Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme pedig ez:Kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak. Amikor versekkel kezdünk foglalkozni(ez többnyire az iskolai irodalomórákon történik,ami szerencsés esetben szerencsés,balszerencsés esetben pedig nem jó),hamar összetalálkozunk azzal a szóval,hogy "költészet". A költészet pedig mindaz,véljük kicsit bután,amit elemzünk az órákon. Mert,mint tudvalévő,a vers arra való,hogy elemezzék(intellektus),majd lelkendezve megállapítsák,hogy mind a költő,mind a verse zseniális(érzelem), s hogy lám,kis hazánkban milyen zseniális költők születtek,s nekünk ez a legfőbb értékünk(kultúrnemzet-koncepció). Ezután,ha még nem csengettek ki,megvitathatódik,csak úgy spontán,diáki kezdeményezésre,hogy vajon a 21.század gyorsbeszédű repperei tudnak-é olyan dalszöveget írni,mint Kosztolányi,aki nem írt dalszöveget,csak verset,de témánk szempontjából ez most teljesen irreleváns. Aztán,ha már kellően sokat elemeztünk költészetet,találkozunk olyas fogalmakkal,mint "verstípus". Azaz:rá

 Nagy történelmi idők nagy tanúja volt Kornis Pál. Katonatisztként tevékeny részese volt az 1945 után újjászülető,új eszmei alapokkal és megváltozott szervezettel müködő magyar honvédség(vagy ahogy akkoriban hívták:néphadsereg) megalakításának és vezetésének. A Tanúként jelentkezem című könyv emlékirat. Szubjektív,olykor elfogultságoktól sem mentes,történészek számára valóságos kincsesbánya. Kornis Pál szovjet hadifogságba esett a második világháború idején. Amikor a szovjet hadsereg a foglyok közül kereste a "a jövő embereit",egyetlen percre sem tétovázott:jelentkezett partizánharcosnak. Részt vett marxista tanfolyamokon,speciális kiképzéseken,melyeknek célja volt,hogy megtanítsa a jövő partizánjainak,hogyan támogassák a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveleteit. Kornis rendkívül őszinte ezen időkkel kapcsolatban:szól az általános érdektelenségről,azt a fajta partizánromantikát,mely az 1950-es-60-as évek emlékíróit jellemezte egykoron,Kornis teljesen mellőzi. Nem na

 J.D.Barker thrillere elképesztően kemény olvasmány. A negyedik majom a "három majom"-ne láss,ne hallj,ne szólj-európai kulturában közismert metaforájára rezonál,konkrét jelentését nem áruljuk el,ez is része az olvasás élvezetének. Rövid spoilert közlünk a könyvről,s reméljük,minél többen keresik fel a könyvesboltokat és könyvtárakat,hogy elolvassák ezt az igencsak brutális történetet. A sztori két idősíkban zajlik,az első napjaink Amerikájába vezet bennünket. Porter felügyelő már évek óta keres egy sorozatgyilkost,aki ismert emberek tizenéves gyermekeit rabolja el,majd különleges dobozokban megküldi a családnak a gyermek fülét,szemét.Mindegyik áldozatról kiderül,hogy ismert vagy legalábbis szakmailag elismert édesapja bűnt követett el. A bíró korrupt volt,és felmentette a vádlottat,pedig hosszú évekre el kellett volna ítélnie. Az ingatlanguru adót csalt,stb. Egy napon egy busz elé lép egy férfi. Ugyanolyan dobozok vannak nála,mint amilyeneket a sorozatgyilkos szokott küldeni

 A könyv alcíme:nárcizmus, machiavellizmus, pszichopátia A pszichológia tudományának fokozott érdeklődési területébe eső, ún. sötét triád ( nárcizmus, machiavellimzus,pszichopátia) legújabb kutatási eredményeket is tükröző kézikönyve ez a kötet. A Bereczkei-Czibor-Birkás szerkesztőhármas kiváló munkáját tükröző A lélek sötét oldala című könyv sok meglepő újdonságot is tartalmaz, olykor pedig ütközteti a szakirodalomban meghonosodott tudományos álláspontokat.  Nagyon fontos, hogy szerzők-szerkesztők élesen elkülönítik mindhárom személyiségvonás klinikai és szubklinikai változatát. Tehát attól, hogy valakinek vannak  pl.nárcisztikus vonásai, még nem feltétlenül tekinthető nárcisztikus személyiségnek, pláne nem olyannak, aki klinikai kezelésre vagy terápiára szorul. Nagyon jó a 15. oldalon látható táblázat, amelyből minden Olvasó felmérheti, rendelkezik-e a sötét triád jellemző személyiségjegyeivel. Rákérdez a hízelgésre, csalásra, emberekkel való bánásmódra, csoportos tevékenységekhez va

