Könyvekről mindenkinek

 Ha a cím ismerősen hangzik, ne csodálkozzunk: Aleida Asssmann ugyanis Freud 1930-ban megjelent tanulmányának, a Rossz közérzet a kultúrában c. írásnak címét parafrálta egy egészen más témára vonatkoztatva. A Rossz közérzet az emlékezetkultúrában. Beavatkozás  c. könyv témája a német történelmi emlékezet, ezen belül is az, hogy miért nem tudta a német társadalom mind a mai napig helyén kezelni a huszadik század két nagy történelmi traumáját: a holokausztot és a "sztálinizmust", ahogy Assmann nevezi.  Szerző vitatkozik azokkal a történészekkel, akik szerint nem létezik kollektív emlékezet. Külön kiemeli- tiszteletreméltónak nevezi- Reinhart Kosselleck e tárgyban kifejtett munkásságát. Kosselleck szerint csakis arra emlékezhetek, amit én magam átéltem. Assmann vitatja ezt az álláspontot, szerinte  minden társadalom létrehoz olyan alapokat, normákat, melyek aztán a kollektív történelmi emlékezet sarokpontjaivá válnak. Azzal sem ért egyet, hogy a kollektív emlékezet voltaképpen a

 Winkler Gábor kitűnő könyve építészet- és építéstörténeti szempontból egyaránt bemutatja az egyik legjellegzetesebb- s tegyük hozzá:egyik legjobb módú- magyar város épített környezetének 19.századi fejlődését. Megismerhetjük a legfontosabb kollektív építtetőt, magát a várost. Képet kapunk arról, hogy a két legnagyobb főnemesi család, az Esterházy és a Széchenyi, milyen magánházakat építtetett Sopronban. De szó esik a köznemességről és az ekkoriban születő új társadalmi rétegről, a nagykereskedőkről, mint beruházókról is. Végezetül " lemerülünk" a gyakorlat mélységeibe, megvizsgáljuk, hogyan működtek az építőipar mindennapjai a 19.századi Sopronban. Winkler Gábor tehát egy fajta totális történeti leírást ad választott témájából.  Nagyon korrekt és pontos az építészeti irányzatokról és mesterekről szóló fejezet egésze. Winkler Gábor nem "imádja" a fejlődést, nem egy lineáris fejlődési vonal mentén mutatja be az építészet fejlődését, inkább az egyes épületek elemeit é

 Pálfi Erzsébet kitűnő könyve az allergiásokoz szól. Segítséget nyújt a különböző allergia-fajták felismeréséhez, valamint mgoldásokt nújt a táplálkozásal összefügő problémákra. A Van,akiek étel, van,akinek méreg cmű könyv első része magáról az allegiáról szól. Definiálja a tünetegyüttest, megkülönbözteti az intoleranciától, valamint a különböző étel-irritációktól. Felsorolja azokat a növény, illetve ételcsoportokat, melyek a leggyakrabban váltanak ki llgergiát. Pálfi Erzsébet szerint ezek a következők: - Tejfehérje, tejcukor - Tojás - Szójafélék - Glutén -Kakaó, csokoládé - Földimogyoró Szerző szól egy nagyon fontos rizikófaktorról, mégpedig a keresztallergiáról is. Óv attól, hogy minden esetben keresztallergiára gyanakodjunk,de azért bőséges olyan esetet sorol fel, amikor rejtőzhet a tünetek hátterében keresztallrgia. Például a pollenallrgiások17-75 %-a allergiás valamilyen zölségre vagy gyümölcsre is. Vannak tipikus sorok, pl. nyírfa-alma-kivi, vagy éppen parlagfű-dinnye-banán. A kö

 A könyv alcíme:A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája. Mérő László, a nemzetközileg ismert pszichológus, matematikus,közgazdász- ja, és nem mellékesen:informatikai vállalkozó- Az élő pénz c. könyvében felállított egy új közgazdasági elméletet a kapitalizmusról. Az elmélet nagyon röviden összefoglalva így hangzik: mint ahogy az élővilágban a darwini evolúció és a genetika határozza meg a szabályokat, úgy a kapitalizmus alapja, a tőke is olyan, mint egy gén: élőlényeket, azaz vállalkozásokat teremt önmagából.  Az élő pénz c. könyv meggyőzően bizonyítja ezt az első olvasásra bizonyára sokunk számára furcsának ható elméletet. Ez a bizonyítás azonban igencsak nagyívű, gyakorlatilag a kapitalizmus teljes közgazdaságtanát érinti. Megismerkedünk olyan fogalmakkal, mint pénz és tőke ( ezek különbségeivel, ha igazán precíz akarok lenni), megtudjuk, mi ka különbség a kereslet és a keresett mennyiség, valamint a kínálat és a kínálati mennyiség között- na, ezen dobtam egy hátast

 Káli István remekművet alkotott. A szemfényvesztett című regény egyszerre pszichológiai dráma és történelem alulnézetből. Nagyon értékes, szívet-lelket gazdagító könyv, ajánljuk minden irodalomkedvelőnek.  A történet főhőse Kormos Albert, aki éppen öngyilkos akar lenni ( vagy mégsem?- ez a rejtély végig az olvasás folyamán elkíséri a befogadót). Ahogy gyűjti magában az elszántságot, úgy ismerjük meg ennek a furcsa embernek rendhagyó- mert ebben a történelmi korszakban mindenki élete rendhagyó- történetét.  Kormos Albert, Berci, ahogy mindenki hívja, félárván, csonka családban nő fel. Kissé szokatlan módon szabómesterséget tanul, nagyon élvezi, inasként látja, hogy egyre jobban megy a   műhely. A bécsi döntés után, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolják, tovább gyarapodik a vendégkör: az ide helyezett magyar tisztviselők, hivatalnokok feleségei körében is felkapottá válik Kuti úr műhelye. A második világháborúból Berci visszajön, testvére fél karját elviszi egy akna. A háború után Berci

 Dave Cousins kitűnő ifjúsági könyvet alkotott. Charlie Merrick és a kívülállók című regényét azoknak a srácoknak ajánljuk, akik szeretik a futballt, és arról álmodoznak, hogy egyszer nagy játékosok lesznek.  A címszereplő, Charlie Merrick, az Északi Csillag Galaxis U12-es csapatának kapitánya, posztját tekintve szélsőcsatár. A bajnokságban a Galaxisnak igencsak rosszul megy, négy csapat közül magasan a legutolsók, az első meccsükön 11 góllal kapnak ki, ám a következő derbin már csak öttel, szóval, fejlődőképesek. Charlie érzi, hogy erősíteni kell a csapat játékosállományát, mert különben csúfos bukás lesz a vége,rajtuk fog gúnyolódni az egész iskola.  Váratlan lehetőség csillan fel a Galaxis előtt. Kiderül, hogy jár a suliba egy olyan srác, aki nagyon magas. Be is veszik a csapatba, kiderül, hogy nehéz neki posztot találni.  Aztán jön egy újabb esély. Charlie fülest kap, hogy új tanuló érkezik a suliba. Olyan, aki Premiership (felnőtt szinten ez tkp. az angol másodosztály) csapat akad

 Ted Chiang kínai származású amerikai író, a sci-fi-novellisztika 21.századi megújítója. Érkezés és más novellák című könyvében nyolc új novellát közöl- magyar terminológia szerint inkább elbeszélések ezek, de nem a műfaj megnevezésén kell vitatkoznunk, mert ezek a történetek elképesztően jók. Új paradigmákat adnak az emberi gondolkodásnak, rávezetik az Olvasót, hogy azt a történetet, melyet már régről ismert, más szemszögből is gondolja át.  Vegyük példának okáért a Bábel tornya c. novellát! Belegondoltunk már abba, milyen lehetett a Bábel tornyát építő munkások helyzete? Mert Chiang belegondolt. A mű főhőse egy bányász, aki azért jött, hogy áttörje a Mennybolt falát. Ahogy megy felfelé a már majdnem kész toronyban, látja, hogyan élnek a munkások és családjaik. Legtöbbjük már évtizedek óta a tornyon dolgozik, gyermekei itt nőttek fel, ők már vissza sem tudnának térni a Földre. A munkásnak folytonos lelkiismeret-furdalása van: szabad ilyet tenni? Szabad a mennyeket ostromolni? Aztán, m