Könyvekről mindenkinek

 Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő, azaz P.Howard ( vagy fordítva?) egyik legnagyszerűbb, egyben legismertebb kalandregénye. Jómagam először több,mint harminc éve, középiskolás koromban olvastam a könyvet és halálra röhögtem magam. Most, közel három évtized után újraolvastam, és megint halálra röhögtem magam, csak most más poénokon. Ennyit a fejlődésről. Az emberi elme folyamatosan megújul, ugyebár... az alábbi rövid könyvajánlóban egy rövid spoilerrel ( melyet, természetesen, nem fejezek be, hiszen akkor hol marad az Olvasó meglepődése, ami, ugyebár, alapvető eleme egy Rejtő-könyvnek) szeretnék tisztelegni a Szerző előtt. Ez a könyv nagyon jól sikerült, mindenképpen helye van ebben a könyvajánló blogban.. Kezdjük a történetet! Úgy kezdődik, mint egy szokásos Rejtő-regény: emberek, vagy affélék, verekednek egy kikötői kocsmában, mert,ugyebár, a becsületet védeni kell. Közben megismerkedünk történetük szereplőivel: Rozsdással, a Főorvos Úrral, a Bunkóval, és a Kölyökkel. A Kölyök aztán, s

 A középiskolában valahogy úgy tanuljuk / úgy tanítják a kora újkori angol irodalomat, hogy volt egyszer egy angol reformáció, aztán jött egy I. Erzsébet, akinek idején felvirágzott a kultúra, amely Shakespeare drámáiban elérte csúcspontját, aztán predig lehanyatlott. Ezt a nézőpontot sürgősen el kell felejtenünk- többek között erre is tanít bennünket a Bényei Tamás és Kállay Géza által szerkesztett Az angol irodalom története .A kora újkor című kötet. Az angol irodalom sokkal árnyaltabb, differenciáltabb volt- mindig is, nem csak a tárgyalt korszakban- hogysem elbírna egy, inkább csak az oktatás kényelmét szolgáó leegyszerűsítést. Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni- rövid terjedelemben, ahogy azt már Kedves Látogatóink megszokhatták- hogy a kötet tanulmányainak elolvasása után milyennek látom én, mint befogadó, az angol irodalmat.  Először is: mint minden korszakban, az 1480-as évektől az 1640-es évekig tartó korszakban is az irodalom része volt egy nagyobb konglomerátumnak,

 2023-ban a norvég Jon Fosse nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Méltó helyre került a díj: Fosse ugyanis az utóbbi évtizedekben megújította az európai drámaírást.  Magyar nyelven is elég sok könyvet tudunk ajánlani Jon Fossétól. Akik szeretnének megismerkedni Jon Fosse írásművészetével, azoknak ajánljuk a hat színművet tartalmazó Valaki jön majd című kötetet: ez nagyjából keresztmetszetet nyújt arról, mit is értünk a "Fosse újfajta dráma-koncepciója" kifejezés alatt.A Nobel-bizottság külön kemelte Fosse " innovatív drámáit".  Szintén érdekesnek találom a Kovécs katáng Ferenccel közösen írt Ibsen én vagyok című könyvet. Mondhatni, egyedülálló az európai kultúra történetében.  Gratulálunk Jon Fossénak az irodalmi Nobel-díjhoz, s reméljük, még sok kiváló alkotással ajándékozza meg a világot!

 A hagyományos közgazdaságtudománynak két fő ága van:a makroökonómia és a mikroökonómia. Vannak azonban a közgazdaságtannak olyan területei, melyek mindkét szakmai ágazattal kapcsolatban állnak, sőt, interdiszciplináris módon más tudományok eredményeit, módszereit is bevonják vizsgálódásuk körébe.A fogyasztáskutatás ezek közé tartozik. Számba veszi, mit és mennyit fogyasztunk, felteszi a kérdést, milyen gazdasági-történelmi-pszichológiai okok magyarázzák fogyasztásunk sajátosságait. Igen erős kapcsolata van a gazdaságpszichológiával, a tudományág empirikus eredményei a pszichológiában alkalmazott kísérleti módszerekkel születtek meg.  Dan Ariely és Jeff Kreisler arra válalkozott könyvében, hogy megértesse velünk, közgazdaság iránr érdeklődő laikusokkal, hogy mit, mennyit és miért fogyasztunk, milyen érzelmek befolyásolnak bennünket vásárláskor, mire tartunk igényt az eladó részéről, miért érezzük olyan csábítónak a nagyáruházak akcióit. A (túl)költekezés pszichológiája segít nekünk abb

 Gyurkó László (1930-2007) a huszadik század második felének magyar sikerírója volt, számtalan színházi előadás, film,prózai alkotás fűződik nevéhez. Legtöbben mégis az Arcképvázlat történelmi háttérrel című Kádár János-életrajzról ismerik nevét. A halálugrás kevésbé ismert kisregénye, mely a Magvető Kiadó RaRe sorozatában jelent meg, és megjelenése idején, az 1970-es évek végén, méltatlanul kevés figyelmet kapott. Pedig érdemes róla beszélni, még akkor is, ha nem éppen hibátlan irodalmi alkotásról van szó. A Halálugrás című elbeszélés/kisregény a Kádár-korszakbeli magyar értelmiségi nők sorsát írja meg. A főhős, akinek neve nem derül ki ( ezzel is azt jelzi Gyurkó, hogy nagyon sok emberről lehetne itt szó), éppen gyászolja férjét, a rendkívül értelmes, kedves, társaságbeli Miklóst, aki valóságos értelmiségi csapatot hozott össze a házaspár nyaralójában. Gyászában egyedül van, ebből kiderül számára, hogy környezete pusztán a Miklós feleségének tekintette, nem ismerték őt el önálló szel

 Annak idején eléggé vegyes volt Krusovszky Dénes:Akik már nem leszünk sosem című regényének kritikai fogadtatása (2018-ban látott napvilágot az első kiadás). A közönség mindenesetre szerette a könyvet, s az a helyzet, hogy nekem is tetszik. A szerkesztését egyenesen lenyűgözőnek találom, de erről majd később. Ebben a meglehetősen szűkre határolt könyvajánlóban most nem spoilert szeretnék közölni, hanem különböző kulcsfogalmak, kulcsszavak köré csoportosítva kifejteni, hogy szerintem miért is jó Krusovszky Dénes könyve.  Felnőttség. Amikor az ember belép húszas éveinek második felébe, akkor valami megváltozik. Jelentősége lesz a dolgoknak, minden szónak, gesztusnak, súlya lesz. A korábban nagynak látott dolgok összemennek ( lásd Hajdúvágás), kissé elszürkülnek ( lásd a könyvben Debrecen példáját). Az a fajta fiatalos nyegleség, felelőtlenség, életvidámság eltűnik, mert mindenről kialakul valamilyen véleménye az embernek, s akinek véleménye van, az veszélyes, sokszor a tűzzel játszik (

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten