Könyvekről mindenkinek

Dr.Vedres Géza könyveiben, kettős köteteiben valódi bűncselekmények históriáját:elkövetését és nyomozását találjuk. Attól válnak szörnyűségessé, hogy a valóságban is megtörténtek. Mert a legbonyolultabb bűntényeket az élet agyalja ki, nem az irodalom. Egy rövid spoilert közlünk a két történetről, aztán mindenki eldönti, hogy belevág-e az olvasásba.  A gyilkos kulcsa az 1980-as években játszódik,Debrecenben, fel is tűnnek a város jellegzetes épületei:a református Nagytemplom, a Csonkateplom. Csakhogy itt most nem városnézésre indulunk, hanem egy különös bűntettet oldunk meg.Egy középkorú férfi telefont kap a munkahelyére. Az ismeretlen férfihang arra kéri,azonnal menjen el nagynénjéhez,mert nagy baj van. A férfi jóhiszeműen felhívja testvérét,így együtt mennek a nagynéni házához. Az ajtó nyitva,a szobában a fiókok felforgatva,a néni sehol. Ráadásul egy gyanús férfit találnak a helyszínen,aki azt állitja,ő is a nénire vár. Hívják a rendőrséget. A kiérkező főhadnagy megtalálja a nagynéni

 Dobi Edit:Kétlépcsős szövegmondat-reprezentáció szemiotikai-textológiai keretben című  műve egy doktori disszertáció könyvvé átdolgozott változata. Olyan újfajta, megjelenése idején még szakmai körökben is idegenkedéssel nézett nyelvészeti irányzat egyik alapműve, mely alapjaiban változtatta meg nyelvről,mondatról, szövegről és szemiotikáról vallott gondolkodásunkat.  Megtudjuk, hogyan törtek előre a nyelvtudományon belül a szövegtani, szövegnyelvészeti kutatások. Megismerjük azokat a kategóriákat, interpretáció-típusokat,melyeket Petőfi S. János állított fel, párokba rendezve:természetes-elméleti; értelmező-értékelő, elsőfokú-másodfokú; leíró-érvelő;strukturális-procedurális. ( Félve és kétségek között teszem hozzá laikusként. ezek a kategóriák érvényesek lennének a modern médiumok, pl. közösségi portálok, e-mailek, csetszobák nyelvezetére is? Szerintem módosításra szorulnak, főleg a leíró-érvelő párosítás). Dobi Edit kiemeli, hogy a szövegmondatokban nagyon fontos tényező az explici

A könyv alcíme:Hogyan romboljuk le a hatékonyság mítoszát a digitális kapitalizmusban   Jenny Odell az Egyesült Államokban élő képzőművész,kritikus, író, egyetemi tanár. A semmittevés forradalma című könyvében alternatívákat mutat az Olvasónak arra nézve, hogyan is tudunk kilépni a túlzottan teljesítményelvű világból. A kitűnő könyv néhány fontos gondolatát ismertetem most ebben a rövid könyvajánlóban. Odell szerint a mai világban az a legnagyobb baj, hogy túlzottan teljesítményelvűvé tettük. Ebben a teljesítményelvű társadalomban jelent meg az a 21.századi jelenség,hogy üzleti célú entitások elveszik a személyes figyelmünket, és ezzel dollármilliárdos extraprofitra tesznek szert. A közösségi portálok és más, a kommunikáció iránti éhségünkre alapozó platformok annyire lekötik időnket, energiánkat, olyan sok feszültséget, ingert, haragot váltanak ki belőlünk- és vesznek rá bennünket arra, hogy negatív érzelmeinket másokkal is megosszuk-, hogy kellene egy kis szünet, valami más paradigma

 Probáld Ferenc ( és ne felejtsük ki munkatársait, akik egyes fejezetek írásával nyújtottak segítséget:Horváth Gergely, JHeney lászló, Juhász Krisztina,Szabó Pál, Szegedi Nándor) könyve jóval több és jóval fontosabb, mint egy hagyományos egyetemi-főiskolai tankönyv. A legtöbb Olvasónak ugyanis csak publicisztikából származó, nem mindig tárgyilagos alapokon nyugvó ismeretei vannak Amerikáról:ezzel ellentétben Probáld Ferenc és társai sikerrel hozttak létre olyan könyvet, mely a hagyományos értelemben vett földrajztól a történelemig rendkívül sok szemszögből mutatja be az amerikai kontinenst és államait.  A könyv első két fejezete Amerika felfedezésével foglalkozik. Szó esik itt a földrajzi paraméterekről, arról a kérdésről, hogy vajon Közép-Amerika tenkithető-e önálló kontinensnek. Megismerjük Kolumbusz ( azaz Colon), Vespucci, Drake és többiek nevét részletes térképet találunk útjaikról. Probáld elfogadja azt az elméletet, hogy a köra középkorban a vikingek eljutottak Új.Fundlandra. Me

