Könyvekről mindenkinek

 Dragomán György megalkotta a 21.század magyar novellairodalmának ikonikus kötetét. A rendkívül változatos, különlegesen eredeti meseszövéssel írt történeteket a zene kapcsolja egybe.  Hogy milyen zene? Mindenféle zene. Találkozunk itt a halálos betegen utolsó nagy számát előadni készülő pop-énekesnővel.Átérezhetjük egy nagypapának és unokájának bensőséges kapcsolatát, midőn a két érdemes férfiú mindenre bátor oroszlánkórust alkot. Csodálatos a rendhagyó karácsonyi szaloncukor-készítésről szóló történet, bár igazán csak az érti meg, aki élt vagy járt a Ceaucescu-korszak Romániájában. A szánkhoz kapjuk a kezünket, amikor megtudjuk, miért is mászik fel a kiskamasz fiú a tűzoltólétrán. Nem igazán értjük, nagypapa miért nem bírja az elektromos készülékeket, miért csak a gramofont szereti. Elgondolkodunk azon, vajon mit tennénk a balsors sujtotta Olga néni helyében. Szóval, megfognak a történetek, belénk ívódnak, vagy bennünk maradnak, vagy előbújnak máshol, más formában. Magasszintű irodal

 Agatha Christie mindig is a Krimi Királynője marad. Rövid ( átlagosan kb. 16 oldalas) novellákban is olyan kombinációkat, logikai varázslatokat képes leírni, hogy az Olvasó csak ámul. Az igazi trükk pedig mindig ugyanaz:minden ott van a szemünk előtt, csak másképp kellene látni. Úgy, ahogy Hercule Poirot, Miss Marple, és a többiek.  A Szentivánéji krimik Agatha Christie nyári időszakban, akár nyaralás közben játszódó bűnügyi novelláiból készült kitűnő válogatás. Személyes kedvencem a kötetből az Asztarté szentélye. Már a gyilkosság indítéka is zseniális, illetve nagyon egyszerű, az elkövetés módja pedig- brilliáns! Az ember beleborzong, milyen gorsan kellett a gyilkosnak cselekednie. Az okkult háttér pedig, ami a történetet övezi, inkább csak misztifikáció- látunk erre bőségesen példát a Christie-regényekben, például a Bűbájos gyilkosokban.  Halál a Níluson ( nincs köze a világhírű regényhez, ez egy másik mű), itt Parker Pyne a nyomozó. Ő általában vértelem ügyekben csillogtatja brill

 A nemzetközileg is jegyzett brit író,Matt Haig remekműve, az Éjfél Könyvtár, egy fiatal lány, Nora, életébe- pontosabban:életeibe- enged bepillantást. Nora úgy érzi, egyre kevesebbeknek van szüksége rá. Állásából, egy hangszerboltból, magától megittasult főnöke kirúgja, arra hivatkozva, hogy nem illeszkedik a cég jövőbeli arculatához, azonkívül szemmel is látható szomorúsága elriasztja a vásárlókat. Nora kedvenc macskája megdöglik, valószínűleg elüti egy autó, de ez nem biztos. A lány kudarcként éli ezt meg, úgy érzi, annyira béna, hogy még egy cicára sem tud vigyázni. Magát hibáztatja, pedig semmiről sem tehet. Norát újabb csapás éri, amikor némi tehetséget mutató zongora-magántanítványa úgy dönt, inkább a sportra koncentrál, lemondja az órákat, pedig Nora még Chopint is megszerettette vele. A szomszéd öreg bácsi pedig nem tart többé igényt a gyógyszerkiváltásban mutatott segítségre, és köszöni szépen, jó volt, de a jövőben már a patikussegéd hozza neki házhoz az orvosságot. Nora, ak

 Az oratórium-a legnépszerűbb internetes lexikon meghatározása szerint-olyan zenei mű, amely drámai hatású, de epikus kompozíciójú. Iancu Laura verseskötetét olvasva, mindkettőt éreztem:az epikus kompozíciót és a drámai hatást. Mert mi lehetne " drámaibb" annál, mint amikor valakinek a szerelemről az eredendő bűn ötlik eszébe. Vagy:mekkora érzelmek mozoghatnak ott, ahol a távollét miatt érzett lehangoltságot már csak így lehet kifejezni: "a bordám fáj/a távolságtól..."(Amikor innen nézlek). S micsoda utakat jár be az a költő, aki a szent ostyától a szabadságot adó szelekig jut el ( Este a faluban 2.). Tulajdonképpen ezt kéri tőlünk a keresztény vallás is:hogy Istenben legyünk szabadok. Csakhogy ez sokkal bonyolultabb, mintsem hinné az ember.  Amikor. Furcsa szava a magyar nyelvnek, egészen más, mint az akkor, akkoriban, mikor és társai. Nagyon pontos, tűhegyes. Egyetlen pontja az időnek. Iancu Laura megmutatja ennek a szónak az igazi erejét. Történeteket sűrít bele

