Könyvekről mindenkinek

Nemes Nagy Ágnes a huszadik századi magyar költészet egyik óriása. Nemcsak gyermekversei és mesejátékai,hanem komoly,lírai-filozofikus költészete is a magyar irodalom élvonalába rangsorolja őt. Első könyvét,a Kettős világban című kötetet a költőnő utóbb megtagadta. Kissé szigorú volt magához,állapíthatjuk meg büszkén. Mert a nagy költők szigorúak magukhoz,különösen életük végén. A Kettős világban című kötet versei között vannak időtálló darabok,személyes kedvencem A kín formái,mely az emberi szenvedés sokoldalúságáról ,viszkozitásáról szól. De akax még jónéhány remwkmű ebben a könyvben,úgyhogy minden irodalomkedvelőnek szívből ajánljuk. 

Nagyon keveset tudunk a roma irodalomról. Choli Daróczi József könyve segít feloldani ezt a tudatlanságot,mondhatjuk úgy is:magas színvonalú bevezetést ad a magyarországi cigányság irodalmába,és általában véve:kultúrájába. Gyönyörű verseken át mutatja nekünk az utat Choli Daróczi József Isten homorú arcán című kötete a napos-holdas,mégis titokzatosan sötét egek felé. Nagyon nehéz magas nívójú verseskötetről minden igényt kielégítő ajánlót írni. Most abból a szempontból vizsgáljuk meg Choli Daróczi József verseit,hogy milyen stílusrétegeket,milyen irodalmi hagyományokat láthatunk bennük megmutatkozni. Legfontosabb természetesen a roma hagyomány. Indiában felsóhajt a fű cìmű versében a költő egy karaván vándorlását,a vándorlás sorsszerűségét örökíti meg. A kötet egy teljes része a cigány népköltészet legnagyobb darabjait mutatja be a magyar anyanyelvű Olvasónak. Ugyanilyen hangsúlyos azonban a magyar népķöltészet hatása Choli Daróczi József poétikájára. Felezőnyolcas sorok,virág-szim

Ez a könyv a 21 .századi magyar irodalom egyik csúcstermése. Aki elolvassa, megérti, miért írom ezt. Nemes Z. Márió versei távolról sem szokványosak. Éppen ezért a könyvajánló sem lesz szokványos. készítettem egy Hercegprímás...- értelmezési alapok című lexikális szójegyzéket. Íme: Áthallás : Van ám a kötetben közéleti áthallás, elvégre magyarok volnánk.Olvashatunk itt egyházról, magyarságról, múltról és jövőről.Nem balos, nem jobbos önismétlés: Nemes Z. Márió saját játékszabályok szerint játszik és gondolkodik. Igazi művész. Belszervek :A könyv egyik központi témája. Figyelünk a húsra és a csontra, kevesebb figyelem jutott a magyar irodalomban a belszervekre. Talán Örkény foglalkozott velük mélyebben. Cím :Telitalálat. Erre mindenki odafigyel.Nem kell feltétlenül tudnia, mit is jelent a "hercegprímás" szó Csonk : Az a bizonyos minden egész nem eltörött, csak megcsonkult. Ki tudja- talán így jártunk jobban. Ember : Egész szeretne lenni, de az ember nem tud egész lenni

A magyar avantgarde költészet kicsit mostohagyermek maradt. Mivel a nagyközönség nem tudja értelmezni a " formabontó" verseket, marad a szakma, az meg olyan, hogy egyik kötet jön a másik után, nem érünk rá agyondicsérni senkifia kollégát. Pedig Petőcz András:Önéletrajzi kísérletek című könyve megérdemelte volna, hogy legalább néhány hétre a magyar irodalmi közfigyelem középpontjába kerüljön. Petőcznél a rendhagyó formai megoldások kitágítják a szöveg jelentését, nem pedig csak illusztrálják. A könyörgés című vers térdelő alakja egy generáció életérzését fejezi ki. Atomjaira hullt nemzedék, sokféle érdekkel, nézőponttal, életcéllal. Voltaképpen az egész kötet erről szól:volt valaha egy Közösség, mely széthullott/szándékosan szétbomlasztották sok egyénné. S mivel a generáció széthullt, nem tudja megfelelően értelmezni a kulturális hagyományt- pl. Ady Endrét. Mert Ady, Hölderlin, s a könyvben szereplő más fiktív nagyok világa még egész volt, s ezt a világot a mai- pontosabban

Amikor Kassák Lajos a 20. század elején megindította progresszív avantgarde folyóiratait, szinte azonnal kiformálódott ezek körül egy belső kör, egy mag, mely formájában és tartalmában is meg akarta újítani a tradicionális magyar poézist. Szélpál Árpád ennek a magnak volt tagja, fiatal volt és lázadó, élete egy szakaszában pedig szélsőbaloldali, ezt amúgy Kassák nem nézte jó szemmel. A Tüntetés című könyv, vékonyka verseskötet, 1918-ban jelent meg. Mivel akkoriban az emberek mással voltak elfoglalva, például tüntettek, Szélpál Árpád versei nem keltettek nagy visszhangot. A polgár, aki olvasta a könyvet, felháborodottan dobta félre, ugyanis: - baloldali volt - tele volt expresszionista avantgarde költeményekkel - a lendület, a dinamika, olykor átcsúszott az erőszak istenítésébe, ami igenis elítélendő, még akkor is, ha költő teszi - reménykedett a forradalomban- ez utóbb szinte halálos bűnnek minősült - néha marxista volt, néha szimplán ateista, olykor racionalista Tehát: fiatal

Simonyi Imrét, Kelet-Magyarország szülöttét (1920-1974), valahogy nem kezelte tehetségének és érdemének megfelelő módon a magyar irodalmi köztudat. Mentségre legyen mondva, olyan erős volt a magyar költészet a 20. században, hogy bizony nagyon sok tehetség elsikkadt, attól tartok, mindörökre. Pedig a Különvélemény nagyon erős kötet. Simonyi Imre gyűjteményes kötete. Mily gyanús lehetett ez a könyvcím a kommunista cenzoroknak- joggal. Ráadásul olyan emberről volt szó, aki részt vett az 1956-os forradalom-és szabadságharcban, amiért el is ítélték. Csak fokozatosan tért vissza az irodalmi életbe, de ezt olyan jól csinálta, hogy 1974-ben már József Attila- díjat kapott. Simonyi Imrének valóban különvéleménye, a hatalom csúcsán lévőkétől merőben különböző véleménye volt olyan kérdésekről, mint nemzettudat, irodalom helye a társadalomban, avantgarde, József Attila, elidegenedés, parasztság- és még sok ilyen kérdést fel tudnánk sorolni ebből a kötetből. Az utókor szerencséjére azonban Sim

Őri Sándor, a magyar fordítók közül elsőként, verses formában fordította le Konfuciusznak, a nagy kínai filozófusnak, tanítónak bölcseleteit. Azt gondolom, jól tette. A verses olvasat valami olyan pluszt ad az egéybként sem szegény tartalomhoz, amit prózában elég nehéz lenne visszaadni. Ugyanakkor élvezetesebbé teszi a könyvet. Miről is szólnak Konfucisz bölcseletei? Miről is gondolkodott, több, mint kétezer éve a nagy mester? Csak néhány téma: arányosság, mértékletesség, szeretet,  bölcsesség, az ellenséggel való helyes bánásmód, a váratlanul ránk törő gondok megfelelő reagálása. Az éberség fogalma, mint az előszóban olvashatjuk, vitatható, viszont a tradíció fogalma már nem, azt ,véleményem szerint,egyszerűen tradíciónak kell fordítani, és kész. Nagyon sok irodalmi műfaj jelenik meg a Lun Jüben. Ha európai fogalmakkal akarnánk leírni: van itt elégia, epigramma, párbeszéd, gondolati költemény, épisztola. Talán csak eposz és verses regény nincs. A Lun Jü a világirodalom egyik alapmű

