Könyvekről mindenkinek

 A szlovákiai ( illetve akkoriban még csehszlovákiai) Madách Kiadó az 1980-as évektől minden évben nagyszerű válogatást jelentetett meg fiatal szlovákiai magyar nyelvű írók műveiből. A rendkívül szerény kivitelű, de nagyon gazdag tartalommal megáldott kötetek aztán igen keresett könyvek lettek, mivel a Kádár-korszak ideje alatt a magyarországi Olvasókat sem kényeztették el határon túli magyar irodalmi alkotásokkal. A Műhely '84-ben közölt Szerzők között vannak, akiket már elfeledtünk, de vannak olyanok is, akiknek irodalmi munkásságát számontartja az utókor sokszor illékonyan ide-oda táncoló közvéleménye. Az alábbi könyvajánlóban a könyv néhány igencsak ígéretes morzsáját, odalát mutatjuk be. A Műhely '84-et pedig, magától értetődő módon, minden irodalomkedvelő embernek ajánljuk. És akkor szemezgessünk! A kötet nyitódarabja, nem véletlenül, Gál Sándor:amit keresünk című verse. Talán így foglalhatjuk össze többrétegű mondanivalóját:A Szellemtől megfosztott jelenlegi világban ( e

 Dragomán György megalkotta a 21.század magyar novellairodalmának ikonikus kötetét. A rendkívül változatos, különlegesen eredeti meseszövéssel írt történeteket a zene kapcsolja egybe.  Hogy milyen zene? Mindenféle zene. Találkozunk itt a halálos betegen utolsó nagy számát előadni készülő pop-énekesnővel.Átérezhetjük egy nagypapának és unokájának bensőséges kapcsolatát, midőn a két érdemes férfiú mindenre bátor oroszlánkórust alkot. Csodálatos a rendhagyó karácsonyi szaloncukor-készítésről szóló történet, bár igazán csak az érti meg, aki élt vagy járt a Ceaucescu-korszak Romániájában. A szánkhoz kapjuk a kezünket, amikor megtudjuk, miért is mászik fel a kiskamasz fiú a tűzoltólétrán. Nem igazán értjük, nagypapa miért nem bírja az elektromos készülékeket, miért csak a gramofont szereti. Elgondolkodunk azon, vajon mit tennénk a balsors sujtotta Olga néni helyében. Szóval, megfognak a történetek, belénk ívódnak, vagy bennünk maradnak, vagy előbújnak máshol, más formában. Magasszintű irodal

 A Helikon Kiadó válogatást készített Agatha Christie adventi és karácsonyi témájú novelláiból,elbeszéléseiből. Kitűnő ötlet és remek megvalósítás. Itt van mindenki,aki Agatha Christie világában számít:Hercule Poirot,Tummy és Tuppence,Parker Pyne,Mr.Quin és az elmaradhatatlan Miss Marple. Szórakoztató,izgalmas történet kerekedett nyomozásaikból,egy kitűnő könyv,amit minden krimikedvelőnek szívből ajánlunk.A kötetben szereplő művek igazi angol krimik. Itt most nem "spoilerezünk",ahogy mostanában divatosan mondják,csak egy-két történetet emelünk ki a tizenháromból. Hercule Poirot mester a főhőse a Karácsonyi kaland című elbeszélésnek. Poirot-t valami titokzatos körülmények között eltűnt gyémánt miatt meghívják egy kedvesnek tűnő társasagba,töltse velük a karácsonyt-ami persze hamisítatlan angol módon megrendezett,pulykával,pudinggal. Poirot azonban levelet kap:ne egyen a karácsonyi pudingból!Ráadásul a mindenütt ott kotnyekeskedő,de igencsak életvidám gyerekek még egy csínyt is

