Könyvekről mindenkinek

 Szeretem,amikor egy élvonalbeli literátor ironikusan szólal meg. Mert a humor,a keserédes irónia mindvégig része a költő-író-esztéta életének. Még akkor is,ha ez az életmű nem minden darabjában vehető észre.  Veszelka Attila tudja ezt. Éppen ezért A költő,aki hülye verseket írt,szatirikussága tőbbrétegű. Kifigurázza a társadalmat,amely a költőt körülveszi. Bürokratákból agilis vállalkozók lesznek,normális emberek elképesztő hivatásokat választanak (halottsirató),van,aki nyomul,van,aki visszavonul. A zenész a szabadságot keresi,s közben függőségek rabja lesz,aki pedig nem törődik a szabadsággal,azt valósággal körbeveszi a szabadság. Ha még nem találták volna ki,a rendszerváltás időszakáról beszél nekünk Veszelka Attila,amikor is mindenki igyekezett átállítani az életét. Kinek sikerült,kinek nem.  A szatíra második rétege a költői sors,alkotói életpálya görbe tūkrön át való megjelenítése. Már a könyv címe is igencsak elgondolkodtató. Hiszen minden költő ugyanazt csinálja:"hülye&quo

 Ross Thomas:Hoci-nesze című könyve szatirikus hangvételű politikai krimi,mely megmutatja az amerikai pártpolitikai és szakszervezeti élet felszíne alatti mélyebb folyamatokat.  A történet szerint egy visszavonult CIA-tanácsadó, a német és francia szülőktől származó Harvey Longmire,éppen hintát javít a birtokán,ahol felesége,néhány páva,macska,kutya,kecske és csörgőkígyó társaságában tölti mindennapjait. Egy napon felkeresi két volt kollégája és megbízzák egy üggyel. Archie Mix,a közismert és népszerű szakszervezeti vezető eltűnt. Longmire elvállalja az ügyet. Néhány napon belül az egyik negbízójának elvágják a torkát. Ráadásul kiderül,hogy Longmire nem éppen szentéletű húga viszonyt folytatott Archie Mixszel. Aztán hamarosan meggyilkolják húga bejárónőjét és bizalmas barátnőjét. Majd kiderül,hogy egyesek irreális követeléseket megfogalmazó sztrájkra akarják rávenni a szakszervezeteket. Lingmore ekkorra megsejti,mi is történhetett Archie Mixszel. És innentől kezdve elszabadul a pokol..

 Bizony,bizony,ez már a 30.Agatha Raisin-könyv,s méltó jubileum. Nagyon kedves,izgalmas,ugyanakkor több ponton is elgondolkodtató történet. Ráadásul, nagyon jó kiadói ötletként,egy kis kulisszatitokhoz is hozzájuthatunk az Agatha Raisin-történetek keletkezésével kapcsolatban. A szuperszamár-történet úgy indul,hogy egy helyi cég vezetője megkeresi Agathát,mert úgy véli,titkok szivárognak az üzeméből. Nyomozónőnk és társa,Toni,már megörülnek,hogy itt egy jó kis ipari kémkedési ügy,amikor is közbejön egy-emberölés. Csakhogy kiderül,hogy az egész csak átverés,valaki le akarta járatni Agatha magánnyomozó-irodáját. Vagy mégsem? Mindeközben baleset történik egy gyárban. Itt lép a képbe a szamár,aki ekkor még nem szupef,sőt,ő okozta a balesetet,legalábbis a bíróság ítélete szerint. Nosza akkor,verjük agyon,szól a helyi közvélemény ítélete. Csakhogy közbelépnek az állatvédők,akik szerint...S nemsokkal ezután Agatha is rájön,milyen fontos információkkal is szolgálhat ez a szuperszamár. Ennyit a