Kosztolányi Dezső szerelmes alkat volt. Huszonkét évesen beleszeretett egy 13 éves lányba, Lányi Heddába. Aztán, úgy tűnik, megnyugszik, feleségül veszi Harmos Ilonkát, aki igazi alkotótársává is lesz. Majd, élete vége felé, már súlyos betegen, egy üdülőhelyen, beleszeret Radákovich Máriába, aki amúgy férjes asszony. Kelecsényi László és Réz Pál könyve ezen szerelmek dokumentumaiból- versekből, levelekből, naplókból- egyéb írásokból- válogatnak illetve közölnek részleteket. Olyan, a nagyközönség számára eddig ismeretlen költeményekre bukkanhatunk, mint a Zsuzsika, vagy a Kis bordélyház. Olvashatjuk Kosztolányi érzelmektől igencsak túlfűtött feljegyzéseit éppúgy, mint Harmos Ilona híres, féltékenységtől fűtött levelét Máriához. Őszintén szólva: nem valami rokonszenves az a Kosztolányi-jellem, ami kirajzolódik. Nincs hűség, nincs meg benne a másik megbecsülése, csak a vágyak, meg a nagy érzelmesség. Pont olyanok a költő szerelmei, mint a költő versei. Áradoznak, hogy aztán a jövő héte

Az ember úgy kezdi, hogy nevet. Neveti Szomory Dezső sajátságos nyelvhasználatát, a szecessziós túlburjánzást, a kultúrába való önfeledt szerelmet, felmagasztalást. Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz című könyve semmihez sem hasonlít, amit eddig olvastam. Sőt, Szomory Dezső sem hasonlít senkihez sem, akit eddig olvastam. Elképesztően művelt. Mindent megtesz, hogy ezt a világ tudomására hozza. Ő nem műveli az irodalmat, ő maga az irodalom. Ebben él, versekben és filozófiákban, megnemesített fiatalkori szerelmekben. Őt teljes egészében átjárta a kultúra. Behatolt a szellemébe, hogy ott valami irodalom-félét hozzon létre, valami írottat, amit talán az Olvasók egy része is ért, vagy legalábbis próbál érteni. Nem árt hozzá tudni németül és franciául. Mi a műfaja a Levelek egy barátnőmhöz c.alkotásnak? Hát, alkotás. Szívből fakadó,bennsőből táplálkozó levélregény, önvallomás, önéletrajz, de nem fizikai, mert a külső élet sosem érdekes Szomory számára, csak a belső, lelki-szellemi.

Kosztolányi Dezső csodagyerek volt. Már 16 éves korában verse jelent meg országos lapban. Kosztolányi Dezső beképzelt csodagyerek volt. Költészeti forradalmat akart véghezvinni, valami teljesen újat mutatni Magyarországnak. Versek és könyvek útján változtatni a polgárias világon. Mindeközben kifejlődött benne valami furcsa felsőbbségtudat, melyek ekkoriban még jó modorral tudott palástolni. Első kötete, a Négy fal között, mely 1907-ben jelent meg, távolról sem forradalmi. Inkább eklektikusnak nevezhetnénk. Van itt vers a kocsmában iddogáló munkásokról ( Mors Bacchanalis), expresszionista érzelem-kifejezés ( Vészfék), szabaadság-vers ( Szabadság), vers az időről ( Megállt az óra), és még sokféle tematika. Például a halál... Nekem a problémám az, hogy ezek a versek még vajmi kevéssé eredetiek, abban az értelemben, ahogy azt manapság elvárjuk. A legtöbb motívum, a jelzős szerkezetek nagy része ismerős valahonnan ( Reviczkyből, Adyból, Aranyból), Kosztolányi nem mutatja meg eléggé önm