 A Halálos tavasz 1922-ben jelent meg. A regény a két világháború közötti Magyarország egyik sikerkönyve lett,s Zilahy Lajost a kor egyik sztár-írójává tette. Amikor pedig bemutatták a filmváltozatot-Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével-,az akkora siker lett,hogy azóta is irigylik ezen a tájon... A Halálos tavasz főhőse egy fiatalember,akinek-miért,miért nem-nem tudjuk a nevét. Ennek a nemesi származású fiatalembernek az apja meghal,dúsgazdagon,hatalmas birtokokat hagyva rá. Hősünk feljön Pestre,merthogy politikus szeretne lenni,kezdetnek gyakornoki állást kap egy minisztériumban (az egy olyan kor volt,amikor még a dúsgazdag örökösöknek is végig kellett járnia a szamárlétrát,legalulról kezdve!). Lakást bérel,s itt pillant meg egy fiatal hölgyet,akibe rögtön szerelmes lesz. Csokonai nevű barátjától megtudja a nevét:Edit. Meghívatja magát vendégségbe,ahol is közelebbi ismeretséget köt Edittel. A lány anyja pártolja a kapcsolatot,apja,az öreg tábornok,észre sem veszi. Hősünk és Edi

 A narancsos gyilkos című könyv huszonegy,igen magas színvonalú kriminovellát tartalmaz. Az 1987-ben megjelent kötetet Fazekas István szerkesztette,továbbá teljes egészében ő fordította,remekül. Nagyon különböző stílusú és tematikájú novelláskötetről van szó. Igazi,reprezentatív válogatás az amerikai krimiirodalomból.Ebben a rövid könyvajánlóban kiemelünk néhányat a novellák közül,felfedve ezt a sokszínűséget. Irodalmilag a legmagasabb szintre a hazánkban ismeretlen Dori MacDonald:A lekvár c.alkotását taksálhatjuk. A novella egy kiégett reklámszakember lelkiállapotába enged betekintést. Feleségét utálja-az asszony részben viszonozza ezt az érzést-,gyermekeit nem érti,rossz apának tartja magát. Munkahelyén kudarcok érik. De a garázsban kéznél van egy balta...Nagyon eredetiek az első bekezdés szinesztéziái. Pszichológiai nézőpontból tekintve is igen jó alkotás. Henry Slesar:A Contessa-gyűjtemény című izgalmas története napjaink egyik jellegzetes figuráját,a mindenkit manipuláló,törtető m

 Hajdanában-danában a Népszava című baloldali lapnak volt egy kulturális melléklete,az volt a címe: Szép Szó.Nem téved az, aki bizonyos József Attila-i hatásokat vél felfedezni a kulturális melléklet címében. A Szép Szó éves terméséből minden évben kiadtak egy antológiát. Az 1973.év termését például 1974-ben, a Táncsics Könyvkiadó gondozásában.  Azért irigykedhetünk. Olyan alkotók nevével találkozunk a könyvben, mint Baranyi Ferenc, Bertha Bulcsu, Boda István,Cseres Tibor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gyurkovics Tibor, Nagy László, Orbán Ottó, Parancs János, Ratkó József, Szeberényi Lehel, Takács Gyula, Utassy József,Vathy Zsuzsa, és még sokan mások. Szóval, igencsak " márkás" nevek. Nincs arra módunk, ebben a rövid könyvajánlóban, hogy mindenki minden remekét részletesen elemezzük, inkább csak forgácsokat, fény-darabkákat röppentenénk fel az antológiából, hátha valakinek kedve támad utólag megvásárolni, vagy éppen könyvtárból kikölcsönözve elolvasni.  Kezdjük egy akkoriban r

 Ivan Slamnig(1930-2001) egy kitűnő horvát költő és novellista és irodalomtörténész volt, akit azonban halála után méltatlanul elfeledtek ( kelet-európai sors...). Magyarul szinte semmi nem jelent meg tőle, pedig novellái rendkívüli írói tehetségről árulkodnak. Neprijatelj ( Ellenség) című novelláskötetét érdemes lenne valamelyik szépirodalommal foglalkozó könyvkiadónak megjelentetnie.  Mi is teszi a világirodalomban egyedivé Slamnig novellisztikáját? Legfőképpen az, hogy a minden egyébnél brutálisabb téma- a második világháború- ellenére van valami derűs könnyedség az írásaiban. A csataképeket és a szomorú helyzetjelentéseket gyakran váltják fel szóviccek ( na, ezekkel bajban lenne a magyar fordító, meg az Olvasó is), anekdoták régen élt emberekről, katonaviccek (ezekkel meg a hölgyek lennének bajban, azért hozzáteszem, hogy nem Norman Mailer-i keménykedésről van itt szó, de azért van ezekben pikantéria). Utoljára hagytam a leglényegesebbet:a háborús sztorikat gyakran szakítják meg- t

 Alice Munro Nobel-díjas kanadai író Egy jóravaló nő szerelme c.kónyvében nyolc kitűnő történettel örvendezteti meg Olvasóit. A történetek "közös nevezője" a hazugság-motívum:a szereplők ilyen vagy olyan okokból,de hazudnak önmaguknak. Egy jóravaló nő szerelme. D.M.Willens optikus autójában hal meg. Az autót kisfiúk csapata találja meg a kisvároshoz közeli tóban. Megismerhetjük a srácok családi körülményeit,életmódjukat,a tipikus amerikai kisvárosi életet. A történet második része Enidről szól,aki idős betegek otthoni ápolásából tartja fenn magát. Egyik nap betege különös vallomást tesz. Jakarta. Az 1970-es évek hippimozgalma tombol. Megismerkedünk a fiatal,helyüket kereső Kenttel,Sonjeval,Kathtel. Pár évtized múlva,már idősen,Kent és Sonje találkozik. A nő elmondja,hogy szerelme Indonéziában,Jakartában halt meg. A mű a hippikorszakot követő csalódásról,kiábrándultságról szól.  A Cortes-sziget c.elbeszélés narrátora egy fiatal nő,aki lelki zsarnok főbérlőt fog ki. Az idős höl

 Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész kitűnő könyve nem életrajzi szempontú feldolgozás,inkább Kosztolányi Dezső életmű vének nagyon alapos,tudományos,sok egyéni szempontot felvonultató feldolgozása. Megtudhatjuk,hogyan és miért dolgozta át Kosztolányi első verseskötetének,a Négy fal között című könyvnek anyagát. Képet kapunk arról,milyen hatással voltak Kosztolányira a francia parnasszisták, aztán Mallarmé,Rimbaud,Verlaine és a kor többi francia költőzsenije. Valóban versfüzérekbe,azaz ciklusokba akarta rendezni minden versét Kosztolányi?Szegedy-Maszák nagyon alaposan elemzi Kosztolányi és Csáth Géza munkásságának egymáshoz való viszonyát. Megtudhatjuk,milyen szerepet játszott a lélekelemzés Kosztolányi prózaírói munkasságában. Részletes elemzést kapunk Kosztolányi újságírói munkásságáról,annak sokszor kínos részleteiről is,őszinte,de nem szenzációhajhász,korrekt hangnemben. Azt is megtudjuk,hogyan vélekedett Kosztolányi történetírás és irodalom kapcsolatáról,s ezen nézetek hogyan

 Hernádi Gyula könyve különleges. Egyszerre novella,dráma,regény és keleti ezoterikus könyv. Egyszerre történet és filozófia. Egyszerre múlt,jelen és jövő.  A történet főhőse Gordos György,ismert és elismert író,aki olyan léthelyzetbe kerūl,hogy át kell tekintenie élettörténetét. Megismerjük az író gyermekkorát,felnőtté érését,íróvá válását. Gordos magánélete pillanatnyilag rendezettnek tűnik,barátnője,Edit,egy jó nevű pesti gimnáziumban tanít. Aztán jön egy meghívás. Egy vidéki színház igazgatója azt szeretné,ha Gordos megrendezné saját darabját,a Hagyaték címűt,amely Arisztotelész korába vezet bennünket. Gordos elvállalja a felkérést,s már az első próba után beleszeret Bardócz Krisztinába,a nála 33 évvel fiatalabb színésznőbe,aki a jogi pályát hagyta ott a színház kedvéért. Hatalmas testi-lelki élményeket élnek át együtt,ám egy próbán tragédia történik:Krisztina összeesik és meghal. Megrepedt az aortája.  Gordos mágia segítségével eléri,hogy a halott 3 napra feltámadjon. Ellátogatnak

Irodalmi életünk kevés figyelmet fordít a távol-keleti prózairodalomra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a magyarországi kiadók sok esetben nem vállalják fel japán vagy kínai netán vietnami, kambodzsai Szerzők kiadását, mivel üzletileg kockázatosnak vélik azt. Éppen ezért örvendetes, hogy a Scolar Kiadó megjelentette a japán Akutagava Rjúnoszuke válogatott novelláit, melyek a 20.század elején íródtak. Valami üdeség, valami, az európai irodalomból már kiveszett tisztaság uralja ezeket a szövegeket. Akutagava nem nyugatellenes, nem hagyománytisztelő, hanem, mint igazi művész, saját utat jár, ezzel is bizonyítva, hogy nincs " tipikus" távol-keleti irodalom. Csak zseniális alkotók vannak, a világ minden táján. Recenzens tetszését leginkább A pokol kínjai című alkotás nyerte el. Nem is novella ez már, inkább elbeszélés vagy kisregény. A sógunátus korában vagyunk, a császári udvarban él egy meglehetősen beképzelt festő, akit mindenki utál. Van viszont egy gyönyörű, kedves lány

(Alcím:Szabadulástörténetek.A cím a könyvborítón kisbetűvel írva!) Dragomán György:a magyar irodalom egyik zsenije ( szerencsénkre, van belőlük sok...). Minden könyve kiemelkedik a bőséges irodalmi termésből. Fénylik. Még akkor is, ha a művek hangulata olykor sötét. Rendszerújra című könyvében új magasságokba emeli a modern ( és nem posztmodern!) magyar novellisztikát. Irodalomtudósok feladata lesz, hogy megállapítsák a Dragomán-novellák előzményeit, stilisztikáját, hatástörténetét. Én most csak néhány állítást fogalmaznék meg. Választ arra kérdésre:miért olyan jó prózaíró Dragomán György? 1. Nem szégyell tanulni és a tanultakat továbbfejleszteni 2. Nem szégyell teljesen eredeti lenni. 3. Törődik az Olvasóval. A történet mindig érthető, még akkor is, ha teljesen abszurd. Meg sem fordul a befogadó fejében, hogy az, ott, lehetne másképp is. 4. Nagyon érdekes realizmus és absztrakció viszonya a Rendszerújra novelláiban. A helyzet általában abszurd ( pl.Rámen: egy állítólagos időuta

Szomory Dezső nem kifejezetten jó novellista. Ebben a műfajban nem érvényesül olyan jól a kitűnő Szerző szavakkal való játékkészsége, nem tűnik ki annyira a magyar nyelv iránti szeretete. A szecessziós túlburjánzással díszített Szomory-nyelv redukálódik, így az Olvasó számára marad a történet, meg a mögötte rejlő lélektani ábrázolás, ebben viszont, valljuk be őszintén, a Nyugat élvonala jobb volt. Az Elbukottak mégis jó könyv, ajánljuk minden olvasni szerető kultúrembernek. Nagyon mélyen világít. Nem feltérképez embereket, hanem a nyelv-reflektorral tűélesen az arcukba, a szívükbe világít. Még a rosszindulat is szánnivaló gyengeségnek tűnik fel. Szinte játékká válnak az emberi kapcsolatok. A kötet nyitó darabja, a Nyomorúság, voltaképpen nem novella, hanem kisregény. Önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Egy megesett lány megpróbálja csecsemőjét elpusztítani, de az túléli, felnő, az újságírói hivatást választja, szerelmes lesz egy színésznőbe, de kiderül,hogy a csecsemőkori beavatkozás

Minden írónak van egy kísérletező korszaka. Amikor még nem tudja, mely műfaj, mely hangnem, mely tematika hozza meg számára az igazi hírnevet ( van olyan író, akinek csak ilyen korszaka van...). Szóval, a világhírű sci-fi író, Ra Bradbury sem úgy kezdte, hogy minden készen volt. Ő is keresgélte helyét azon a hatalmas piacon, amit " amerikai irodalom"- nak hívnak. Az Októberi vidék című könyv Ray Bradbury krimijeit és kíséretet-novelláit tartalmazza. A Bradybury-s milliő már megvan: a halál állandó közelsége, folyton ősz és tél, depresszió és melankólia, világformáló bölcsesség, mely szorult helyzetekből kihozza az embert, a jellem, mint rejtett dimenzió- a fiatal Bradburynek már volt világlátása, formavilága még nemigen.  Egy farmerről kiderül, hogy ő maga a halál, aki a szomszédokat pusztítja. Két idős asszony, igazi falusi pletykafészkek, megidézik volt szerelmüket, és sötét erőkkel szövetkeznek annak érdekében, hogy követhessék őket. Emberek megtanulnak repülni, pontosa

Bársony István a 19.század végének- 20.század elejének egyik legnépszerűbb gyermek- és ifjúsági írója volt- nem akármilyen mezőnyben. Aztán, ahogy jöttek a történelem viharai, könyvei kimentek a divatból, politikailag sem volt már megbízható. A gyerekkönyv-kiadók új arcokat kerestek, Bársony István pedig elfelejtődött volna- ha az 1980-as években a Móra Kiadónál valakinek eszébe nem jut, hogy kellene rá emlékezni, mégpedig válogatáskötettel. Így jelent meg aztán a Lármás vizek című könyv. Válogatott novellák, elbeszélések, mesék, kisregény, ami kell. Bársony Istvánnál maga a természet a mese, a kaland, az emberi történések ehhez viszonyítva csak háttérül szolgálnak. Ahogy a kis halikra felnő a vízben, ahogy a fülesbagoly ül a fán és vala furcsa hangot ad ki, melytől az egész környék állatvilága megijed- ez a történet. Bársony István azt szeretné nekünk, felnőtt gyerekeknek elmesélni, hogy a természet maga is kalad, csupa érdekesség, az ember csak vendég itt. Remélem, nem jut arra

Rainer Maria Rilke egy egész nemzedék bálványa volt- költőként. Prózai írásait már jóval kevesebben ismerik, még német nyelvterületen is. Ezért jó, hogy a Fekete Sas Kiadó 2002-ben megjelentette Rilke szépprózai írásait Marte Laurids Brigge feljegyzései címmel. A címadó mű műfaja talán mégiscsak- feljegyzés. Higgyünk az Írónak, abból baj nem lehet! Van itt minden: regény, mini-novella, lírai próza, prózai líra, történelem, mindez egy mű keretében, egymást váltva, egymásba akaszkodva, hogy aztán Christov Detlev kamarás halála mit és hogyan határoz meg, az számomra többszöri olvasás után is rejtély, de logikát senki ne keressen. Talán a 272. oldalon olvasható mondat világít rá legjobban Rilke alapállására: " A félelem ellen védekezem.".Mindannyian ezt tesszük, vagy nem? A kötetben amúgy elképesztően furcsa és elképesztően jó novellák olvashatók, olyan 4-20 oldal terjedelemben- sajnos, sokszor a nihilizmus jegyében megfoganva, például Az apostol című novellában, ahol is egy

Ha megengedik, megtartom a könyv eredeti, kisbetűs címírását, mert így az igazi. Vámos Miklós megalkotta a 20.századi magyar irodalom egyik legnagyszerűbb novelláskötetét. A novellákat az köti össze, hogy mindegyikben fontos szerephez jut a "bár" szó, ilyen vagy olyan alakjában. A bár novelláiban Vámos Miklós bevezet bennünket a posztkapitalista világba. Hajléktalanok, semmiféle tekintélyt nem tisztelő fiatalok, olvasni alig tudó gondnok, saját barátaikat hamis fogadásokkal becsapó házaspár, szülei nyakán éldegélő neurotikus tanár- ha körbenézünk ismerőseink körében, sajnos, találunk efféle embereket. Vámos nem ítélkezik, csak bemutat. Olyan világokba viszi el az Olvasót, melyekről többségünknek fogalma sincs. Nem tendenciákat örökít meg, nem népi vagy urbánus, nem politizáló- csak a pillanatot mutatja be, a szó jó és rossz értelmében. Az élet nagyszerű pillanatait, a pillanatnak élő embert, a rohanó embert, akinek élete pillanatokra van felosztva. És akkor még nem szóltun