 A második világháború után Csehszlovákiában felvirágzott a bűnügyi irodalom. Persze, mivel kommunista diktatúra alatt élő országról volt szó, a politika minden bűnügyi regénytől megkövetelt egy kis " aktualizálást", de az ügyes szerzők könnyen ki tudtak bújni a Párt által megszabott követelményrendszer alól. Eduard Fiber ezen ügyes szerzők közé tártozott. A halott nem azonos című regénye a második világháború utáni Prágában játszódik, annak is legmélyebb bugyraiban, azaz az alvilágban. Rövid spoiler után még szólok néhány szót erről a nagyon érdekes könyvről, aztán irány az antikvárium, máris lehet keresni!  Tehát a második világháború utáni Prágában vagyunk, annak is szó szerint a legszélén. Itt- bár az emberek többségének hivatalosan van munkahelye, hiszen anélkül börtönbe zárhatnak bárkit- a bűnözés az úr. Esténként a roppant ellenszenves külsejű, kövér és szőrös Csúszka anyó kocsmájában gyűlik össze a környék színe-java:zsebtolvajok, rablók, piti szélhámosok, szimpla alk

 Krúdy Gyula egyedülálló alakja a magyar irodalomnak.Olyan mennyiségben gyártotta a regényeket, elbeszéléseket, cikkeket, hogy az utókor, a szakavatott irodalomtörténészek is alig tudják utólag összeszedni e hatalmas életmű darabjait. A Kék láng című kisregénynek is majdnem a feledés lett a sorsa:ponyvaregényként jelent meg, s az akkori kiadó ( nem tudni, milyen megfontolásból), azt írta a címlapra alcímként, hogy Öt elbeszélés). Csakhogy nem elbeszélések voltak e kis könyvben, hanem a Kék láng című kisregény. Nagon rövid spoilerrel igyekszünk kedvet kreálni az olvasáshoz.  A narrátor maga Krúdy, aki nosztalgiával emlékszik vissza ifjú újságíróként töltött éveire. Egy Linhossek nevű különc szerkesztővel üldögéltek egy presszóban- az öregúr a fiatal Krúdy példaképe volt- amikor a szekrszetőségi szolga egy levéllel lépett oda hozzájuk.A nagy mulatozásban Krúdy eltette a levelet- egy sztori volt benne, s mintha az öreg szerkesztő megérzett volna valamit, óvta a fiatal zsurnalisztát a szor

 Az 1980-as években fellendült a magyarországi bűnügyi irodalom. Gyürk Sarolta, Mattyasovszky Jenő, Schmidt Attila, Berényi József és mások művei mai szemmel elképesztően magas pédányszámban jelentek meg, ma a harmadával is bestseller lehet egy könyv. Berényi József:Rejtély a parkban című művéről közlünk egy rövid spoilert, hátha valamelyik antikváriumból vagy nagyobb könyvátrakból sikerül megszerezniük a kötetet az érdeklődőknek.  A történet 1980-as években játszódik, a hidegháború éppen oldódófélben,a Nyugat-Európába történő kiutazás sem olyan bonyolult már, mint pl. húsz éve ( ez utóbbi fontos tényező). A nyugat-dunántúli kisváros( vagy inkább falu) parkjában idős házaspár akasztott ember holttestére bukkan. Az orvosszakértő megállapítja, hogy a halott férfi legalább egy hete lóghat ott a fán, de nem önkezével vetett véget életének, előbb megmérgezték, és csak a holttestet akasztották fel. Gyilkosság történt.Már a helyszínen felismerik az áldozatot: Kántor Ignác, a falu mindenese, k