 Bólya Péter orvos és író volt. Nagyszerű regényeket alkotott,ennek jó példája a C-dúr,fisz-moll.Nyáridő című kötet,amely egy nagy -és egy kisregényt tartalmaz. A C-dúr,fisz-moll főhőse,Ágoston László,értelmiségi családból származó,frissen érettségizett fiatalember,akit helyhiány miatt-ami,lévén az 1960-as évekről szó,ki tudja,mit takar-nem vesznek fel az ELTE magyar-történelem szakára. Ágoston ekkor zenetanárához fordul,ajánljon neki valami jó,állandó zenészi állást. Ágoston ugyanis dobol,és igen tehetségesnek tartják. Így kerül főhősünk D-be,a poros,de egyáltalan nem unalmas alföldi kisvárosba,ahol kocsmazenész lesz. Főnöke,a zongorista,egyszerűen nem normális,főbérlője kissé boszorkányszerű,de amúgy rendes öregasszony. Ágoston itt,ilyen közegben ismerkedik az élet sűrűjével,no és a szerelemmel. A regény nem ifjúsági,de azért fiataloknak szól.  A Nyáridő egy kiugrott gyári munkás balatoni kalandjait beszéli el. Bende Ferencnek már elege van abból,hogy áll egy gép mellett,és a fejére

 Az író,visszavonult teniszjátékos és egykori katonai pilóta Tod Claymore gyermeke influenzás lesz. Poppy néni,a meglehetősen furcsa modorú vénlány (egykori teniszrajongó) meghívja apát és lányát az ő békés,vidéki házába. Csakhogy,mint kiderül,ez a békés vidéki ház nem más,mint Viperák fészke. Innen a könyv címe. A felszín alatt csupa méreg,harag és irigység. Mint kiderül,Poppy néni azon hátsó szándékból hívta meg Todot és lányát,hogy apuka derítsen fényt az utóbbi idők furcsa eseményeire. Ezek pedig: a falu különc és szépséges lányának hallgatag férje állítólag öngyilkos lesz;fejbe verik a tehenészlegényt,de úgy,hogy négy öltéssel kell összevarrni a koponyáját;meggyilkolják a környék szoknyavadász földesurát,a rendőrség pedig a lelkész lányát gyanúsítja,merthogy a földesúr házasságot ígért neki,aztán megfeledkezve erről,másik hölggyel kezdett viszonyt. Tod eleinte csak kapkodja fejét,aztán rálel a helyes megoldásra.  A Viperák fészke annyiból jobb könyv a klasszikus angol krimiknél,ho

 A könyv címé korabeli, azaz 1880.körüli helyesírással írtuk, tehát nincs benne vessző.  Minden kornak megvan a maga humora. Pap Gyula bácsi, a sokat látott és igen mélyre züllött, életét koldusként befejező újságíró és író, megírta Gidának, a gáncs nélküli lovagnak történetét. Gida, az valószínűleg az író alteregója: lop, csal, hazudik, még közlekedési minisztériumot is létrehoz, meg persze udvarol, aztán pórul jár.  A könyv igencsak hosszú alcíme: Vagyis:az új közlekedési minisztériumnak időelőtti létrejövetele és korai elenyészete. Az örökkévalóságnak megőrizte: Nevető Krónikás. Kiadva Pesten, 1880. körül.  Értjük már, mi ebben a humor? Az 1880-as évek Budapestjének nagypolgári és kispolgári közönsége még nevetett azon, hogy valaki külön minisztériumot akar alakítani a közlekedésnek. ( Igaz, 48-ban volt, de azt egy bizonyos gróf Széchenyi István vezette...)Ez akkoriban akkora anakronizmus volt, mintha manapság, a 21. század elején, valaki Lazacügyi Minisztériumot akarna alapítani. A

