Könyvekről mindenkinek

 Az emberiséget mindig is érdekelte az álmok világa.Miért álmodunk, hogyan álmodunk, s főleg: mit álmodunk, s mit jelentenek az álmaink? Hogyan kell értelmezni ezeket, egyáltalán: van-e értelme az álmok értelmezésének?  Bagdy Emőke pszichológus az Álmok, szimbólumok, terápiák című könyvében az álomról szóló írásait gyűjtötte egybe. Megtudhatjuk, mi a különbség a régóta forgalomban lévő álmoskönyvek és a modern tudomány álom-értelmezési kísérletei között. Részletes leírást kapunk arról, hogyan is alszunk, s alvás mely fázisaiban álmodunk. Mivel ezt az én korosztályom még teljesen másképp tanulta az iskolában, erről írnék néhány mondatot.  Bagdy Emőke leírja, hogy az alvásfázisokat nem úgy kell elképzelni, hogy egyetlen alvás során egy hosszabb idieg tartó fázisban vagyunk, hanem úgy, hogy ezek a fázisok ciklikusan ismétlődnek az alvás során! Tehát - legalábbis én így értelmezem- nem egyenletesen alszunk, hanem különböző alvásciklusok " futnak a szervezetünkben" éjszakánként ak

 Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író megírta élete legfontosabb könyvét. Nem feltétlenül a legjobbat, de mindenképp a legfontosabbat. A Krónikák a Föld legboldogabb népének országából című alkotás egyik legfontosabb tagja a 21.századi világirodalom klasszikusai nem túl népes mezőnyének. Ez a könyv egyszerre meséli el, miért is hanyatlott le a világ egyik leggazdagabb és legígéretesebb országa, dacára annak, hogy természeti erődorrással bőven el van látva, és vázol az egyetemes emberiség számára egy fejlődési vonalat a totalitárius diktatúrákról. Soyinka könyve egyszerre szól Nigéria és a 21.századi emberiség történelméről, társadalmáról. Azokról a társadalmakról, melyek nem kívánnak tradicionálisak maradni, ugyanakkor a modernitásra - úgy látszik- még nem érettek meg.  A fiktív történet egyik főhőse Tibidje,átlagos nyugat-afrikai családból származó fiatalember( minden országban akadnak Tibidjék), aki elhatározza, hogy kiemelkedik szülőföldjének, Nyugat-Afrikának társadalmából, maga m

 Micsoda futballcsapatok, meccsek, játékosok, gólok! Hetyei László könyve a lehető legmagasabb színvonalú futballt varázsolja elénk, egy közel 40 éves történetet,számtalan meccsel, fotóval, történettel. A Bajnokcsapatok Európa-kupája, a BL elődje, olyían kupa volt, melyről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.  Fantasztikus meccsek! Itt van pl. a Vasas-Ajax, amikor is a Bundzsák Dezső és Szilágyi László vezette Vasas összesítésben 6-2-re intézte el a feltörekvő holland bajnokcsapatot. De az 1963-as Milan-Benfica döntő sem volt akármi:Cesare Maldini, Trapattoni, Rivera az egyik oldalon, az ikonikus sztár, Eusebio a másikon. Csodálatos meccs lehetett. Nem is szólva a Real Madrid-Eintracht Frankfurt döntőről, melyen Pancho, a Spanyolországban világhírűvé lett magyar Puskás Ferenc parádézott, négy gólt lőtt, Puskás Ferenc pedig hármat. De az 1968-as döntő sem volt akármi, az AC Milan 4-1-re verte az Ajaxot.Vagy a későbbi időkből:nem volt semmi, amikor a Bayern München, a Beckenbauer és