A brit Thomas Burke Limehouse Nights című novelláskötete 1916-ban, az első világháború kellős közepén jelent meg, akkoriban a londoni közönség kapkodta az ilyesmit, kiragadta őket a háború pokoli világából. Angliában akkoriban könyvpiaci újdonságnak számított, hogy a Limehouse Nights kötetben szereplő novellák nem egyműfajúak. Van közöttük lélektani realista alkotás, van klasszikus angol krimi, akad olyan, mely egzotikus helyszínen játszódik, van olyan mini-kalandregény, mely a kínai negyed középosztály által látogatott ópiumbarlangjaiba visz bennünket. Erotika nincs, Viktória királynő szelleme még él... Thomas Burke-nek sajátos stílusa van. Alkosson bármilyen műfajban, közelítsen bármilyen témához, a Burke-realitás erősebb mindennél. Ez adja a történetek bukéját. Már az első mondattól kezdve rejtélyes. Néhány szóval képes komplett jellemrajzot kerekíteni bárkiről, s ezt meg is teszi, még a mellékesnek tűnő karakterek esetén is, ezzel azt az illúziót keltve, hogy talán utolsókból le

A könyv alcíme:Magyar írók novellái adventtől vízkeresztig Az ajándékozni vágyó egyszeri ember sokat elmélkedik azon,  milyen is a jó karácsonyi könyv. Melyik az a könyv, melyet felnőtt ismerősének nyugodt szívvel odaadhat? Van-e 2018-ban olyan könyv, amit felnőttnek bizalommal oda tudok tenni a fa alá, és még egy kis személyes kártyácskát is csatolhatok hozzá? Sajnos, a magyar könyvpiac nemigen kényeztette el az Olvasókat felnőtteknek szóló színvonalas karácsonyi könyvekkel- sem most, sem visszamenőleg, a 2010-es években. Bölcsfalvi András szerkesztésében megjelent a Karácsony ideje című novellagyűjtemény. Azt mondom: a 2018.évi magyar könyvtermés egyik legfinomabb darabja. Olyan szellemi nagyságok alkotásai előtt tiszteleghetünk, mint Kosztolányi Dezső, Fekete István, Tar Sándor, Sík Sándor, Szabó Magda, Lázár Ervin, Cs.Szabó László ( igen, bizony, a neves esszéista novellákat is írt, méghozzá nem akármilyeneket!), és még sokan mások. Jómagam különösen figyelemreméltónak tartom Lá

A könyv alcíme:Találkozások medvékkel, halakkal, nőkkel és férfiakkal. Murányi Sándor Olivér legújabb prózakötete a 2017-es év talán legfigyelemreméltóbb magyar epikai alkotása. Figyelemreméltó azért, mert az egyes novellák remekül sikerültek, igazi stílusbravúrok is akadnak köztük, másrészt azért, mert végre a kortárs magyar irodalomban is megfogalmazódik egy újfajta- mondhatnánk, 21.századi- természetszemlélet. A 18-20.század fiai a természetet hol menedéknek, hol ősforrásnak, hol az ember számára kitalált regenerációs területnek, hol pedig érzelmi-lelki erőforrásnak látták. Murányi Sándor Olivér kisepikai műveiben a természet nem más, mint egy Hely. Egy olyan terület, ahová az ember szégyenkezés nélkül beteheti a lábát ( nem kell, hogy lelkifurdalást érezzen, mint Darwin az orángután előtt...). Ezen a terepen aztán az emberrel mindenféle élmények esnek meg, ezen élmények elbeszélése- a kapcsolatteremtés, a találkozás-  pedig alapot adhat egy jelen- és jövőbeli fejlődéshez. Persze,