A nevetés,a humor közel sem olyan egyszerű és magátótl értetődő dolog, mint azt hinnénk. Jó, jó, benne van az örökölt viselkedésmintáinkban, mégis olyan bonyolult biológiai és társadalmi tényezők befolyásolják nevetésünket, amelyekre egyáltalán nem is gondolnánk. A nevetésnek van élettana. A nevetésnek van szociológiája. Bagdy Emőke és Pap János: Ma még nem nevettem című könyve bevezet bennünket a humor és a nevetés világába. Miért kezdünk el nevetni, s miért nevetnek akár már az újszülöttek is? Genetikailag örökölt a nevetésünk, vagy mindenki egyénileg nevet? Hogyan tanulunk meg udvariasságból nevetni? Mi az az akaratlagos nevetés? Egészségtelen viselkedésforma a röhögőgörcs? Miért nevetnek annyit a kamaszlányok? Honnan vesszük maguknak a bátorságot, hogy kicsúfoljunk, kinevessünk valakit? Ezekre és més sok más kérdésre választ találunk ebben a nagyszerűen megírt, minden művelt átlagember számára érthető, releváns problémákat feszegető pszichológiai tudományos-ismeretterjesztő könyv

Megszaporodtak a népszerű pszichológiai könyvek. Ez nem véletlen, ebben a rohanó világban, a folyamatos pörgésben, kell egy percnyi kis megállás, önmagunkba nézés. Hogy mindezt humorral is lehet tenni, azt Dr. Csernus Imre és Pampuryk Péter: Felnőtt húsleves- élet -és életérzések című könyve kiválóan bizonyítja. Olyan, mindannyiunkat érintő dolgokról olvashatunk mint pl. szülő és gyermek egymásról történő leválása ( nemcsak az anyagi értelemben vett leválást értjük ez alatt), kezdeményezés egy kapcsolatban, a férfi, mint úr, női egyenjogúság, házimunka, megbirkozás a kisebb- nagyobb érzelmi problémákkal. A könyvet ételreceptek ékesítik, melyek önmagukban kitűnőek,azt gondolom, ez nem feltétlenül kellene. Nem gondolom, hogy a felnőttség kérdése közvetlenül kapcsolható valamiféle ételhez. És meg egy megjegyzés: ahhoz, hogy megbirkózzunk problémáinkkal, felfelé kell nézni. Pusztán az emberi viszonyok kusza világában nem oldható meg semmilyen gond.  Ettől eltekintve a könyv jó, szórako

György Attila meglehetősen furcsa címmel ellátott műve valójában az utóbbi idők legjobb humoros könyve. A Bestiarum "állatgyűjtemény"-t jelent, a Sicularum pedig a " székely" szó latinból " műragozott" változata. A cím tehát Székely Képzeletbeli Állatok Gyűjteményét jelenti. Magyarul: népi humor a Székelyföldről. Néprajzosok és kultúrtörténészek olvassák szakmailag, mindenki más pedig olvassa szórakozásból! Milyen is ez a székely állatgyűjtemény, azaz: milyen is ez a székely humor? - Hát, nem vádolható túlzott prüdériával...A bagoly mellett álló jelzőt csak azért nem írom ide, mert a túlzottan testies kifejezések nem illenek a profilunkba... -Hatalomnak odamondogató, de a felelős vezetőt elismerő - Alapja a koraújkori falusi hétköznapi élet: a mezőgazdasági munkák egyhangúsága, a kocsmák, a szerelmek, az anyós, a zsugori, az iróniával viselt szegénység- ezek határozzák meg ezt a székely vidámvilágot. Ha az " anyaországi" magyarral hasonlítju

"Tiszteljétek a közkatonákat/ Nagyobbak ők, mint a hadvezérek!". Nekem Halász Margit könyve kapcsán nagy költőnk, Petőfi Sándor verse ugrott be. A 21. század igazi hősei bizony nem a csúcson állók, hanem a köz-emberek, köz-alkalmazottak. Merthogy olyan ez a világ, hogy nehéz végigcsinálni. Halász Margit tudja, hogy a mindennapi  nehézségek legjobb ellenszere a fanyar humor. És az utazás.Például Skóciába. Az a bizonyos árkusos, sándorgyuris humor, persze irodalmi formába öntve, nem érve be a flaszterral, úgy érzem, most az kell.. Halász Margit a humoros tárcanovella nagymestere, ízig-vérig szatirikus, ugyanakkor végtelenül empatikus és rokonszenves. A vitéz közalkalmazott című könyvet ajánljuk minden felnőttnek, karácsonyra, születésnapra remek ajándék közalkalmazottak fája alá. Illetve, mivel szülinapon nincs fa, hát... Kortárs Kiadó, 2019.

Nagyon kiváló cím! Lehet horror, vagy állatmese. Egyik sem. Duba Gyula a csehszlovákiai majd a -kommunizmus bukása után- a szlovákiai magyar irodalom egyik kimagasló alakja. Novelláiban, regényeiben éppúgy jelen van a paraszti múlt, a felvidéki magyar falvak mindennapjainak bemutatása, mint a humor, az irónia, a szocialistából kapitalizálódó társadalom groteszk rajza. A macska nem fél az üvegtől című regénye ( egyes kritikusok szerint: kisregénye), azonban kissé kilóg az életmű egészéből, mivel inkább pszichológia témájú, semmint társadalomábrázoló- persze, a kettő egymás nélkül nem működik. A regény fő témája egy férfi és egy nő kapcsolata, az ún. modern házasság, modern család, és a tradicionális szemlélet ellentéte. Kiváló olvasmány, nagyon szép magyar nyelven írva. A karakterábrázolás pedig lenyűgöző. Hol juthatunk hozzá ehhez a könyvhöz? Hát, mivel 1985-ben jelent meg az akkori Csehszlovákiában, elég nehéz muzsika lesz, de nagyobb antikváriumokban még fellelhető. Érdemes prób

Méhes György (eredeti nevén:Nagy Elek) első igazi nagyregénye az Orsolya, 1977-ben jelent meg, s korabeli kritika eléggé óvatosan bánt vele ( agyonhallgatták), a közönségnek tetszett. Talán a műfaji szintézis volt a siker oka: családregény+fejlődésregény+ lélektani regény+társadalmi regény, s persze, mai Olvasó számára egy kissé már történelmi regény. A könyv tehát megjelenésekor nem érte el célját, itt az ideje, hogy legalább utólag megkapja, ami jár neki: a fokozott figyelmet. A történet egy magyar családról szól, közelebbről meg nem határozható történelmi pillanatban, de valószínűleg az első világháború előtti években indul a cselekmény. Válságba jut egy polgári házasság, férj és feleség már alig beszélnek egymással, férj belemenekül a munkába. Asszonyka pedig elhanyagolja a gyerekeket, inkább a festészetnek él, naphosszat csak fest, a háztartásban pedig áll a bál, a szennyes zoknik a szekrényben, ebéd valami moslék, de azért a férj megdicséri. Mikor kiderül, hogy gondok vannak,

Sokan hisszük azt, hogy a zsidó humor, az valami ezoterikus, csak a beavatottak számára érthető kulturális közlésforma. A Bombajó zsidóviccek című könyv bebizonyítja nekünk, hogy ez nem igaz. Kohn és Grün uraknak, valamint az azóta már a teljes magyar kultúrába " átnemesedett" Mórickának ugyanazok fájnak az életben, mint a nemzsidóknak: kevés a pénz, rossz az anyós, veszekszik a feleség, a politikusok hülyék meg ilyesmi. Van ezekben a zsidóviccekben valami fanyar, önironikus, ez teszi őket a nemzsidók ( gójok) számára is élvezhetővé. A könyvet amúgy minden jó- és rosszkedvű embernek ajánljuk, a Szerkesztőről csak annyit lehet tudni, hogy bizonyos L.imi, kiadás éve nincs feltüntetve ( elvégre a jó humor időtlen), a Kiadó pedig a Glória Könyvkiadó, Debrecen. Jó szórakozást! Ezek tényleg bombajó zsidóviccek Nekem a Móricka magyarázkodik az apja előtt...vicc tetszett a legjobban. akkora öngúny van benne. A közéleti viccek közül pedig az utolsó oldalról ajánlom a lovas-marh

Hát, ha a 2010-es években ez az angol humor- akkor vagy az angolokkal van baj, vagy velem. David Williams könyvének borítója valami elképesztően nagy szenzációt ígér- ehhez képest nagyon keveset ad. Hogy David Williams lenne a" 21. század Roald Dahlja", az pedig egyenesen sértő Roald Dahlra nézve. Pedig Büdöss úr története, önmagában nem rossz. Adva van egy, otthon elnyomott kislány, Kloé, aki összeismerkedik egy hajléktalannal, bizonyos Büdöss úrral, és a kislányban felébred az együttérzés. Becsempészi a hajléktalant a garázsukba. Csakhogy Anya megsejti, hogy valami susmus folyik a háta mögött. A történettel nincs is semmi baj. Csak az apró részletekkel. Testnedvek leírásával, négysoros böfögéssel- ezek nem jó dolgok, még egy modern regényben sem. Egy ifjúsági regényben pedig méginkább zavaró. Merthogy az egész könyvet a fiatalságnak szánták. Ez derül ki a szóhasználatból, a dizájnból, mindenből. Nem ez a jó út. Kolibri, Budapest, 2013. Nézd meg ezt a blogot is: m

Hogy ócska és közhelyes humorral kezdjem:Arundhati Roy könyvének olvasása számomra nem okozott felhőtlen boldogságot...A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma regény, több szálon futó, olykor egymásbaívelő cselekménnyel, s az indiai Szerző szándéka szerint keresztmetszetet ad a mai India összetett és sok problémától gyötört társadalmáról. Hogy ócska humorral folytassam, szerintem ebből a merész célkitűzésből csak a probléma maradt. A cselekmény egyik szála egy transzvesztitáról, bizonyos Andzsumról szól, akit ellenségei nem ölnek meg, mert nem akarják vérével beszennyezni a fegyverüket- és természetesen, Arundhati Roy mindennek kapcsán a toleranciáról elmélkedik. Felvetődik a kérdés: mennyire tipikus figurája az indiai társadalomnak a transzvesztita? Semennyire. Mint ahogy atipikus figura marad az európai, az amerikai, a japán, a mongol és a dzsumdzsum kultúrában is. Az emberek többsége nem akar transzvesztita lenni, inkább valami szakmát tanul...Arundhati Roy persze nem erre a következt

Nagyon sajnálom. Jómagam nagy élvezettel olvastam A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című könyvet, szerettem azt a humort,azt az elképesztő történelmi abszurdot, amit ez a könyv magából sugárzott. Jonas Jonasson svéd íróról pedig azt gondoltam, végre itt a 21. század szatirikus írózsenije. Aztán elolvastam A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik című könyvet, és átfutott rajtam a borzongás. Ez a mű már nem humor. Ez egy Trump-ellenes propagandairat. Az a bajom ezzel, hogy Trump politikájának lényegi elemeit nem támadja, inkább az amerikai elnök stílusát "elemzi" felszínesen, a demokrata szellemiségű ellentábor minden meglátását kritika nélkül elfogadva, a Trump melletti érveket teljesen figyelmen kívül hagyva. Az amerikai elnök intoleráns, arrogáns, ostoba fickóként tűnik fel- és ami nagyobb baj, ez a könyv lényege. Ettől lesz szatirikus irodalom helyett  liberális propagandairat. Maga az amúgy igencsak fantáziadús cselekm