 A középkori magyar történelem legnevezetesebb és legtöbbet vitatott eseménysorozata az államalapítás mellett a tatárjárás. B.Szabó János történész könyve remekül összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat, azonkívül új távlatokat is nyit az érdeklődők számára, bizonyítva a történettudomány megújulásának végtelen folyamatát. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilereznék- nem akarom elvenni a Látogatók kedvét a könyv elolvasásától- inkább csak a könyv fő gondolatait érinteném, azt is csak nagy vonalakban, az elemzés helyett inkább az érdeklődés felkeltésének szándékával. Mindenekelőtt leszögezném: nagyon tetszett ez könyv, főleg az ragadott meg benne, ahogy Szerző feltárja az északi félteke teljes eurázsiai részén történteket. Kínától kezdve a mai Grúzián át egészen Nyugat- Európái kalauzol bennünket A tatárjárás című könyv- hiszen a történelemben minden mindennel összefügg. Az első kérdés, amihez szólni szeretnék: kik a mongolok? Ez többé-kevésbé egyértelmű:egy távol-keleti n

 A könyv alcíme:Hogyan értsük meg azokat, akiket lehetetlen megérteni? Mit tegyünk azért, hogy ne érezzük úgy: iddiótákkal vagyunk körülvéve? Erre a kérdésre keresi a választ Thomas Erikson kommunikációs szakértő. Pszichológiai könyve- mely igen sok árnyalatát villantja fel a humornak és a jókedvnek- elsősorban vezetők számára szól: olyan embereket szólít meg a dán Szerző, akik emberekkel foglalkoznak. Azt, hogy a módszer alkalmazható-e a magánéletben, recenzens kissé kétkedve fogadja. A magánélet emberi kapcsolataihoz ennél szofisztikáltabb pszichológia szükséges... Nézzük meg most, miért is ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki emberekkel bánik!  1. Az embereknek viselkedés és attitűd alapján négy kategóriára- piros, sárga, zöld, kék- történő felosztása kissé leegyszerűsítőnek tűnhet, a céges, a köztisztviselői, az iskolai, az egyesületi munkatársak között azonban tökéletesen működik. Eriksonnak igaza van: valamennyi ember besorolható e négy kategóriába illetve ezek keverékébe. Vann

 Lisa Jewell könyve egy nagyon érdekes, sajnos, minden társadalomban meglévő jelenséggel foglalkozik: a hazug spiritualizmussal, amikor egy karizmatikus személy arra használja személyes kisugárzását, hogy mások rovására anyagilag gyarapodjon. Mindemellett A fenti lakók nagyon izgalmas bűnügyi regény is- csak éppen felvillant valamit a mögöttes valóságból, beleláthatunk a dolgok hátterébe. Lisa Jewell könyve irodalmi rangú krimi. Ebben a rövid könyvajánlóban a cselekmény elejéről írok egy spoilert. A többi már Kedves Látogató dolga... A történet két ídősíkban, az 1980-as években illetve a 2010-es években játszódik. Henry Lamb gazdag vállalkozó, aki London Chelsea nevű, igen drága kerületében él családjával, egy méregdrága, tizenkét szobás házban. Jó kereskedő, aki szereti villogtatni a pénzét. De a boldogságának hamar vége lesz:megjelenik a házában egy Birdie nevű popénekesnő, aki már híres ,egyik dala slágerlista-vezető is volt. Henrynek és feleségének még imponál is, hogy ilyen híress

 Dashun Wang és Barabási Albert-László könyve arról szól, milyen is a tudomány-a 21.században. Hogyan lesz valakiből tudós, hogyan szerveződnek az egyre inkább nemzetközi tudományos teamek, meddig " életképes" egy tudományos folyóiratban megjelent cikk, jó dolog-e társszerzőnek lenni stb. Bepillanthatunk a kulisszák mögé, a tudomány boszorkánykonyhájába. Éppen ezért A tudomány tudománya című könyvet minden, a természet-az ovos és a műszaki tudományok területén dolgozó vagy dolgozni kívánó értelmiséginek illik elolvasnia.  Reméljük, nem megy el a kedve a tudományos pályától... Az alábbi kis könyvajálóban nem tartalmi összefoglalót adnék- annyira sokrétegű a könyv, hogy erre nem is nyílna lehetőség- inkább egy-két megjegyzést szeretnék fűzni az olvasottakhoz, azzal a jogos szerénykedésel, hogy jómagam nem vagyok tudós, inkább olyan ember, aki gyakran mozog " tudósok" ( már ez a szó sem egyértelmű) közelében. 1. Véleményem szerint külön törvényszerűségei vannak az egye