A magyar irodalom sokáig nehezen tudott keresztény irodalommá válni. Ady Endrétől József Attilán át Illyés Gyuláig: minden nagy magyar költőnek volt valami baja Istennel- vagy inkább saját magával, amit aztán Istenre vetített ki. Albert Zsuzsának ilyen robblémája nincs. Ő össze tudja egyeztetni a keresztény hitet a költészettel, az irodalommal, a teremtéssel. Odaát esik című kötetében minden az isteni viálgban nyeri el értelmét: a gyász, a táj, a mindennapi apróságok, a szeretet- ideértve mindenféle szeretetet. Albert Zsuzsa költészete nem formai, vállal ő mindenféle formát, ami csak egységbe kerülhet a tartalommal. Nagyom ajánljuk mindenkinek, aki még szereti a szép magyar nyelven írt, keresztény eszmeiségű, de nem politikai és nem kirakatkeresztény költészetet. Kortárs, 2014. Ez pedig a Kiadó nagyon profi és szép weboldala: kortarskiado.hu

A David Szamoljov szovjet-orosz költő válogatott verseit tartalmazó könyv magyarul 1968-ban jelent meg. Ha stílus szerint kellene besorolni Szamoljovot- ami költőnél mindig veszélyes, hiszen nagy valószínűséggel néhány darab mindig kilóg a kategóriából- szóval, Szamoljov leginkább expresszionista. Talán túlzottan is az... Szegény Hamletből már majdnem bokszbajnokot farag ( " Üss hát, Hamlet, s találj a célba/ömöljön, ha romlott a vér!/Lenni, nem lenni- kamilla szirma./Ha hív a cél-üss csak/ne fél!- Hamlet mentségére). A fekete nyírfa című kötet verseiből árad az érzelem, vagy amit Szamoljov annak tart: " Várok dühhel, felizzva, végső/erőmmel ások döngetek.../ Csak ideérne, míg nem késő! Csak idejében jönne meg!- Ihlet). Utóbbi vershez csak annyi megjegyzést fűznék,hogy ha valaki ennyire akarja az ihletet, könnyen lehet, hogy valami mást fog kapni, de azt nagyon. Szamoljov a düh költője. Ez illeszkedik az úgynevezett 68-as korszellemhez, csak éppen Európa másik végére alkal

Az egyik legérdekesebb történelmi regény, amit valaha olvastam. Az persze, hogy " érdekes", még nem feltétlenül esztétikai ítélet, mindenesetre olvasásra ösztönöz. És egy könyvnek, végül is, ez a célja. A Janus-Trubadúrvarázs című könyvben két történelmi idősíkon haladunk. Az egyik a klasszikus mgyar középkor, amikor is III.Béla király két fia, Imre és András harcolt a hatalomért. Szénpataki Ádám nehezen igazodik el a napról napra változó hatalmi viszonyok között. Ő költő, szeretne a mindennapi csetepatékon felülemelkedni. Szerelmes verseket ír, ezek azonban olyannyira megelőzik korukat, illetve olyan, történelmileg " rossz" időszakban látnak napvilágot, hogy teljesen visszhangtalanok maradnak. A másik idősík a reneszánsz. Janus Pannonius egyre inkább előretör Mátyás udvarában, egyre inkább közelebb kerül a mindenféle húsosfazekakhoz. Ő nem Szénpataki: ő püspök, nagy hatalmú. Csakhogy ő is költő, neki is egy jobb világ az álma, ő is kilóg, nem is kicsit. Aztán na

Hogy aztán Szendrey Júlia Petőfi Sándor hatására kezdett verset írni, vagy éppen ez a közös érdeklődés hozta össze őket, azt nem tudjuk, azt viszont a költemények elolvasása után nyilvánvaló, hogy Szendrey Júliát nem áldotta-verte úgy a múzsa, mint férjét. A Kortárs Kiadó ( kortarskiado.hu ) jelentette meg Szendrey Júlia összes versét. Számomra ennek a kötetnek mindössze kultúrtörténeti jelentősége van. Szendrey júlia nem volt jó költő, versei inkább egy tizenhat éves ifjú szintjén mozognak. Ugyanakkor játszott ő akkora szerepet a magyar történelemben, hogy megérdemli, hogy kiadják verseit.Ilyenkor persze felmerül a kérdés: egyéb érdemek mennyit számítanak az irodalomban. Érdekes, de tartalmát tekintve inkább csak szakemberek számára ajánlott könyv.

Fridrich Bridel, eredeti nevén Bedrich Bridel, 17.századi jezsuita hittérítő volt- méghozzá abból az igazi régivágású fajtából, aki száraz kenyeret eszik, rongyos ruhában jár, gyűjt a szegényeknek stb. 1658-ban jelent meg 22 verset tartalmazó kötete, A kis jászol. eredetileg karácsonyi kötetnek készült, de Bridel zsenialitása és formabontása túllépett ezen.  A könyv Szerzőjének célja az volt, hogy bemutassa Jézus születését- méghozzá minden érdekelt szempontjából. Mária, József, a kíváncsiskodó családtagok, a napkeleti bölcsek- mind-mind megszólalnak a kötet lapjain. Ez a megközelítés akkoriban teljesen szokatlan volt, a katolikus egyház nagyhirtelenjében nem is tudta, mit kezdjen ezzel a könyvvel. Végül, mivel Bridelnek Csehországban igen nagy tekintélye volt, elfogadta. De azért soha nem népszerűsítette agyon. Bridel a barokk formához sem nagyon kötötte magát. 532 soros előszót, ahogy ma mondanánk: ajánlót írt a kötethez, mely leginkább arról szól, hogy Isten nagy, mi pedig kicsi

Hú, de jó cím...A közelmúltban tragikusan fiatalon elhunyt magyar író, Térey János utolsó kötete verseket, kisprózákat tartalmaz, látszólag minden e körül a bizonyos Rosmersholm körül forog, valójában egyfajta létösszegzés ez a könyv, álmokról, emelkedésről, stagnálásról, bukásról. Rosmersholm értelmezhető allegóriaként: Magyarországként, Európaként, városként, a rendszerváltás utáni társadalomként, emberi életként, és kiváló irodalomtudósok még biztosan találnának néhány értelmezési lehetőséget. A versekben a közeg mindig az emberrel együtt jelenik meg, az élet mindig viszonyítja önmagát az éppen aktuális Rosmersholmhoz: Budapesthez, Debrecenhez, a Balatonhoz. A versek formavilága olyan téreys: nem egypoénos, csattanós befejezés, hanem ívelő gondolat, amelybe belefér a 19. századi lírai utánérzés éppúgy, mint az abszurd ön-rákérdezése. Ebben a könyvben minden egyes vers és verssor egy kicsit dráma is: értékek beszélgetnek értéktelenséggel, múlt a jövővel, vagy azzal, amit a múltban j

A könyv alcíme: fent bedobod, lent kipotyog. Technológia és költészet? Kérdezhetnénk: ez összefér egymással? Rutai Gábor igennel felel. Projektje elképesztően szellemes. Rendelni lehet tőle- pontosabban: a költőMATA-tól- meghatározott témára verset, a "készülék" pedig megírja a poémát. Nagyon sokoldalú versgyártó készüléket "talált fel" Rutai Gábor, szonettől a tájleíró versig, szabadverstől a klasszikus formájú, petőfies-népdalos költeményig mindent legyárt. A nagyon jó dolgok mellett engem két dolog nagyon zavar: a KöltőMATA időnlént nem átallja politikai nézeteit is olvasói tudtára adni. Márpedig egy ilyen magas csúcsrobotnak illendő semlegesenk maradnia, nem kell lealáznia magát a hazai pártpolitika sekélyességéig. A másik: a trágár szavakat kissé soknak találom. Jó, jó, már Petőfink is használt olykor a népnyelvből vett erőteljes fordulatokat, de azért a mindenféle sz-szel, bé-vel, f-fel kezdődő nyelvi megnyilvánulások mégiscsak vitathatóvá teszik a KöltőM