Turczi István fiatalkori regénye először 1987-ben jelent meg, azóta már a harmadik kiadás is piacra került. Valahogy, úgy érzem, ez a könyv mégsem kapta meg a neki méltán járó kritikai és közönségvisszhangot. Pedig nagyszerű olvasmányélmény, különösen azok számára, akik jártak vagy éppen most járnak egyetemre. A Mennyei egyetem ( az ELTE) voltaképpen egy gyűjtőhely, ahová az ország minden részéből érkeznek fiatalok, hogy megvalósítsák álmaikat. Mennyi különböző karakter! A vidéki fiú, a csajozós macsó, a jó tanár, a rossz tanár, a félős, az okos, a buta- Turczi István mindet-mindet remekül, sok humorral, empátiával ábrázolja. A sok nyelvi játék, leleményesség mögött tehát egy kész kis magyar szociológia rejlik. Íme, ezek voltak a nyolcvanas évek magyar fiataljai, tanárai, csajok és srácok, felnőni vágyók és örök gyerekek. Szerintem ezt a könyvet jobban út kellene ültetni legalábbis az irodalmi köztudatba, például úgy, hogy a mai egyetemek modern irodalmi kurzusain, kötelező irodalomn

A világ egyik legismertebb krimije...Hát, nem tudom, mit szólnának hozzá, ha meglátnák az újság hirdetési rovatában, hogy az Önök házában gyilkosság lesz, aznap fél nyolckor. Önöket biztos kiverné a hideg, meg a düh, hogyan képes valaki ilyen hülyeséget kitalálni. Letitzia Blackock és háztartása sztoikus nyugalommal fogadja a dolgot, és felkészül arra, hogy az egész falu ott tolong majd a házban, várva, hogy történik-e haláleset, avagy sem. Eláruljuk: történik. Egy fiatalember lövöldözni kezd. Aztán sötétség, sikolyok, szinte már Hitchcock-os hangulat. De valaki meghal. A lövöldöző fiatalembert ölik meg. Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve című könyve hangulatilag és stilisztikailag az egyik legdinamikusabb bűnügyi regény, amit valaha írtak. Angol humorral kezdődik( a mindig annyira okos fiatalok gyúnyolódnak a Blackock-házat különböző ürügyekkel felkereső kíváncsiskodókon), aztán persze felbukkan Miss Marple( éppen egy gyógyszállóban kúrálja magát), aki ismeri a lövöldözőt.

Azt gondolom, nem kellett volna megírni ezt a könyvet. Illetve: Nem így kellett volna megírni. Bizonyos esetekben jobb, ha az ember az ötleteit nyugodni hagyja, egészen addig, míg elalszanak, vagy felváltják őket újabb ötletek. Nem az alapkoncepció rossz: érdemes klasszikus gyermekverseket parodizálni, különösen, ha valakik olyan tehetséges modern költők, hogy megtehetik. Lackfi János és Vörös István azok. A baj a mennyiséggel van. Gyakorlatilag végigszáguldanak humor-energiájukkal az egész magyar irodalmon, így aztán silány költői versennyé avasodik a produkció, függetlenül attól, hogy az egyes költemények külön önmagukban mennyire rezgetik meg az olvasók rekeszizmait. A címadó vers, az Apám kakasa, például egyáltalán nem. Viszont az Áprilys, vagy A kocsim csudaszép Audi, vagy éppen a Követelő, nagyon is. A Nyanya című vers-produkciót viszont kifejezetten ízléstelennek találom. És így tovább...Szóval, ilyen gyermekkönyvet nem szabadna írni. Helyette inkább valami szépet, gyönyörűt.

Baktay Miklós és Baktay Zelka pszichológusok. Ez a tény önmagában véve még nem zárja ki, hogy jó könyvet írjanak. Csak azt kell tenniük, hogy a tanultakhoz hozzáadják az élettapasztalatot, plurálisak legyenek, ne hibást keressenek, hanem csak hibát, amit ki lehet javítani. És, valljuk, be, mindehhez nem árt egy csipetnyi humor- pikáns, érdekes, de nem otromba. Félelmetes, mi minden okozhat konfliktust egy kapcsolatban...A Baktay házaspár Eseteink. Páratlan párkapcsolatok című könyve útmutató, vezérfonál, problémamegoldást segítő. Megéri az árát, hasznos. Elhagyott férjek, feleségek, és szeretők életére jótékony befolyással lehet. Talán kibékít... Ez pedig itt egy másik blog: szabadvallas.blogspot.com