA-ban, illetve megismerhetjük Herr Stillernek, a menő svájci építész történetét. White igazi amerikai vagány, Stiller igazi svájci mintapolgár, legalábbis látszatra. Ez az emberi természet kettőssége: mindannyiunkban ott motoszkál az amcsi vagány, de mindannyian szeretnénk mintapolgárok is lenni. Stiller ( vagy Mr.White?) ügyvédje egy bizonyos Bohnenblust, aki szintén svájci- de az amerikai vonás hiányzik belőle. Egyoldalú, közhelyes, másokat folyton kioktató alak.

Emlékszünk még az 1980-as évek Híradóira?Mindig mutattak baloldali tüntetőket, akik kézzel-lábbal-ököllel tiltakoztak az ellen, hogy az USA Pershing rakétákat telepítsen Európába. Bognár Károly: Az eurorakéták árnyékában című könyve erről a rakéta-telepítési botrányról szól. A könyv szemléletét teljesen a hidegháborús történelmi kor, a Varsói Szerződés és a Szovjetunió iránti hűség formálta. Bognár Károly interpretálásában a gonosz, háborúpárti amerikaiak fegyverkezési versenyre késztetik a Szovjetuniót, amely ( Leonyid Brezsnyev pártfőtitkárral az élen) mindig is a békéért küzdött. Ford, Carter, Reagan, mind-mind háborúba taszították a világot, e nektek szerencsétek, van, magyarkáim, mert itt van velünk a nagy szovjet testvér. A NATO a gonosz, a Varsói Szerződés a jó. Eléggé sablonos történelemszemlélet, a szocializmus ideológiájától áthatva. Csak szakembereknek, kifejezetten a téma iránt érdeklődőknek ajánljuk ezt a könyvet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1983.

Frank Tibor a magyarországi amerikanisztika vezető egyénisége, több évtizedes külföldi kutatói tapasztalattal rendelkezik. Amerikai világai című könyvében ( mely az Angol-amerikai történelmi tanulmányok sorozatban jelent meg), az USA 19-20. századi történelméről, kultúrűjáról olvashatunk igen érdekes, a mávelt laikus számára is hasznos tanulmányokat. Megtudhatjuk, milyen volt és milyen ma az amerikai történetírás idő-és térszemlélete. Megismerjük azoknak az amerikai-magyar történészeknek a munkásság,t akik sokszor a magyar történelem " hézagait" javították ki, méghozzá sikerrel. Igen hasznos lehet fiatal kutatók számára, hogy Frank Tibor részletesen elemzi az USA kutatási és könyvtári infrastruktúráját. Igencsak bonyolult rendszerről van szó, hiszen az Óceán túlpartján több, mint 4700 egyetem és főiskola működik, természetesen mindegyik saját könyvtárral... Több tanulmány foglalkozik az USA menekülpolitikájával. Engem, mint történészt igencsak meglepett, hogy a 20. század

Joseph Davies Franklin D. Roosevelt elnök bizalmasa volt, és az elnök kinevezte moszkvai nagykövetté. Mint kiderült, ez félelmetes történelmi hiba volt. Davies: Mission to Moscow című könyve ugyanis nem más, mint a sztálini szovjet rendszer apológiája. Ez az amerikai ügyvéd, noha jogi végzettséggel rendelkezett, egyszerűen elhitte a koncepciós pereket, a tárgyalásnak nevezett színjátékokat, a beismerő vallomásokat. Szerinte egyszerűen meggyőző volt, ahogy a vádlottak viselkedtek. Nem Davies volt az egyetlen hülye. André Gide és G.B.Shaw is teljesen odáig volt a Szovjetuniótól. Ennek a könyvnek az a tanulsága, hogy az ember, még ha intelligens ember is, hajlamos arra, hogy elveszítse az önkontrollját. Hajlamos megbékélni a helyzettel, és ilyenkor az agya átírja a valóságot. Kényelmesre. Elhinni a terrort: kényelmes. Jól érezni magunkat, miközben egy fél ország éhezik: kényelmes. Megnyugtató. Ugyanakkor Daviesnek van egy történelmi érdeme. A második világháborúra megalapozta az USA