A modern költészet ritkán élményszerű. Azért mondom ezt, mert azt tapasztalom, hogy sok modern költő mellőzi mindazokat az eszközöket, melyeken az átlagos műveletlenségű magyar ember iskolázódott. Nincs rím, már metaforák sem nagyon, van viszont intellektuális erőlködés, az elme araánytalan túlterhelése. Az élvezet odalesz. Kemény István:A koboldkórus című köete nem ilyen. Nagyon is izgalmas, érthető verseket tartalmaz. mindegyik egy külön világ, a költői teremtés csodája, a szabad formaiság és az Olvasó iránti alázat iskolapéldája. Rímek általában nincsenek, vannak viszont új világok, lényeglátóan bemutatott társadalmi problémák, a kortárs Olvasó életére oly jellemző Hiányok ábrázolása, és rendkívül gazdag, elsiemrésre méltó fantázia. Mivel verseskönyvet úgysem folyamatosan olvasunk, néhány kedvenecemet emelném ki Kemény István kötetéből. Az elmeáldozat egyszerre jeleníti meg a generációs problémákat és az Istentől való elhagyottságot. Nagyon érdekes a hagyomány különböző rétegei

Dr. Ágoston Ede kitűnő verseit, elbeszéléseit, riportjait tartalmazó könyve ( Fény és árnyék) a magyar emigráns irodalom egyik érdekes és értékes alkotása. Nincs arra mód, hogy egy ilyen rövid terjedelmű könyvajánlóban a mű egészére kitérjünk, inkább egyetlen szöveget emelnék ki a rendkívül sokszínű és magas színvonalú termésből. Dr. Ágoston Ede feldolgozza az 1903-ban, a kárpátaljai Szuhabaranka faluban történeteket. Ez év karácsonyán Petrovszki Dénes földműves eltűnt. Mégpedig úgy tűnt el, hogy lejött érte egy nagy, fényes " valami", mely körül különös " alakok" mozogtak, és elragadták Petrovszki Dénes földművest. Az esetet kivizsgálta a bíróság, bűncselekményre utaló jelet nem talált. Az esetre az 1950-es évektől lecsapott a sajtó. Mégpedig az UFO-sajtó. Azt találták ki, hogy biztosan az 1903-as szuhabaranka-i esemény volt a világ első UFO-emberrablása. Az olvasottak alapján nekem más a véleményem. Szerintem Petrovszki Dénest az angyalok ragadták el, méghozzá

A könyv alcímei:Szokások, hagyományok. Versek, mesék, dalok. Nincs semmi baj Devecsery László: Ünnepelő című könyvével, korrektül benne vannak a nagyobb ünnepeken rendszeresen előadott versek, mondókák, általunk jól ismert gyermekdalok ( Bújj, bújj, zöld ág és társai).Rövid ismertetőt olvashatunk minden ünnepről. Megismerhetjük az újévkor, farsangkor, balázsolás idején, húsvétkor, pünkösd ünnepén, aratás alkalmával, karácsonykor előadott népi irodalmi alkotásokat (kevés kivétellel mind népköltés, leszámítva néhány Weöres illetve egy Devecsery-verset).  A baj magával az ünneprendszerrel van. a magyar egyházi ünnepek rendszerét túlnyomórészt a katolikus egyház alakította ki. Ennélfogva a keresztény ünnepek számtalan pogány hagyománnyal keveredtek össze. Kulturális saláta ez, ahogy egyre többet eszünk belőle, úgy egyre kevésbé ízlik. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy szükség van efféle könyvekre, mint az Ünnepelő. A 21. század sokszor erőszakolt, és rosszul értelmezett urbanizációja a gye