 Nagyon szeretem az antológiát,mint könyves műfajt. Olyan,mint egy paletta,az Olvasó mùvésznek érezheti magát. A Király Farkas és Rónai Balázs Zoltán által szerkesztett kötet jobbnál jobb alkotókat vonultat fel,akiknek műveiből szemetgethetnek az irodalomkedvelők. Az Országút folyóirat-és hadd tegyem hozzá:alkotói kör-2020-2021-ben is nagyon magas színvonalon működött. Nincs is lehetőség arra,ebben a rövid könyvajánlóban,hogy minden egyes remek alkotást kiemeljünk. Recenzens inkább csak saját ízlésének megfelelően válogat,így hívja fel az értő Olvasó figyelmét a '20-'21-es antológia értékeire. Kezdjük a kötet végén!Nagyon megragadók Zsile Gábor régi nagyokat idéző versei. A Kérdés járvány idején Sík Sándort és Nemeskürty Istvánt,a Régi nagyok,mai kicsik pedig Vörösmarty Mihályt és Szekrényessy Kálmánt,a magyar úszósport megalapítóját,Hajós Alfréd edzőjét,a Balaton első magyar átúszóját idézi meg,aki nem mellékesen megalkotta kerékpár szavunkat. Jómagam elgondolkodtam:miért isme

 Philippe Curval francia író főleg sci-fi műfajú könyveiről vált ismertté Európában. Ó,de szép ez a New York! cimű műve kilóg az életműből:kora valóságáról,az egyén elidegenedéséről,a világ abszurditásáról szóló szépirodalmi alkotása érlelte Curvalt igazi nagy íróvá. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert közlünk a műről,talán kedvet csinálva az olvasáshoz.  A mű főhőse Dennis Lyon,francia kisegzisztenciájú átlagpolgár,aki...hát nincs valami jól. Szeretője éppen most hagyta el,és egyre jobban azt érzi,hogy környezete elszívja előle a levegőt. Éppen azon dolgozik,hogy feketére fesse harminc négyzetméteres lakása ablakait,nehogy a nyílászáró résein át eltűnjön a személyisége-szóval,Dennis barárunk egy kissé ki van borulva. Pszichés problémái vannak. S hogy igazolódjon az a mondás,miszerint szegény embert még az ág is húzza,táviratot kap. Amerikában élő bátyja ír neki:Jeanne, Dennis volt felesége meghalt,temetése ekkor és ekkor,jöjjön. Hősünk úgy dönt,nyakába veszi az óceánt és életében

 Fábián László kisregényével kapcsolatban két irodalmi-kultúrtörténeti trendet kell megemlíteni. Az egyik:a magyar irodalom mindig is rendkívül bő terméssel kényeztette el kedvelőit, így aztán előfordul(t), hogy nagyaon magas színvonalon megírt könyvek, novellák, versek elkerülték a széles olvasóközönség figyelmét. A Thanatosz fáklyája is ezen remekművek közé tartozik: valahogy elkerülte a kritika és a közönség figyelme, pedig Fábián László műve tényleg annyira remek próza, hogy minden könyvszerető embernek el kellene olvasnia.  A másik: az 1980-as években egy enyhült a kommunista cenzúra, egyre szabadabban lehetett beszélni az 1950-es évek, azaz a Rákosi-korszak törvénysértéseiről ( arról nem, hogy törvények maguk is jogsértőek voltak...). A Thanatosz fáklyája bőségesen és igazul szól ezekről a keserves időkről.  Thanatosz görög mitológiai alak, ő az, aki levágja egy ember hajtincsét, lelkét pedig magával viszi az alvilágba, a sötétség bitodalmába. A pszichológiában Freud a thanatoszi