 A 16.század a világtörténelem egyik legérdekesebb, legizgalmasabb, legtöbb változást hozó időszaka. Anglia történelme ebben az időszakban különösen viharos volt. G.J. Myer kitűnő könyve ebbe a lenyűgözően izgalmas korba vezet el bennünket.  Bevezetésképpen megismerkedünk a Rózsák Háborújának és egyben Anglia középkori történelmének is végetvető Bosworth-i csata történetével. Ami ismeretlen lehet a magyar Olvasó számára, az...abból rengeteg van. Nincs benne a magyar történettudományban Tudor Henrik Bretagne-i kapcsolatrendszere, ekkori társadalmi bázisa, jómagam még soha nem hallottam a Man-szigetet uraló Stanley-klán szerepéről ( illetve a Tudorokkal való rokonságukról). Hadtörténészek számára érdekes lehet Richard utolsó rohama- hogy aztán legenda az, hogy francia pikások a földbe szúrt fegyvernyelekkel védték Henriket, az már más kérdés.  Nagyon sokat megtudunk VII.Henrikről,a dinasztia első királyáról, bár Meyer szívesebben beszél az uralkodó egyéniségéről, mint a művéről. Érdekes,

 Csontos János a közelmúltban hagyott itt bennünket. Nagyon hiányzik a magyar irodalmi életből. Mindig volt a verseiben valami meglepő,valami olyan,amit a legtöbb költő nem vesz észre,csak ő. Az irodalmon túli extra,az minden írásművében ott volt. Hiányzik a lendülete,szellemi és fizikai dinamizmusa (ha emlékeim nem csalnak,8 vagy 9 folyóiratot alapított,illetve szerkesztett).  Para. Hódolat a magyar költészetnek című könyvével kapcsolatban nem az a kérdés,hogy miért,vagy hogy a parafrázis egyenrangú-e a teljesen eredeti költészettel. Csak azt kérdezhetjük magunktól:hogyan képes ezt valaki ilyen magas szinten művelni?Hogyan képes valaki ennyire jól felérezni Balassi Bálintot,Csokonai Vitéz Mihályt,Petőfi Sándort,József Attilát,Nagy Lászlót,Pilinszky Jánost és a magyar költészet többi gigantikus óriását? És magáról a parafrázis művészetéről is kérdezhetünk:mi a célja?Biztos,hogy pusztán a szórakoztatás?Kell ezekbe az újragondolt versekbe humor?Vagy éppen az a cél,hogy a 19.századi költő

 Ha hamisítatlan huszadik századi életérzésre vágyik, ha szeretne visszamenni néhány évtizedet a történelemben, olvasson Moldovát! Nála jobb irodalmi krónikása a Kádár-korszak Magyarországának nincs. Rövid, könnyen olvasható szatirikus történetekkel szórakoztat- s gondolkodtat el, méghozzá alaposan.Kicsit prózaibban:a zenében ma ezt a magatartást hívják retrónak.  Megtudhatjuk, honnan szerzett a korábbi Moldova- könyvekből már ismert Zölderdő elvtárs a vadászni kívánó és rendkívül adakozó kedvű nyugati turista kedvéért egy igazi medvét, s hogyan is végződött a rendhagyó vadászat. Ellátogatunk  a téren sakkozó öregurak és kevésbé urak világába, s megtudhatjuk, hány forintot s hogyan nyert tőlük egy mozijegyre vágyó fiatal. Megismerhetjük annak a kislánynak a sorsát, aki egyidős volt a Szabadsággal, és az újságírók még a börtönben sem hagyták békén. Belekóstolhatunk a szocialista üzleti matematikába, avagy kiszámolhatjuk, miért jobb üzlet a készpénznél a tíz pár papucs. Ott lehetünk a sp